A Nap az öröklétbe ágyazott, de onnan kilépő, megnyilvánult egyéni éntudatot, önérzékelést és önértékelést jeleníti meg a születési képletben.A csillagjegy amelyben található a születési képletünkben,mutatja meg a spontán, velünk született személyes képességeinket, valamint a tudatos törekvéseinek színezetét, egyedi – individuális karakterét.Az a gyakorlati életterület (horoszkópház, asztrológiai földház) amelyben található a Napunk, olyan életterület, ahol személyiségünk otthon érzi magát. Itt kiáradók, megtermékenyítők, megnyilvánulok, életerősek vagyunk, vagy leszünk idővel.
Szimbolikája
A Nap jele az asztrológiában a kör közepében egy ponttal.
A jelben a kör, mint egyetemes szimbólum, a végtelent jelenti. Végtelen, mert nincs sem kezdete, sem vége, a kezdet ugyanis egyben a vég is, a vég egyben a kezdet is, az alfa és az ómega, s ez a kör minden pontján. Az öröklét, az Abszolút létezés szimbóluma. A Nap jele a megnyilvánult egy, a pont, jelenléte a végtelen, pontosabban a határtalan Abszolút lét, az Öröklét által körül véve. A megnyilvánuló egy, egyén, az öröklétből kilép, elválasztódik, egyéniesül, de onnan táplálkozik, kapcsolatát az örökléttel, az istenivel nem szakítja meg. A pont, a kör közepén az egyetemes óceánból kilépő csepp, az egyéni tudat.
Amennyiben, az egyén, a teremtés, a megnyilvánulás szemszögéből (alulról) nézzük a szimbólumot, akkor a határokat meghúzó a kör a tudat, és a pont az immanens, a meghatározhatatlan, e kettő kapcsolata a Nap szimbólum. A matematikában a pont kiterjedése meghatározhatatlan, közös megegyezésen alapuló elvont fogalom, alapaxióma. A mi esetünkben a meghatározatlan potencialitás szimbóluma.
Minden forma, minden megjelenés a bináris rendszerben alapvetően a pontok jelenlétéből vagy éppen hiányból, illetve a kettő közös együtt-hatásából áll. A Nap szimbólumára matematikai szemmel azt is mondhatnánk, hogy a nulla és az egy, egybevont paradoxona, együttese. A szimbólumban a nulla természetesen nem a semmit, hanem a még meg nem nyilvánultat, az Abszolútumot szimbolizálja, a végtelen lehetőséggel is. ". Az első alapkérdés itt, megnyilvánulok, vagy nem nyilvánulok meg, utána jön a többi.
A Nap a teremtést beindító kezdő impulzus, a mindenkiben élő első isteni szikra.
A Nap jelentése a születési képletben
A Nap tehát az öröklétbe ágyazott, de onnan kilépő, megnyilvánult egyéni éntudatot, önérzékelést és önértékelést jeleníti meg a születési képletben.
A csillagjegy amelyben található a születési képletünkben,mutatja meg a spontán, velünk született személyes képességeinket, a tudatos törekvéseinek színezetét, egyedi – individuális karakterét.
Az a gyakorlati életterület (horoszkópház, asztrológiai földház) amelyben található a Napunk, olyan életterület, ahol személyiségünk otthon érzi magát. Itt kiáradók, megtermékenyítők, megnyilvánulok, életerősek vagyunk, vagy leszünk idővel. Érdemes ezt az életterületet komolyan venni, mert a képességeink itt tudnak a leginkább kibontakozni, megmutatkozni s a beteljesültség sem marad el. Öntudatunk, önérzetünk, önértékelésünk, életenergiánk nagymértékben függ attól, hogy ezeken az életterületeken részt veszünk, vagy sem, illetve attól, hogy mennyire, milyen minőségben, milyen formában veszünk részt. Amennyiben jelen vagyunk azon az életterületen ahol a Nap található a születési képletünkben, egyre inkább úgy érezzük, hogy a tengelyünkben vagyunk és egyre inkább megszilárdul a személyiségünk, megmutatkozhatnak, kitisztulhatnak, megszilárdulhatnak spontán, addig nem is ismert képességeink. Viszont ugyanakkor megmutatkoznak a gyengeségeink is. Ez utóbbiak főképp akkor, ha a Nap negatív fényszögeket kap a születési képletünkben, illetve ha azokat is kap. Az az életterület ahol a Nap van jelenti azt is, ahol leginkább érezzük a központi, kihagyhatatlan szerepünket, személyiségünknek a fontosságát, a külvilágban ugyanakkor a központi szerepünket igyekszünk is megvalósítani. Így tehát ezt az életterületet semmiképp nem szabad kihagyni, vagy elhanyagolni az életünkben, különben bizonyos idő után úgy érezzük, nem is a mi életünket éljük valójában.
A pozitív Nappal rendelkező ember, önmagában, saját képességeiben, saját erejében, lényének, létének fontosságában biztos, mint ahogy biztos a saját, senki más által be nem helyettesíthető szerepében. Határozott, de ugyanakkor szeretetteljes, meleg, szívélyes, vidám, életigenlő és életerős fellépése van. Jelenlétben van. Énképe, éntudata az egyetemes valóság igazságaiból táplálkozik , ezért van tisztába saját személyes helyével, fontosságával a megnyilvánulásbán, ezért tud spontán, belső akadály mentes, bátor, nyílt lenni.
Egy pozitív Nap feladata éppen az, hogy ezen életfakasztó tulajdonságok, meg a tudatos tevékenységek és a személyes bátorság segítségével elsősorban a személyes, negatív karmikus tartalmait észre vegye, majd tudomásul véve, magára vegye (elismerje) és ezzel feloldja, meghaladja s így a (kisebb, nagyobb) közössége számára is előre mutató, bátor, határozott vezető lehet hosszútávon is.
Diszharmonikusan fényszögekkel rendelkező Nap esetén öntudati, önérzeti problémák vannak: vagy gyenge az öntudat, vagy másik végletben nagyon erőszakos, öntelt, beképzelt, minden más belső személyiségrészt személyi tulajdonságot elnyom, Ezért kívül, a külvilágban, más személyek elnyomására mindig kész, gőgös, büszke, öntelt. Erőssnek látszik, de valójában nem az, mert kényesebb, bátorságot, önuralmat, együttműködést megkívánó helyzetekben képtelen helytállni és sokszor kiderül, hogy valójában narcisztikus, önimádó , de, ennek ellenére labilis s híján van a valódi öntudatnak, az értelmes önbizalomnak és, egységlátásnak.
A valódi belső erőnek utánzata csupán, az erő amit mutat. ( A megnyilvánuló személyi törekvések, magatartás ráadásul nem csupán a Nap állásától függ, hanem a horoszkóp többi elemének, a karmikus összetevőitől is, s ilyenkor, diszharmonikus Nap állásnál amikor tűz karmával is párosul, tehát mély és többrétegű a hiúsági, öntudati és önérzékelési,önértékelési problémakör .) Első esetben, a gyenge öntudatnál, bátortalan az ember, s bizonytalan. Bizonytalan a saját szerepében, feladataiban, képességeiben, bátorítást, megerősítést vár a környezetétől. Vannak helyzetek, amikor azt az életterületet, ahol a Nap található a születési képletben, éppen ezért hanyagolja, vagy kerüli, máskor pedig túlzásokba esik és kompenzál. Belső " erő generátora", az immanenssel való spontán kapcsolata nem működik, vagy nem jól működik. Így, a külső megerősítéseket és bátorításokat várva, általában kívülről befolyásolható, a körülötte élőknek különböző módon és mértéken felül kiszolgáltatott, legalábbis abban a meggyőződésben él.
Nem egy esetben esetben megalázkodó, önállóságot kerülő, s amint azt mondtam korábban már, az adott életterületet, ahol a Nap található, s ahonnan megerősödhetne, öntudatosodhatna, azt is kerüli. Nyilván a megalázkodás, alkalmazkodás nem az igazság, a törvényesség szolgálatába állított én belső alázatának jele , a külső megalázkodó erre nem képes, a megalázó se, egyébként. Így aztán az alkalmazkodás az értelmetlen helyzetekhez, minimum belső lázongással jár, idővel pedig természetesen külső, mások elleni lázadással is, illetve , ha sok ideig elfojtva marad, akkor különböző betegségtünetek fogják jelezni fizikailag is, a szellemileg feloldatlan feszültséget és az azzal járó negatív érzelmeket, diszfunkcionális állapotokat, átéléseket.
A diszharmonikus Napnál felmerülő másik jellegzetes probléma a hamis öntudat, amikor rossz paraméterek, hamis mértékek alapján határozza meg valaki azt, hogy ő kicsoda is végeredményben s mi az egyik leglényegesebb szerepe, feladata, helye a létezés színpadán, arról nem is beszélve , hogy miért. Általában épp ellentétes magatartást vesz fel, mint ami pozitívan jellemző az adott jegyre amelyben a Nap található, de jellemző lehet a zavaros öntudat is, amikor nem világos, nem egyértelmű, hanem váltogatós, ellentmondásos, az ahogy az ilyen ember önmagát, személyének fontosságát, korábban felvállalt szerepeit, személyes törekvéseit megéli, személyiségét kifejezi, képességeit értékeli, használja stb.. Nem egyszer történik meg az, hogy a negatív Napjával leginkább az adott jegynek a szülötteire jellemző. negatív tulajdonságaiban látja a személyes önmegvalósítását, identitását, ezekkel tud könnyen azonosulni s ezek szellemében élni. Például egy negatív Nappal rendelkező, Rák jegyében született személy minden akar lenni, csak édesapa nem akar lenni, vagy azzal a spirituális tévképzettel, esetleg rögeszmével él, hogy édesanya lenni nem fontos számára. Vagy egy Skorpió szülött mindent tud, csak éppen a szerelmi odaadáson keresztül újjászületni nem tud, illetve őszinte, elkötelezett, szexuális kapcsolatban kiegyenlítődni nem, képes s az ezért szükséges belső változásokat meghozni, nem fontos valahogy neki .
„Én egy vagyok az atyával és az atya bennem van és én benne vagyok. „, - Ez lenne a mindenki által követni való helyes példa és tanács, innen ebből a felismerésből s belső magatartásból ered az önbizalom a legmélyebben, akár tud róla valaki, akár nem. Ez az életerő, erő nem a fizikai természetű erő ebben az esetben, hanem lelki erő, öntudati erő, az egységtudatból eredő erő. Minél tisztábban és természetesen erőteljesebben képes valaki kibontakoztatni eme személyes isteni eredet-tudatba ágyazott, és azon álló, egyéni öntudaton alapuló képességeit, annál mélyebb, egyetemesebb öntudatra ébred ugyanakkor, s nyilván annál több lesz ezzel párhuzamosan az önbizalma és az létbizalma is. A Tarottban eme erőnek illusztráltképpen az Erő ikonjánál, egy nő feszíti szét az oroszlán száját, mutatva ezzel, hogy az erő s vele együtt járó bátorság, nem a fizikai erő, hanem finomabb öntudati erő, olyan finomabb dimenziókban található ős-erő, amelynek a vad, nyers erővel rendelkező oroszlán engedelmeskedik. Az oroszlán természetesen nem más mint a megnyilvánulás, a fizikai élet s annak folyamatai, történései, valamint a személyes karma vadsága.
Minél negatívabb a Nap annál többször ütközik az ember az ostoba és gőgös és az antikrisztusi pozíciójára féltékeny világi hatalommal, elnyomottnak, lenyomottnak kevésnek, kicsinek, gyengének érzi magát, frusztrált. Van aki ezt feltűnési viszketegséggel és feltűnési mániával kompenzálja. Akár így, akár úgy mindenképp kihívásokkal találkozik a személy a külvilág részéről, olyan kihívásokkal, amelyeket nem lehet megoldani csak a személyes bátorság (bizonyos esetben elszántság), növelésével, a személyes kiállás vállalásával, a meghunyászkodás feladásával, a felmerülő konfliktushelyzetek, s egyéb kockázatok bevállalásával, valamint a gyengeségek legyőzésével (megerősítésével). Ilyenkor mindezek mellett szükség van a Nap jegy és házhelyzetével összefüggő tevékenységek és képességek megerősítésére is.
A másik véglet is lehetséges a diszharmonikus Nap esetében, éspedig az öncélú hatalom- és uralomvágy, a beteges, mindenkor és mindenkivel szemben felülkerekedési mánia, és világi elismerés éhség, a megkérdőjelezhetetlen egyeduralkodásra törekvés, a grandománia és megalománia, a cezarománia, a mindenáron történő kitűnni- és ragyogni és győzni akarás, a mindenkinél hatalmasabbnak, erősebbnek (a valóságban erőszakosabbnak), ügyesebbnek lenni akarás, a mindenki fölött állás (hatalmaskodás) kényszerképzete szélsőséges esetben. Olyan tekintély, aki előtt mindenki kénytelen meghajolni függetlenül attól, hogy tevékenysége, törekvései milyen előjelűek és milyen következményekkel járnak önmagára és környezetére nézve.
Naprendszerünkben a fizikai Nap az a központi égitest , amely a fényét és vele együtt a melegét folyamatosan kiárasztja minden irányba.
Feltételek nélkül csak áraszt és áraszt világosságot és meleget. (Lásd Grandpierre Attila élő napkutatásait, s a napimádó kultúrákat az élő Nap témában.) Ő maga az élet feltétele, itt a Földön legalábbis minden élet függ a fénytől és melegtől amit a naptól kap és általa befolyásolt, nélküle ki sem fejlődött volna. Az nap ciklusa, az évkör ciklus fázisai (az évszakok) fizikailag nem mások mint a fény és a meleg intenzitás változásai. Amikor nő az intenzitás az élet megpezsdül, amikor csökken, akkor visszahúzódik fizikai szinten, a fizikai dimenzióban. Ahol nincs tartósan fény és meleg ott az élet is, csak csökevényes és visszafogott.
Képforrás:http://www.nasa.gov/multimedia/imagegallery/image_feature_357.html
Ezért is a Nap az asztrológiában is az életerőt is jelképezi, persze ez megoszlik még a Marssal, amely a nyers fizikai erőt mutatja meg.
A Nap tehát a tudatos figyelem erejét is szimbolizálja. Ahová és amire fordítom a figyelmemet azt a területet tudatom befogja, oda bevilágít, ott lát valamit s azzal operál. Azzal végez műveleteket elsődlegesen.
Innen is érthető végső soron, hogy a személyiség elsődleges szerepe, a Nap szerepe, a megvilágító, az átvilágító, az előre világító is. Ez utóbbiból keletkezik a kezdeményezés is. A megváltás szempontjából az elsődleges az önátvilágítási képesség, amely nem más mint a diszharmónia (a karma) felismerési képesség a teljesség, az egészség, egészségesség fényében. Ugyanakkor nem elhanyagolható és legalább ilyen fontos az állandó kezdeményezés, a belső ambíció, igényesség és erőfeszítés az önkijavításra, az előre lépésre .
A Nap központi szerepe, a királyéhoz hasonlatos központi szerep a személyiségünkben. Ő az egyben tartó, világító( átvilágító, megvilágító, előre világító) és vezénylő hatalom.
Az erélyesség fontos, Naphoz kapcsolódó képesség, ahhoz szükséges elsősorban, hogy erőt tudjunk önmagunkon venni, hogy kevésbé legyünk befolyásolhatóak. Miben, miért nem jó a befolyásolhatóság ? Hát akkor nem jó, amikor valamilyen hamis információval, valamilyen "kísértéssel" állunk szemben. Azért kell az erélyességünk, legyen belső erőnk és külső határozottságunk ellenállni a korrupciónak, fellépni azzal szemben, amiről már tudjuk biztosan, hogy nem helyes és nem vezet jóra az életünkben. Mindezt azért, hogy ne legyen meghasonlás bennünk, ne hasonuljunk meg ön-magunkkal s ezáltal ne váljunk hitetlenekké (még inkább). Aki ugyanis rendszeres meghasonlásban él, legyen az bármilyen kis csip-csup hétköznapi tett,netán más megnyilvánulás, vagy súlyosabb életvezetésbeli félresiklás, és ezáltal nem él egységben önmagával, annak nem csupán a gerince romlik meg idővel, hanem teremtő képzeletének erejét is egyre inkább elveszíti. Mágikus teremtői képességei kisebbednek, gyengülnek, zavarttá válnak, még akkor is, ha korábban jól működtek. Így aztán a valódi erő helyett marad maximum az erőszakoskodás (akár képzeleti szinten is) és a személyes képtelenség, kiszolgáltatottság, nehéz élethelyzetek, életkörülmények, akár akarja ezt, akár nem. Nem kicsi az ár, amit fizetni kell a könnyítésért, a gyengeségért.
Nem beszéltünk a melegség analógiáról, pedig fontos. A melegség és a szeretet analógiában állnak. Van meleg szívű ember és van hideg szívű. A szív az Oroszlánhoz tartozik, amelynek uralkodó bolygója a Nap.
A Nap helyzete születési képletben rámutat még, megfelelésben áll az édesanya tudatos törekvéseivel, azok színezetével, azzal amivel azonosulni tudott, valamint az ezekkel kapcsolatos siker, eredményesség érzeteivel a foganást megelőző időszakban.
Nap analógiák
A hétből a Nap napja a vasárnap. A kéz ujjai közül a karikagyűrűt viselő gyűrűs ujj.
A testrészek közül a szív és a szemek, főleg a jobb szem.
Fémje az arany. Száma az 1.
Mint nemző, megtermékenyítő erő az apaság szelleme is ide tartozik egyrészt (Másrészt a Szaturnuszhoz).
Dénes Mária