Szepo

A Bázis

Feltöltötte: János-Széll István   ·   7 éve   ·   5571   ·   Ez meg az

Az alapokban meg kell egyezni. Jelenleg két fő réteg alkotja az emberi gondolkodás sémáit, az egyik a szkeptikus (magukat inkább tudományos gondolkodásúnak valló, néha pedig realistának tituláló) réteg, a másik a misztikus (a logikát általában keményen nélkülöző) réteg. Az igazságot nem a kettő között, hanem az alapok lefektetésében kell keresni. Ha az alapokban megegyeztünk, akkor beszélhetünk tovább.

A Bázis

Kép forrása: http://gyulekezzunk.blog.hu/

1. A létezés alapja szellemi

Bár a legtöbb tudományos (vagy realista, szkeptikus) nézet a nem - fizikait, mint olyan, az emberi idegrendszer működésének eredményeként fogja fel, az első dolog, amiben meg kell egyezni, az a láthatatlan értelme. A modern fizika már ez irányban is tapogatózik, lásd a kvantumfizikát, a sötét anyag elméletet, az energiáról szóló írásokat és előadásokat. Lassan a tudomány számára is világossá válik, hogy minden észlelhető, látható, tapintható fizikai valóság mögött energia mátrix létezik, amely tulajdonképpen létrehozza a fizikait (és nem a fizikai okozza az energia mezőt). Ez a tézis tulajdonképpen azt jelenti, hogy nem az ember fizikai teste (idegrendszere, agya) okozza a gondolkodást, a képzeletet, a tudatot, hanem épp fordítva, a tudat (energiája) okozza (készíti) a fizikai testet. Az alapok egyik nagyon fontos tényezője ez, e nélkül nem érthető meg a legtöbb metafizikai hagyományban fellelhető mű. A fizikai valóság mögött tehát szellemi (vagy gondolati) valóság van, amelyet tudományosan energiaként képzelhetünk el. Ezt a háttér, vagy rejtett, vagy meta - fizikai valóságot nem a fizikai világ (ásványok, növények, állatok és emberek) vetítik ki, hanem ez a szellemi mátrix, háló, energia, gondolat vagy idea képezi le a fizikai világot. Az első dolog amiben meg kell egyezni tehát, az, hogy a létezés alapja szellemi, és hogy a szellemi az elsődleges. Nem képzelhető el fizikai realitás szellemi (energia) háttér nélkül. Vigyázat, ez a tétel nem állít fel fontossági sorrendet a szellemi és a fizikai között, s mint látni fogjuk, attól függetlenül, hogy a szellemi az elsődleges, attól a fizikai éppoly fontos!

Az emberi gondolkodás egyik rákfenéje a véletlen elfogadása, és az azzal való operáció. Azonban tudásunk van arról, hogy a világ, a létezés törvényeken nyugszik. A törvényesség kizárja a véletlen fogalmát, mert egyrészt: minden mindennel összefügg, másrészt: ok - okozati összefüggések vannak. Az első tétel (a létezés alapja szellemi) azt is jelenti, hogy a létezés alapja törvényes, ugyanakkor mindig létező, folyamatos.

A szellem (gondolat, idea) elsődlegességére számos bizonyítékunk van, ezért a legnagyobb hibák egyike az idea világát egyrészt a fizikai élőlények idegrendszeri hatásának tudni be, másrészt az evolúciót, a fejlődés törvényszerűségét véletlennel magyarázni. A fizikai világot tulajdonképpen a nem látható (energia, idea, kép) hozza létre, az idea világának törvényszerűsége szerint, leképezi, realizálja, megteremti. A vallások teremtéstörténete, vagy a fizikából ismert materializáció ezt a folyamatot hívatott ábrázolni. A fizikai világ az energetikai világ megsűrűsödése, az ember az ideák világában létező ember - idea (Adam Kadmon) fizikai kivetülése. Adam Kadmon, a kabbalisták "eredeti embere" az ember ideaképe az ideák világában. Az ember alapja az ember ideája, a létezés alapja a létezés szellemi (energetikai) ideája, s mindez teljesen törvényes rácson (matematikán) alapuló létezés, amelyben véletlennek nincs helye.

2. Az ember tanulni jött a földre

Az emberi élet, fizikai létezés elsődleges oka és értelme a fejlődés. A (fizikai) valóság megtapasztalása, annak értelmezése során épül fel az a tudás, amely a szellemi szférát (tudatot) hivatott gazdagítani (fejleszteni). Bármilyen életről, élettervről és tapasztalásról legyen szó, a lényeg mindig a tudat tágulásában van. A tudat tágulása a tapasztalatokon keresztüli tanulás, felfedezés, egy olyan tudás megszerzése, amely örök időkig él. A fizikai világ képes az információ rögzítésére, és visszatükrözésére, ami azt jelenti, hogy képes a szellemi információt (gondolat) ellenőrizni (tudás). Az életnek tehát akkor adjuk a maximális értelmet, ha azt a tanulás, fejlődés, tudati tágulás szemszögéből közelítjük meg és vizsgáljuk. Minden olyan praktika, amely nem a fejlődést, hanem a kényelmet, vagy elmenekülést segíti, teljesen értelmetlen. Abban a pillanatban, ahogy nem vagyunk hajlandók többet tanulni, az életünk értelmét elveszítjük. A második tézis tehát, amelyben mindenképp meg kell egyezni, az az, hogy az ember tanulni jött a földre, és életének értelme a tanulás. A tanulás folyamatának sémája a tapasztalat - logikai értelmezés - tanulás - közvetítés (a szellem fele). Ha azt a tézist igazán megértjük, akkor tisztán láthatjuk majd, miért nincs értelme semmiféle hazugságnak, könnyítési módszernek, bebiztosításnak.

Az idea világát, vagy a szellemi megnyilvánulást, illetve az energia síkját két erő hatja át, mozgatja, folyamatosan. A termodinamikából ismert entrópikus erő ellenében a fejlődés ereje hat, és a fejlődés ereje az egyetlen, amely a törvényszerűséget fenntartja, e nélkül a teljes összeomlás, szétbomlás megtörténne, és a létezés a végéhez érne. Az ideák világában teljes kiegyenlítődés tapasztalható meg a két erő között, épp annak köszönhetően, hogy a fizikai világba bevetített ember a tanulás folyamatát fenntartja, a megismerést közvetíti, és az energiák vibrációját emeli. Az ember (amely, mint írtuk, az idea - ember, Adam Kadmon (Isten képmása) fizikai megtestesülése) az a létező, aki képes a fizikai világ által visszatükrözött információt dekódolni, megérteni, analizálni, majd azt képes visszaküldeni. Ezért ember nélkül (így fejlődés nélkül) a létezés nem képzelhető el.

Az emberi létezés legfontosabb szerepe tehát a fejlődés, de nem csak önmaga fejlődése, hanem az egész létezés felemelése. Az, aki nem a fejlődés törvényének veti alá magát, automatikusan az entrópia erőinek (pusztulás, szétbomlás) lesz a szolgája.

3. Az embernek teremtő ereje van

Az első tételből következik. Mivel az elsődleges a szellemi (gondolati) szféra, ezért a gondolatnak (képnek, érzésnek, akaratnak) teremtő, azaz fizikai világ létrehozó ereje van. Elsősorban mindenki olyan életet él, amelyet az ő szellemi (gondolati) konstrukciója feltételez (és okoz), másodsorban a gondolkodás, világ - látás (imagináció) fejlesztése, megváltoztatása a körülmények (az élet) megváltozását okozzák. Természetesen a teremtő folyamat nagyon összetett. Nem arról van szó, hogy addig gondolunk a sok pénzre, amíg sok pénzünk lesz. Ugyanis a tudat alatti félelmek és vágyak sokkal erősebbek a teremtés folyamatában, mint a tudatos gondolkodás. Ha tudat alatt félünk a sok pénz által felvállalandó felelősségtől, akkor a tudatos énünk hiába erőlteti a sok pénz gondolati úton való bevonzását. Ebben a tekintetben is látható, hogy a megismerés fontos alapja és előzménye a tudatos élet - teremtésnek. Ameddig nincs ön - és létezés - ismeretünk, addig a teremtési folyamatunkat a tudatalatti struktúránk határozza meg. A teremtés tulajdonképpen a fejlődés során keletkezett fizikai visszajelzés, amelyben a szerzett tudás folyamatosan ellenőrizhető. Az öncélú vágyaknak és kívánságoknak a megteremtése nem célszerű, mert nem a fejlődést (életünk értelmét) szolgálják. Ettől függetlenül be kell ismernünk, hogy a mindennapi gondolkodásunk, félelmeink, imaginációnk folyamatosan alakítja és teremti a fizikai világot (a testünket is beleértve). A harmadik tétel tehát, amelyben meg kell egyeznünk, az az, hogy az embernek teremtő (valóság - alakító) ereje van.

Ez abból is következik, hogy az emberi létezés az ember ős ideájának a kivetülése. Az emberi ős idea nem csak érti és ismeri, hanem formálja, alakítja az ideák világát. Az ember képes tehát ugyanúgy hatni a szellemi világra, és a szellemi világ pedig képes materializálódni. Abban a pillanatban azonban, amikor az ember saját kis érdekében (öncélúan) teremt valamit, nem több, mint ha műanyagból készítene egy játékautót. Nem elég tudatában lenni a teremtő erőnek, és nem elég teremteni, a következményekkel is számolni kell, mert a fejlődés ereje (a kiegyenlítődés szükségessége) törvényes keretek között tartja a teremtést, és elveszi azt, ami pluszba keletkezett, és nem a fejlődést szolgálja. A ma oly divatos Titok mozgalom veszélye az öncélú teremtés, ugyanakkor a visszajelzések (az anyag tükröződése) elmosása a pozitív gondolkodásnak nevezett strucc - politikával.

4. A logikai tudás épp oly fontos mint a szeretet

Illetve: a fizikai világ éppoly fontos, mint a szellemi. Mindez az első és a második tézisből következik, hisz a fejlődéshez elsősorban tanulás, megismerés, azaz: logikai értelmezés szükséges. A világalkotó erők egyike a megismerést szolgálja, a másik a megismerés közvetítését (visszacsatolását) az egységbe. Ez a kiáradás és a visszatérés. A tudás visszacsatolás nélkül (szeretet nélkül) öncélúvá válik, így értelmét veszti. A visszacsatolás tudás nélkül értelmetlen, mert nincs esszencia, amellyel dolgozzunk. Ezért a tudás nélküli szeretet (egységbe való visszacsatolás) már nem szeretet, hanem hamis egység. A misztikusok nagy része a szeretetre esküszik, hogy az "egyetlen törvény a szeretet". Nem. A szeretet az egyik törvény, a tudás a másik. A kettő oly szorosan összefügg, mint a szabadság és a felelősség. Ezért a szeretetet főleg azok emlegetik sokat, akik a fizikai világ tanulási nehézségeitől menekülnek, és a passzív megfigyelő állapotába törekednek. A szeretetről nem ejtenek szót azok, akik azt hiszik, hogy a tudást megőrizhetik maguknak. A szeretet az adásról szól, de az egyetlen, amit adni érdemes, az a tudás. Ugyanebben a körben vizsgálandó az is, amikor a misztikusok a szellemi világokat fontosabbnak tartják, mint a fizikait, illetve sokszor a fizikai világot csak mint illúzió (maya) kezelik. A második tételhez elengedhetetlen azonban a fizikai világ, mert az anyag információ  visszatükröző szerepe az, amely segít a fejlődésben. Fizikai világ nélkül nem létezhet tanulás, s ha tanulás nem létezhet, akkor szeretet sem létezhet. Ezért: a szeretet szorosan kötött a fizikai világhoz. Meg kell egyeznünk tehát e negyedik tételben is: a logika (tudás, értelmezés) épp oly fontos, mint a szeretet (a tudás odaadása). Hamvas műveiben ezt a tudást fényként olvashatjuk, a keleti hagyományban e két mozgást a yang és a yin (kiáradás és visszatérés, férfi és nő) képviseli.

Csak akkor beszélhetünk szeretetről (odaadás), ha van amit odaadnunk: tehát a tudást birtokoljuk. Az igazi odaadás (az igazi szeretet) az ember szellemi tudásának odaadása (a mindenségnek, a fejlődés érdekében). Ha az ember nem ezt a tudás és tapasztalat által kiforrott önmagát adja, hanem minden mást, abban az esetben nem beszélhetünk szeretetről, csak öncélú cselekedetről, amelyben az adakozó a kompenzáció reményében cselekszik. Egyszerű megközelítéssel megállapítható, hogy a ma szeretetnek nevezett megmozdulás (vagy legtöbbször, csak elmélet) háta mögött a titkold üdvözülési vágy, remény húzódik. A hamis odaadást, a hamis szeretetet azonban senki sem fogja megfizetni, a személyen kívül, aki a sorsa kényszere alatt kénytelen lesz a fejlődésben részt venni.

Kedves olvasó! Szeretnél hozzászólni a cikkhez? Vagy csak egy gondolkodó és kutató közösségre vágysz? Egy olyan portál tagja szeretnél lenni, ahol elmondhatod a véleményed?
Csatlakozz: Szabadszoba.net

Az igazságért való harc, a közlés és információcsere fontosságáról
Az igazságért való harc, a közlés és információcsere fontosságáról
Az az általános tapasztalatom, hogy az emberek nagyon sok esetben nem bírnak kiállni, harcot vállalni saját magukért, életükért, a nagy igazságért (legfőképpen, ha nem is ismerik azt), és főleg nem ...

Egy újabb cikk, amely nem hat meg senkit
Egy újabb cikk, amely nem hat meg senkit
Nem vagyok híres, sem olvasott, se keresett. Nem vagyok celeb, vagy véleményformáló, influenszer. Nem vagyok mester, bölcs, megvilágosodott. Nem vagyok motivációs tréner sem. Nem birtoklom a bölcsek kövét. ...

Vírustagadók?
Vírustagadók?
A Korona-vírus járvány, és az azzal kapcsolatos mindenféle intézkedés számos ponton kérdéses, viszont jelenleg nincs esély a párbeszédre, és az objektív, tiszta tudományos nézetek egyeztetése is ...

Interjú a fák alatt - 12 rész - Summa
Interjú a fák alatt - 12 rész - Summa
A létezés okát nem lehet elmondani két szóban. Viszont ha valamiről túl sok szót kell mondani, akkor az valószínűleg nem igaz. Vagy legalábbis nem úgy igaz. Mert a létezés egyszerre sokszínű és ...

Nesze semmi
Nesze semmi
Most előre bocsájtom, kedves barátom, hogy nem vagyok túlságosan összeesküvés elmélet - rajongó, nem hatnak meg az álhírek sem, de ugyanúgy a főáramú médiának sem tudok hinni.