Szepo

A fejére állt ember - a lét és az élet viszonya

János-Széll István
János-Széll István   ·   5 éve   ·   14993   ·   Ez meg az

Valamikor időszámításunk előtt 600 évvel, mondja Hamvas, valami történt. Valami végleg és visszafordíthatatlanul megváltozott. Az ember kilépett a létből, és az életbe süllyedt. A létezés, az éberség, az egység érzékelése elsüllyedt a tudattalan világába, és helyére a tulajdonképpeni yin - tudatunk, az alvó érzékelés került. Ez a lesüllyedés és fejreállás határozza meg mai életünket, amelyben az ébrenléti, vagyis nappali tudatunk az alvás - a káprázat tudata, és tudatalattink az, amelynek tudomása és látása van az igazi okokra.

A fejére állt ember - a lét és az élet viszonya

Kép forrása: http://esotericaofleesburg.com/metaphysics/

Időszámításunk előtt a hatszázas év körül több olyan ember élt, mint amilyen Kínában Lao-ce és Konfu-ce, Indiában Buddha, Iránban az utolsó Zarathusztra, Görögországban: Hérakleitosz, Püthagorasz, Empedoklész, akiktől ezt a megfordulást, fejreállást meg lehet tudni.

"Az emberi történet időszámításunk előtt körülbelül hatszáz esztendeig folyamatosan összefügg; ekkor egy vagy két, de semmi esetre sem több mint három nemzedék alatt az idő megváltozik. A hatszázas évet megelőző és követő kort csaknem kézzel kitapintható függöny választja el; hogy mi az, ami a függöny előtt, mifelénk van, világos; azt, ami a függöny mögött van, találgatni kell." (Hamvas)

Az emberi érzékelést, vagyis a tudatot, kétfelé oszthatjuk. Az egyik az éber, amely kapcsolatot tart a létezéssel, és a másik a fizikai világ káprázatába süllyedt éntudat. Amikor a létezésből az ember az életbe süllyedt, a létezés nem tűnhetett el teljesen. Ha így lett volna, akkor az élet is teljesen bezáródott volna. Az élet bezáródását csakis annak teljes megszűnése követte volna. A lét azonban betört az életbe, és azóta is folyamatosan jelen van, arra késztetve, hogy fejlődjünk. A háttérből hat, a tudatalattinkon keresztül.

Valamikor, az aranykorban nem így volt. Az ember még egyenes kapcsolatban állt a teremtővel, egységlátása és ébersége (vidja) volt. Az ébersége azonban lefokozódott, és az ember a kábulatba (avidja, maya) süllyedt. Ahogy a két tudata helyet cserélt, az éber tudata lesüllyedt, és az alvó tudata került az éber-léti, vagyis a nappali tudata helyére. Ma a pszichológia az igazi, éber, de lesüllyedt tudatunkat nevezi tudatalattinak. A tudatalattinak van kapcsolata a metafizikával, és ez a tudat az, amely a háttérből hat, bekavar, megzavar, az utat egyengeti.

Azt mondják, a világ káprázat. Valójában nem a világ a káprázat, hanem az ember alvó tudata álmodik. A fizikai világ, a scientifizmus, a vallás, a mai életrend egy álom. Az ember bezárta magát az álmába. A yang tudatnak egységlogikája van, a yin tudatnak apparátusi logikája. A tudomány, a vallás, a technika az apparátusi logika termékei. 

Ma minden technika és gyakorlat az álom - tudatot szolgálja. A kényelmi eszközök, a tudomány, sőt, a mai spirituális utak nagy része is, mint a pozitív gondolkodás, az álmot erősítik. A pozitív gondolkodás célja, hogy ne engedje a tudatalattit, vagyis az egyetlen éber szervünket, szóhoz jutni. Sikereket elérni az álomban. A tudatalattit azonban, és szerencsére, nem lehet teljesen kizárni, bármilyen maya - tudat erősítő gyakorlatokat végzünk. Mindig ott lesz a háttérben, és közvetíteni fogja a valóságot, akár lelkiismeret, akár intuíció formájában. Az élet nem maradhat magára, a létnek át kell hatnia azt.

A lét értelme a bezártságból kilépni, és felébredni. Meg kell ismét fordulni, visszaállni a helyes alapállásra: az éber (yang) tudatot kell megtennünk az ébrenléti, nappali tudat helyére. Most a fejünk tetején állunk, és úgy érzékeljük, hogy amit a yin tudatunk álmodik, az a valóság, és a tudatalattink álmodik. A felébredés azt jelenti igazából, hogy előtérbe tesszük az éber tudatunkat, és a valóságot elkezdjük érzékelni - rájövünk hogy álmodtunk. Ez a beavatás: beavatottnak lenni a valóságba, vagyis átlépni a létezésbe. A tarot Akasztott kártyáján egy feje tetejére önként állt embert mutat. Ez a fejenállás tulajdonképpen az igazi megfordulás, mert ha fejünkre állunk (gondolkodásilag, logikailag, valóság - érzékelésben), akkor állunk a talpunkra igazán.

Az álom tudat, vagyis a mai ébrenléti tudatunk be van zárva az anyagi világba. A metafizikára, a metafizikai valóságra, a fizikai természeten túli világra érzéketlen, nem érzékel mást, mint az anyag határait, az anyag végességét, ezért nem lát túl a fizikai halálán, ezért nem tud nézni felfele, ezért nem tud nézni befele. A káprázat: a yin tudatunk álma.

Az éberség: metafizikai érzékelés. Az egység (Gnoti seauton) érzése.

Az ébredés során az ember rájön arra, hogy álmodott. Felfedezi, hogy a káprázaton túl ott van a valóság. Egyszeriben érthetővé válik számára a lélek, a halál, a metafizika, Isten. Az alvó tudat Istent álmodja. Az éber tudat egy Istennel. Az alvó tudat bezárja a létezést az életbe, és az egységet az Én - be. Ezért nincs az embernek igazi közössége, nincs igazi barátsága vagy szerelme. Az alvók egymásba botlanak néha, ahogy végigvándorolnak az életen, de igazi egységet, kiegészülést és közösséget nem alkotnak.

A lesüllyedt, negatív lét, vagyis az élet következménye, hogy a közvetlenség érzékelése megszűnik. Az embernek ezért nincs kapcsolata, érintkezése saját valóságos - éber - lényével. "Az apokaliptikus emberiség ilyen reflektált, közvetlenségét vesztett, közösségtelen negatív létben tartózkodik. És mikor homályos sejtelem támad benne, hogy ebben a helyzetben létét, sorsát, életét elveszti és megkísérli, hogy feleszméljen – akkor az ítélet beteljesedik rajta: elkezd tudatosan reflektálni. Ezt a tudatos reflexiót nevezik újabban introverziónak. Ez a közvetlenség elvesztése után a pont: amikor az ember a magányos kábaság börtönére a kulcsot ráfordítja. Ez a labirintus." (Hamvas)

A közösség élete ilyen körülmények között csak káprázat.

A tudatalatti éber. Ezért emlékszünk az aranykorra és az idillre. Ha nem is konkrétan, de érzésekben, vágyakban, hitben, bizalomban. Ott él bennünk az aranykor képe, amit elvesztettünk, amikor a létből az életbe léptünk. Az életbe lépés volt a történelmi kor kezdete, az apokalipszis.

A megváltás kora ezután következik. A yang - tudatukra ébredt embereknek sikerül megfordulniuk, talpra állniuk, és a tudati érzékelésüket helyre tenniük. Ismét szolgálatba állítják a yang - tudatukat, így lesznek éberek, egyek és univerzálisak. Hérakleitosz mondja, hogy az álmosak közül mindenkinek külön-külön világa, az ébereknek egyetlen közös világuk van.

Akkor lehet az embereknek egyetlen közös világuk, vagyis akkor élhetnek egységben, ha felébrednek. Ehhez azonban felszínre kell hozni a metafizikára érzékeny tudatot.

Az éberség mindenek fölött.

János-Széll István: Hiányolom ​a tartalmat

Alapelvem, hogy az ember azért van itt, hogy fejlődjön, hogy önmagát megvalósítsa, félelmeit legyőzze. Egyszóval: hogy gondolkodjon és cselekedjen (esszé gyüjtemény).
Megvásárolható e-könyv és nyomtatott formában.
A könyvem itt kapható: a https://publioboox.com/hu_HU/hianyolom-a-tartalmat .

Egy és ugyanaz (részlet)
Egy és ugyanaz (részlet)
Elindulunk, hátrahagyva mindent, azzal a gondolattal, hogy soha nem térhetünk vissza. Olyan helyekre érkezünk, ahol még soha nem jártunk. Aztán rájövünk, hogy már voltunk ezen a helyen. Nem is egyszer. ...

János-Széll István  ·   9 hónapja   ·   Ez meg az  ·   0  

Kell egy háború (részlet)
Kell egy háború (részlet)
Az emberiség új idők elé néz. Olyan idők elé, ahol minden elmulasztott harc háborúvá válik. Talán még ma nem késő, hogy megforduljunk, és újra értelmezzük az életet. Talán, ha még ma, új értékeket ...

János-Széll István  ·   1 éve   ·   Ez meg az  ·   0  

Csak sétálni
Csak sétálni
Sétálni, almát vagy szőlőt szedni, tóban úszni, olvasni, írni. Néha, csak úgy, semmit sem csinálni.

János-Széll István  ·   1 éve   ·   Ez meg az  ·   0  

Hét nap az élet - A farkas (részletek)
Hét nap az élet - A farkas (részletek)
Szép ez a táj, de nem fotózni jöttem ide. Lefotózták már sokan, számtalanszor, mégsem értették. Nem értették, mitől ez a harmónia, ami nem csak a szemnek, de az egész léleknek megnyugtató. Tudósok ...

János-Széll István  ·   1 éve   ·   Ez meg az  ·   0  

Ciklusok
Ciklusok
Asztrológia és életszakaszok

János-Széll István  ·   1 éve   ·   Ez meg az  ·   0  
  • Bejelentkezés




    Automatikus bejelentkezés


    Regisztráció  |  Elfelejtettem a jelszót
  • Jelszó kérése
    Egy új jelszó lesz generálva és elküldve a beírt e-mail címre,
    amelyet belépés után a saját fiókom menüben bármikor megváltoztathatsz.



    Belépés  |  Regisztráció