Szepo

A hatalom szelídsége, a szelídség hatalma 3

Feltöltötte: Bagóné Obrusánszki Monika   ·   11 éve   ·   16404   ·   Herbálasztrológia

A hatalom fogalmával furcsa módon az utóbbi napokban sokat találkozom. Régebben nem került szóba a fogalom az egyes emberi életek elemzésekor, csak kiemelt pozícióban dolgozóknál, mostanában azonban – és ez döbbentett meg – már szülő – gyerek, párkapcsolatban élő férfi és nő között is komoly szerepet kap.

A hatalom szelídsége, a szelídség hatalma 3

A legutóbbi találkozásom a fogalommal pedig egyenesen megrendítő volt; egy hölgy keresett föl azzal, hogy a saját hatalmától fél, ami miatt védtelen a saját gyermekével szemben. A gyermek (már önmaga is felnőtt nő),  kikéri magának, ha teljesítenie kell valamit is ahhoz, hogy a család meg tudjon élni. Az anya éjjel nappal dolgozik, de nem érzi jogosnak, hogy felnőtt lányától számon kérje az otthoni munkát, a háztartás vezetését, mivel „a  hatalommal való visszaélést” a terrorizmussal érzi egyenlőnek. Mindemellett otthon állandó a veszekedés, hogy miért nincs minden rendben, és gyakran a gyermek kéri számon mindezt az anyjától.

Itt támadt bennem az az érzés, hogy valami nagyon nincs rendben, mivel ez csak egy példa a mostanában fölbukkantak közül. Láttam anyukát tehetetlenül állni négy éves forma gyermeke mellett, miközben a kicsi teljes erőből rugdosta a anyja lábát, beszéltem olyan emberrel, aki nem mert visszamenni az orvosához, hogy nem tett jót neki a gyógyszer, sőt sokkal rosszabbul van, és ma ismét beszéltem valakivel, aki ötvenes férfiként furcsa szóhasználattal úgy fogalmazta meg problémáját, hogy „nincs hatalmam a testem fölött, nem engedelmeskedik, de hát mit tehetnék, az orvos is megmondta, hogy nem lehet meggyógyítani”.

Az előző cikkemben leírtam hogy mi is valójában a hatalom, itt csak ismétlem:

 A hatalom = képesség valamire, és a vele járó felelősség a képesség gyakorlására.

 Nézzük végig, hogy a fönti példáimban hogy lehet behelyettesíteni a hatalom szót a képesség  és a felelősség szavakkal:

 Az anyuka példájánál egyszerű a dolog, nem képes számon kérni a lányától az együttélés minimumát sem, hogy addig amíg Ő dolgozik, a felnőtt lány lássa el a háztartást, és nem is érzi annak felelősségét, hogy ezt meg kellene tennie.

Ebben az esetben a furcsa fogalmazás, hogy terrorizmusnak érzi a hatalom gyakorlását azt fedi el, hogy a felelősséget nem vállalja a képesség gyakorlásáért, a lány pedig öntudatlanul az anya tehetetlenségét kéri számon, azt, hogy az anya nem gyakorolja a képességet amivel a lányát nevelné a felnőtt életre, a hatalom amiről itt az anya lemond nem a gyermeké,  a gyermek bár érzi, hogy valami nincs rendben, de képességek híján még nem tud élni, csak visszaélni az átengedett hatalommal. Tehát a hatalom, mint képesség komoly kötelezettséggel jár, mivel mint itt látjuk, a nem gyakorolt képesség rosszul hat mindkét félre.

Ugyanez a helyzet a kisgyerekes anyukánál akit bár rúg a gyermeke, nem tud vele mit kezdeni.

 Aki nem mert visszamenni az orvosához, hogy nem tett jót neki a gyógyszer, sőt sokkal rosszabbul van, az az orvos felelősségében és képességeiben bízva inkább szenvedett, mint hogy fölvállalja a felelősséget a gyógyulásában, legalább a visszajelzés mértékéig. A képesség itt a betegnél létezik, mivel a szervezet jelzett, de a felelősséget már merte, akarta vállalni. Inkább az orvosra hagyta, bár az orvosnak bármily felelősségteljes nem lehet meg az a képessége, hogy a beteg szervezetével érezzen. Itt már egy másik fogalomkör is közrejátszik: a tekintély, de ezzel most nem foglalkoznék.

 Az ötvenes férfi a furcsa szóhasználattal „nincs hatalmam a testem fölött, nem engedelmeskedik, de hát mit tehetnék, az orvos is megmondta, hogy nem lehet meggyógyítani”. Tökéletes példája annak, amikor teljesen kiengedi valaki a kezéből a hatalmat, mert elhitetik vele, hogy nincs képessége arra, hogy uralja a testét.

Mindez azt mutatja, hogy az individuális társadalom tagjai pontosan azt vesztették el, amit kvázi Istenként tisztelnek, az individuum fölötti hatalmat, nem képesek uralni saját magukat, mert nem vállalják saját magukért sem a felelősséget.


Mi a baj az érzésekkel? Harag.
Az előző írásomban az elfojtott félelemről írtam, és kimaradt az asztrológiai analógia, amit a cikk elején pótolok. Most ugyanabból az aspektusból (az érzelem elfojtása, vagy túltengése által ...

Mi a baj az érzésekkel? Félelem.
Az elnyomott érzések, érzelmek előbb-utóbb fizikai tünetekben, akár betegségekben kerülnek elő, amikor aztán újabb elnyomás (gyógyszerrel) rá a válasza a mai kor emberének. A régi korok embere ...

Mi a baj az érzésekkel?
Ma egy nagyon „ütős” fél mondatra kaptam föl a fejemet, ami a rádióban hangzott el. A délutáni műsorban (főzés közben) hallottam, hogy a mai ember „érzelmek helyett információkat kap”. Elgondolkodtam, ...

Újholddal jött a Nyilas
Újholddal jött a Nyilas
Van valami furcsaság abban, hogy az Újhold és a Nap jegyváltása ( 23-án lépett a Nap a Nyilas jegybe) majdnem egybeesett. Arra gondolok, hogy a Skorpió befele forduló, önelemzésre hajlamosító energiáit ...

A hatalom szelídsége, a szelídség hatalma 2
A hatalom szelídsége, a szelídség hatalma 2
Miért baj, hogy a család, mint olyan hanyatlik? Miért kellene visszaszerezni a régi értékeket? Miért kellene minden gyermeknek két szülő nevelése alatt fölnőni? Mit jelent a címben a hatalom szelídsége? ...