Szepo


Bulányi György: Androgünos

Faragó Feri
Faragó Feri   ·   4 éve   ·   3196   ·   Hamvas Béla

Még diákkoromban hallottam görög órán, hogy egyik dialógusá­ban Platón arról számol be, hogy kezdetben gömb-alakúak vol­tunk, s könnyen gurultunk mindenfelé, de az irigy istenek ketté­vágtak bennünket, s azóta a gömb egyik fele keresi a másikat. Megőrzött egy mesét, mitológiát létünk hajnalá­ról. S íme, Ham­vas Béla Az androgűnosz c. tanulmányában, a kereszténységről beszélő Scientia sacra harmadik kötetében állítja, hogy kezdeti formánk a férfi és nő szétválaszthatatlan egysége  volt, s minden bajunk megoldása, ha újra egyek, androgűnosz leszünk. 

Bulányi György: Androgünos

Mivel mindezt összehozza  a keresztény­séggel is, az én dolgom, hogy megnézzem a keresztény hagyo­mányt: mit tud erről. Edgar Hennecke, Neutestamentliche Apokryphen 1968-ban megjelent műve megemlíti az 1945-ben Nag Hamadiban felfede­zett Tamás evangéliumot, s benne a 22. logiont:

 

Akkor fogtok bemenni a királyságba,

ha a kettőt eggyé teszitek,

ha a belsőt külsővé, a külsőt belsővé, 

a felsőt alsóvá,

a hímet és a nőit egyetleneggyé teszitek

úgyhogy a hím nem hím, a női nem női,

ha szemeket csináltok az egy szem helyett,

egy kezet az egy kéz helyett,

egy lábat az egy láb helyett,

egy képet az egy kép helyett.

 

Hennecke még hét helyen találja ennek a szövegnek megfelelő­jét; ezek között nekem rendelkezésemre áll a 2Kelemen levél 12,2-6, ahol ez olvasható:

 Magát az urat kérdezte meg valaki, hogy mikor jön el az ő országa, mire ezt válaszolta: Ha majd a kettő egy lesz, És a külső, mint a belső; a belső a lelket jelenti, a külső pedig a testet. A férfi pedig az asszonnyal sem férfi sem nő; egy testvér sohasem néz úgy a nővérére, mint asszonyra, sem ez őrá mint férfira. Ha majd egymás között az igazat mondjuk, s a két testben minden képmutatás nélkül egy lélek lesz - akkor elérkezik Atyám or­szága.

 Ezek után meglepően hat a 9. szúra: „Mikor azt kérdezték tőle, hogy a teljesség mikor következik el, azt válaszolta: Ha a kettő egy lesz, ha nem lesz többé külön férfi és nő, hanem eggyé válik és egy lesz.” (Az Úrnak szájhagyományban fennma­radt igéje.) Azért hat meglepően, mert tudvalevően Jézus után csak szájhagyomány maradt, hiszen ő maga nem írt le semmit. Földi élete befejezése után került az, ami vele történt s az, amit mondott, tehát az, ami szájhagyományban élt − lejegyzésre. A négy kánoni evangélium is. Csak szájhagyományban fennmaradt igéje van. A lejegyzésre került szájhagyományok közül idéztem a Hennecke által megadott hét helyből a fenti kettőt. Hamvas, sajnálatosan, nem adja meg forrá­sát: azt, hogy hol található Jézus e tanítása. A forráshely megje­lölése nélkül az olvasó higgye azt, hogy 1963-ban, amikor szer­zőnk írta a maga tanulmányát, élt még a jézusi szájhagyomány lejegyezetlenül valakinek az ajkán, aki közölte azt vele? Aligha szándékolta ezt Hamvas Béla

Ennek a nem-idéző idézésnek alighanem az a célja, hogy igazolja a 3. szúra megállapítását: Az adrogűnoszról minden hagyomány tud. A Tóra szerint az Úr az embert a maga képére és hasonlatosságára teremtette férfinak és nőnek. Isten tehát hímnő-lény, és az első ember is az volt. Ezután következik a Szánkhja, Konfu-ce, az Úr, a Kabala, a szavak három neve, a modern pszichológia s a többi - mint a minden hagyományillusztráló anyaga.

 A szerző további e tárgyú megállapításai: 13: Az androgűnosz a primordiális egységet jelenti. 14: Az alapállás helyreállítása: a hím-nő lény megvalósul. Ez feltétele annak, hogy az ember a szocialitáson belül sikerült életet tudjon élni. 19: Az androgünosz a határtalan osztódásnak ellenmozgása. A kettőből egy reintegráció, az eredeti egybe visszatérés. 24: Megszabadulni, annyit jelent, mint a testet-öltést felszámolni és a primordiális létezésbe visszatérni. 80: Mindennemű ellentét legelső alapja a mintája a hím és nő ellentéte, mely időben való­színűleg nem volt előbb, de lényegében egészen biztosan. 115: Ebben a konjunkcióban nagy csodák jelennek meg. 117: Androgűnosz: van tudatunk a teljességről. Él bennünk az ösztön az eredeti státusz helyreállítására. 118: Az egymásban való fel­szabadulásból kell kiindulni. 119: A teremtést meg kell újítani, helyreállítani. Ennek feltétele  a két félnem végleges összekapcsolódása. 120: Az androgünosz megvalósítása a létezés teljessé­gével azonosodás útján a legfontosabb fokozat. Mindezeket az állításokat csak tudomásul venni lehetséges. Ez a szerző koncepciója. Magamnak csak annyi lehet a dolgom, hogy megállapítsam, mennyi köze van ennek a koncepciónak a kereszténységhez, Jézus tanításához. Summásan válaszolva: semmi. De nem summásan is válaszolok. Jézus nem helyettesítette be a különböző mitológiákat új mitológiával. Sem a Tóra, sem Platón mitológiáját. Jézus tudott a szeretet eggyé tevő erejéről. A szeretet eggyé is teszi azt, ami kettő. Az Atya és a Fiú kettő is, egy is. A férfi és a nő kettő és egy is. A szerető emberek közössége sok is és egy is. Szerzőnk is tudhatja ezt Jézusról, de meg van győződve a maga hitének egyedül helytálló, a valóságnak egyedül megfelelő voltáról. Mi ez a hite, meggyőződése? Hát a létezésbeli azonosság! Az, hogy Isten és ember és világ - a nagy minden − csak egyetlenegy. A hittel nem szabad, nem érdemes vitatkozni. Csak tudomásul lehet venni akárkinek a hitét. Így a szerzőét is. Én sem vitatkozom, csak tudomásul veszem. Pusztán csak megállapítom, hogy Jézus nem azt tanította, amit szerzőnk tanít. Tehát a szerző törekvése arra, hogy Jézussal is alátámassza a maga hitét, elhibázott. Alap nélküli. Valójában nincs is szerzőnknek szüksége Jézusra. Szerzőnk hite: a hagyomány. Ha ezt valami alátámasztja, az jó neki. De megvan az minden alátá­masztás nélkül is. A hat és fél milliárd embernek Istentől kapott képessége és méltósága, hogy megrajzolhatja a maga univerzumát - Istenről, világról, emberről. Az ő egyéni, a saját hitét. Mivel ezt tartja egyedül igaznak, érthető a törekvése: tanítványokat akar. Tanítványokat, akik elhiszik az ő hitét. Ha talál tanítványokat, már létre is jött egy új vallás. Csak idő kérdése, hogy mikor folyamodnak bejegyzésre a mindenkor adott hatalomnál. Jézus tanítványai közel három századon keresztül nem folya­modtak. A hatalom első magát felkínálását, sajnos, elfogadták. És beje­gyeztették magukat. S utána fellobbantak a máglyák. S az ember a hitéért ölt is, és újra hiába fordult régi sínéről újabbra az emberiség (Szabó Lőrinc: Isten). Ez a hamvasi hit még mindezek előtt áll. Ráteszi-e valaki az életét Hamvas Béla tanítására? Akik ráteszik az életüket, azok bejegyeztetik-e magukat? Elindítják-e a maguk szent dzsihádját a hitetlenek ellen? Vagy marad a jelenlegi állapot: valakik lelkesednek e gondolatokért, mások pedig lesöprik az asztalról, amivel nem érdemes különö­sebben szóba állniok.

A különös csak az, hogy az emberiség eddig történelme azt igazolja, hogy az (Istent is tartalmazó, tehát) univerzális létmagyarázat csak ritkán éri be a filozófus köpennyel. Csak ritkán marad meg a létmagyarázat filozófiának, az akadémiák egy tantárgyának, tanszékének. A hallgatók s előadók egyaránt java részükben valamelyik vallás hívei vagy agnósztikusok vagy a vallásoknak csendes/harcos elmarasztalói. A hinduizmus is eljutott a valláshoz Keleten, szülőhazájában. Nyugati átvevői eddi­gelé csak filozófiát alkottak: teoszófizmust, antroposzófiát. Esetleg vallást váltottak, s betagozódtak valamelyik keleti vallásba Jézus eszméi bármely vallásba beültethetők, még sincs tudomásom szerint vallás nélküli képviselete, csak vallási. Ha egy létmagya­rázat nem jut el a vallásig, akkor nagyon korlátozott hatásúnak bizonyul. Még olyan vallás sem tud megszületni, amely Jézus erkölcsi eszmerendszerét, mint közös nevezőt elfogadja, de a számlálóban, mely már egyetemes létmagyarázatokat kínál fel, békén megülnének egymás mellett a különböző létmagyarázatok. Vagy egyszerűbben: a nevezőben a jézusi szeretet s a számlálóban különböző dogmatikák, hitvallások. Ilyenre sincs még történelmileg észrevehető nagyságrendű példánk.

 A Bokorban megpróbáltuk: legyen közös a jézusi etika, a számlálóban meg lehet akármi! Tíz éven belül nagyon fontossá lett valakik számára Jézus istenképe, mások számára, hogy ne legyen Jézus az Isten fia, vagy hogy ragaszkodjunk annak a val­lásnak a hitvallásához, amelybe születtünk, illetőleg amelyet választottunk. Azaz na­gyon fontossá lett a számláló. Olyan fontossá, hogy a jézusi etika, az egymást sze­retés − bizony nem lett elég arra, hogy kibírjuk az egymás melletti létet, s a külön­böző számláló­kat vallók vették a kalapjukat. Miért? Mert nem bírták ki az együttlétet azokkal, akiknek más volt a számlálójukban. A nagyon nagyra becsült közös nevező ellenére sem. Az ember olyan élőlény, akinek szüksége van vallásra, szüksége van hitre, azaz olyan létmagyarázatra, amely messzebbre ér, mint a gondolkodás törvé­nyek, mint amit ezek a törvények igazolni tudnak. Az em­ber valahol otthon akar lenni, és nincs otthon ott, ahol mások nem azt hiszik, amit ő hisz. Azt, ami számára szent. Ezeknek csak jónapotot tud mondani, csak ökumenizálni tud velük, a másik szekértáborba tartozókkal, de nem tud velük egy szekértáborban maradni, vagy azo­nos szekértáborba tartozóvá lenni.

 1.

A továbbiakban csak azt próbálom megmutatni, ami miatt a szerző megkonstruálta - vélhetőleg - ezt az androgünosz-mitológiát. A mitológia mindig olyan létmagyarázat, amely az ember kielégülését, boldogságát kívánja. Ideírom Illyés Gyula. Köszö­net c. versét:

 

Kihalna az emberi fajta, / ha hallanák a nők, milyen

Hangon beszél a férfi nem, / milyen trágár röhejre kapva,

A percről, mely megadta, mit / oázis-forrásként kerestek

És térden tiszteltek, a testet; mely köpőcsésze lett nekik!

Hányan voltunk igazán hívek, / megköszönni nővéreinknek

szövetségüket azután, Hogy kivérezve csak hevertünk, /

Legázolt küzdők, túl az eltűnt hiten, reményen, vak csatán?

 

Ezután következzenek a megállapítások, amelyek illusztrál­ák szerzőnk mitológiáját, megállapításait. 15: A sexusban a kiegészülés nem teljes. A sexus mindig az abszolútat követeli, ideiglenes vagy álmegoldás elviselhetetlen. 11: A modern pszi­chológia animáról beszél, aki a minden férfi lényéhez tartozó kiegészítő nő… a férfi lényének leghatalmasabb pszichológiai realitása… a férfit ez irányítja… az édenkert  - a nőről megőr­zött emlék és tudat… a korrupt létben eltorzítva. Az anima a férfi-lény romlott létezésének mélyére süllyedt eredeti nő, mint ahogy az animus a női-lény romlott létezésének mélyére süllyedt eredeti férfi. Az anima és az animus… a kezdeti androgűnoszt őrzi és tartja fenn. 37. Az androgűnosznak nincs célja, értelme van a játék. A játék önmagán belül marad és a létezést maradéktalanul kimeríti. 39. Aki az androgünoszról nem tud, annak a valódi egyesülés lehe­tetlen.

 

2.

Szerzőnk Európában tartózkodik, de lelkében Indiában él. Schopenhauer folytatója. Az indusok vallásából rakta össze a maga létmagyarázatát, amelyről állítja, hogy nem tudomány, nem vallás, nem filozófia. Akkor mi? Én azt hiszem, hogy egyetlen szó alkalmas csak ennek megjelölésére a jelenlegi szó­tár szerint: mitológia. Létma­gyarázat, melynek nincs tapasztalati, és nincs gondolkodástörvényekre épülő, filozó­fiailag igazolható, megvédhető alapja. Ezért nem is igazolható és nem is cáfolható. Csak állítható. Mi alapon? Azon az alapon, hogy a szerző úgy hiszi. Lehet, hogy egyszer majd bővül a szótár és a hagyomány szó nem tudom hányadik jelentéseként ott lesz majd ez a jelentés is: Hamvas Béla létmagyarázata a hindu  panteista meta­fizika nyomán. S most jöjjenek ismét a szúrák: 44: Az androgűnosznak valamely alakban minden helyen és minden időben nyoma van. Indiában ilyen az atman, az abszolút Én fogalma. 50. Az archai­kus görög­ség az androgűnosz jegyében élt. Igazolja ezt az Egy-metafizika: hím és nő kiegyenlítődött. Ellenkezője a hellénizmus­nak. 51. Abból, amit az orfika teremtett, csak egy szót kell kiemelni: a psziché = a legmagasabb rendű hímlény tüzével átvilágított női­ség, olyan androgűnosz, amely­ben hím és nő el nem választható, mint a növényben s az abszolútban. 53. A termé­szet (phüsis) az, amin az ember csodálkozik. Ami magától értődő az a láthatatlan szellem (Atman). 59. A keresztes háborúk alatt kelet­ről sok gondolat került Euró­pába. 77. A misztérium a kettő, amely tulajdonképpen egy. 78. Az alkímia követe­lése: ex duobus unus, vagyis a kettőből egy. 82. Azonosság csak egy van. Az egyetlen azonosság.  84. Az azonosság metafizikai megértése kizárólag a hagyományból lehetséges. Egyetlen azonosság van ez a Brahman-atman-aikjam (azonosság). Tat tvam aszi - ez vagy te. 87. Én Brahma vagyok = a létezésben az istenséggel azonos vagyok. Ez a vallásból nézve káromlás, mert az ember magát Istennel azonosnak mondja. 88. A hindu szó, amely az azonossá­got megfogalmazza, az atman. Az én vagyok a te vagyok-kal azonos, Az én és a te és a dolog és a lét és Isten azonos. Az atman a hindu metafizika középponti szava, és azért az egyetlen metafizika az azonosság metafizikája. 89: Mintha az egy és én felcserélhető fogalmak lennének.

 

3.

Mindez vallás a javából. A filozófia nem képes igazolni. De az embernek joga van akár vallást kreálni, akár meglevőhöz csatlakozni. Csak egyhez nincs joga. Vallásosnak lenni, és azt mon­dani, hogy nem vallásos. Dogmatikát kreálni és tagadni a vallást. Az ellentmondás logikai elve akadályoz meg ebben. Ez a hamvasi létmagyarázat nem akar vallás lenni, bár a tudomány nem fogadja el tudománynak, bár a filozófia nem fogadja el filozófiának, bár az ésszel nem igazolt létmagyarázatra szótárainkban nincsen más szó csak ez: mitológia, vallás. Mindaz, amit a fentiekben idéztünk, ezt szerzőnk is tudja: - a vallásból nézve káromlás, mert az ember magát Istennel azonosnak mondja.

Jöjjenek tehát ismét a szúrák: 86: Ahol az embernek a léte­zésben Istennel azonosságát felismerik, ott vallás tulajdonképpen nincs. Ahol Istennel azonosságunk homályban marad, ott vallás keletkezik. A vallás nem egyéb, mint Isten és ember nem-azonos­sága. Ebből keletkezik az ember létével nem azonos Isten - távolsága. Mintha kétféle lét lenne: isteni és emberi. Európában alig volt valaki, aki ezt felismerte. Csupán Scotus Eriugena? „Ha Isten és a teremtmény kétféle lenne, akkor a kettőnek vagy egyetlen előbbi közös alapból kellene származnia vagy pedig a világban két egymással szembenálló alap és ősok van. (De divisione naturae III.22) a teremtmény Istenben van, és Isten a teremtményben a természetfeletti természetté lesz az itt és most adott időfölötti örökben élő lény.” (II.12).90: A vallás üdvöt keres, a metafizika igazságot és megtalálja a létezésben minden létezőnek, Istennek is azonosságát. Az atman azonos „Istennel, emberrel, hangyával, szúnyoggal, elefánttal”. 91: Cusanus: az istenség ugyanaz, és nem más. 92: A vallásban az ember kisebbrendűségben él, fensőbbrendű  akarat hatalma alá rendelt lény. 93: Az atman pólustalan. Az atman az egyetlen univerzális szó. 94: Az atman a Brahmával azonos Ez a Brahma azonos a bennünk levő atamnal: én Brahma vagyok. 97: Az atman nem filozófiai terminus…Indiában filozófia egyáltalában nincsen. Az egyetlen azonosságot jelenti. 107. Az azonosság helyreállítása: a kivetítés megszüntetése. 110. Megszabadulni az objektum-világ fogságából. Az azonos létben találkozás. A lét­ben azonosulás.Minden férfi-nő találkozás a lét teljességének jegyében (androgünosz) történik. 111. Hím és nő, mint egymás­ból kivetített objektum: egymást élvezeti cikknek tekinteni. Az összeömlésből a lét megújul, új lény keletkezik.

 

4.

Van még egy szó, amely jelölhetné szerzőnk létmagyarázatának műfaját. A gnózis lenne ez a szó. A gnózis olyan létmagyarázat, amely egyenlőséget  teremt az ismeret és a megoldás kö­zött. A gondolat létrendjéből átlép a valóság létrendjébe. Ez a kétezer esztendős, a páli kereszténység is. Ha tudomá­sul veszed, hogy Jézus a maga golgotai halálával kiengesztelte az Atyát, aki haragjában bezárta előttünk az üdvözülés kapuját, mert megharagudott minden emberre, aki Ádám és Éva leszár­ma­zottja, mert Ádám és Éva evett annak a fának a gyümölcsé­ből, melyről enni Isten megtiltotta nekik… Ha tudomásul veszed ezt, s e tudomásul vevés jelül megkeresztelkedsz, akkor üdvö­zülsz. De attól, hogy Pál ezt elgondolta, még nem vagyunk megváltva. Ugyanúgy raboljuk és gyilkoljuk egymást, mint Jézus előtt. Sőt, jobban! Ugyanilyen gnózis szerzőnk létmagyarázata. Csak tudo­má­sul kell venni a hagyományt, s ezzel megoldódik az emberiség minden gondja. Nem probléma az egyenlőtlen elosztás. Nem gond ennek az oka: a többet birtokolni akarás. Nem gond az osztozás rendjé­nek megteremtése. Mindez csak Jézus, a felvilá­gosodás és Marxnak a gondja. A létező − ez a páli és nem jézusi − kereszténység ugyanolyan zsákutca mint a felvilágosodás. Ismét jöhetnek igazolásul a szúrák: 95: Ha az ember eljut ide, semmi sem történik. Részese a tudásnak, amelynek mindig is részese volt. De lefokozott létében eszébe sem jutott. 98. Az azonosítás nem azonosság. Csupán a maradéktalanul felébredt emberben valósul meg az azonosság. Az ember magát nem az öröktől fogva volt, egész és elmúlhatatlan léttel azonosítja, és így nem az atmant realizálja, hanem általában minden egyébbel, csak éppen az atmannal nem.

 

5.

Szerzőnk egy nagyon jámbor és mélyen gondolkodó pante­ista. A nem jámbor, a nem mélyen gondolkodó - az ateista. De a kettő egyhasi testvér. Szemben áll vele a vallásos, aki tudja ma­gáról, hogy nem ő teremtette a világot, és él benne a remény, hogy ebből a világból eljuthat Istenéhez, és része lehet az Isten életének fényében, ragyogásában. A hindu sorsmagyarázatnak más az iránya, mint a tórának, az Evangéliumnak és a Koránnak. Más, mint a politeizmusnak. Mindezek reménykednek az apotheózisban. Szerzőnk azonosult a hinduk jövőjével: az elfo­gyással, s ezt gondolja gazdagodásnak, az ember minden gondja megoldásának. A nirvánát! - ha Az androgünosz nem is említi a szót. A Scientia sacra többi tanulmányai annál többet s inkább. S most jöhetnek megint a szúrák: 116: A szubjektum mara­déktalan kihelyezése nem lehetséges. Ez a teremtőre és a terem­tésre is vonatkozik. A világ csupán részleges projekció. Amikor a teremtő magát a teremtényével azonosítja, ami életre kell, az csupán rész és töredék istenhasonlóságú, de csak egyetlen szikra a napból. A kivetített világszövevény egyetlen módon számolható fel. A lét elfogyása jegyében, amely mint gazdagodás jelentkezik. 101: A kivetítés következtében arról, hogy mi ez a világ, az embernek egyáltalán sejteleme sincs. A zűrzavar abból van, hogy másokat vonunk felelősségre, ahelyett, hogy önmagunkat vennénk komoly revízió alá. 112: Isten - téves létművelet következménye. Isten, mint embertől független lény despota apa, vagy ledér kurtizán. Ez a külső Isten. Isten a külső világban látható, de nem elérhető. A belső világban elérhető, de nem látható. 113: A lét primordiális alakjában nem volt teremtés. Isten a világot állandóan nemzi és szüli. Ezt összefoglaló szavunk nincs. Sejtelmünk sem lenne róla, ha az androgűnoszt nem ismernénk.

 

6.

Mindezeknek a megállapításoknak a jegyében még valamit kell mondanom: ezek a szúrák nem hordoznak logoszt. Nem azt akarom állítani vele, hogy szerzőnk nem tudná kifejteni mondatai tartalmát. Csak azt, hogy minden tótágast áll. Az Isten, mint létművelet következménye. Isten látható a külső világban, s a többi. A végső mondat lehetett szerzőnk számára mindezek fel­oldása: Ha ismernők az androgünoszt, ha el tudná mondani az androgünoszról azt, ami ködként kavarog benne. Ki tudná fejteni, amit gondol, de akkor nyilvánvalóvá válnék, hogy a kifejtése is csak katekizmus, amelyet el kell hinni. Nem akarja ezt. Csak mond százhúsz szúrát, amelyben kavarognak, s nagyon szellemesen a káté gondolatai, s el tudja ezáltal hitetni közönségével, hogy amit mond, nem káté. Hanem több annál. Nem több, mert nincs több. Tudomány, filozófia, vallás − ez a három áll rendelkezésünkre. Negyedik nincs. Teremtmények vagyunk. Ez van nekünk. Hogy az Istennek, Őbenne, Őnála  mi van, talán megláthatjuk. A Hagyomány, az alapállás a primordiális létezés, a létromlás felszámolása, stb. nem valami negyedik, ami kívül áll tudományon, filozófián, valláson. Nin­csen negyedik. Csak ez a három. S Hamvas egész életműve azt akarja elhitetni, hogy ez a negyedik van. Nincsen. Mindazonáltal: azt hiszem, hogy Hamvas mégis nem akárki… Nem fogadom el, de nem is söpröm le az asztalomról. Büszkék lehetünk rá. Hogy őt termelte ki a nyugati, az európai, a magyar és mégiscsak a keresztény kultúra.  A történelmi keresz­tény hit helyett keres valami jézusibbat. Nem azt talált. Csak Jézusra inkább emlékeztetőt, de mégsem jézusit. Nem apotheózist, hanem − nyugati szemmel nézve − a semmibe for­du­lót, a nirvánát. Hogy mi ez a hamvasi életmű, sokan megkérdezték már. Egy nyugodt légkörű konferencia, mely szembesül ezzel a kérdéssel, talán segíthetne megválaszolásában.

  Forrás: Koinónia, XII. évfolyam 12. Szám, 2005. december   |  

Müller Péter: A hatodik faj...
Müller Péter: A hatodik faj...
Egy részlet Hamvas Béla 1943-ban megjelent „A vízöntő” c. esszéjéből: „Uszpenszkij írja, hogy az egész földön, faji, népi, vallási, társadalmi, műveltségi, korbeli, nembeli különbségektől ...

Faragó Feri  ·   2 éve   ·   Hamvas Béla  ·   0  

Dúl Antal: Tiszapalkonya...
Dúl Antal: Tiszapalkonya...
Patmosz kis Égei-tengeri görög sziget, egy a több tucatból. Az aggastyán János apostol száműzetésének helye. Az evangélista itt foglalta írásba az üdvtörténet végidejét, az Apokalipszist, a Jelenések ...

Faragó Feri  ·   2 éve   ·   Hamvas Béla  ·   0  

Farkas Szilárd: Válságból válságba...
Farkas Szilárd: Válságból válságba...
Hamvas Béláról szólni még mindig hálátlan vállalkozás, akár az irodalom, akár a filozófia területén állunk, leginkább elnéző mosolyra számíthatunk. A szerző megítélésében a lehető legtágabb ...

Faragó Feri  ·   2 éve   ·   Hamvas Béla  ·   0  

ANGYAL ISTVÁN FERENC ÖT SZUTRA
ANGYAL ISTVÁN FERENC ÖT SZUTRA
Csak sírások fátyolán át láthatod meg az eget a kar félbetört madár a tekintet leejtett bögre hullámmozgás fajtavédelem elkülönített osztagok a kerítésen átjutott néhány bogár szünet nélküli ...

Faragó Feri  ·   2 éve   ·   Hamvas Béla  ·   0  

Orcsik Roland: A magány politikája...
Orcsik Roland: A magány politikája...
Egy könyv elolvasása után még sokáig élnek bennem azok a gondolatok, képek, mondatritmusok, amelyek megfogtak. Ahogy múlik az idő, kopni kezdenek a fejemben, míg olyanokká nem lesznek, mint egy régi, ...

Faragó Feri  ·   2 éve   ·   Hamvas Béla  ·   0  

  • Bejelentkezés




    Automatikus bejelentkezés


    Elfelejtettem a jelszót
  • Jelszó kérése
    Egy új jelszó lesz generálva és elküldve a beírt e-mail címre,
    amelyet belépés után a saját fiókom menüben bármikor megváltoztathatsz.



    Belépés  |