Cukorral vagy anélkül? Ez a kérdés bennem is sokszor megfogalmazódott de nemigazán kerestem rá választ. Miért is? Talán, mert nem is akartam mindent megtudni erről a témáról, hiszen szeretem az édességet. Olvastam, hogy a fehér cukor az méreg, de a barna, az igen! Nem értettem miért olyan drága, hiszen úgy tudtam, attól barna, hogy nem fehérítik. Azért megvettem, gondoltam, ennyit megérdemlünk. Aztán csak nem hagyott nyugodni a dolog és elkezdtem utána olvasgatni és sok érdekes dologra bukkantam.Kiszámították, hogy ma annyi cukrot fogyaszt el egy ember 2 hét alatt, mint amennyit elődeink (100-200 éve) egy év alatt. Tehát a mennyiséggel is baj van nemcsak a minőséggel. Mennyiség szempontjából bőven elegendő lenne az, ami a gyümölcsökben, zöldségekben és gabonafélékben van. A növényekben található cukrot a szervezet az ezekben található vitaminok és ásványi anyagok segítségével dolgozza fel. Az iparilag előállított cukrok ezeket nem tartalmazzák, ezért a lebontásukhoz a szervezetből vonódik el a megfelelő vitamin és ásványi anyag mennyiség.A másik fontos tudnivaló, hogy a fölösleget a szervezet zsír formájában raktározza el. Elzsírosodnak bizonyos belső szervek (máj, hasnyálmirigy) és bőven rakodik "szalonna" formájában is.Ami miatt kialakul a függőség, az az, hogy adrenalin termelésre serkenti a szervezetet.
Na de lássuk csak kicsit bővebben mi is a helyzet ezekkel a cukrokkal.
Először a mindenki által legjobban ismert és leggyakrabban alkalmazott cukorról írnék pár gondolatot. Ez, amit a köznyelvben cukornak hívunk, a finomított répa- és nádcukor. Kémiailag mindkettő szacharóz. Elkészítéséhez a növényt felszeletelik, áztatják, kipréselik, majd mésszel tisztítják. (tudtommal ehhez csontlisztet használnak!). Az így nyert sűrű szirupot kristályosítják, majd kén- vagy klórgázzal fehérítik. Ennek a cukornak a szénhidráttartalma kb. 97%, tápanyagtartalma egyenlő a nullával, gyakorlatilag mérgező.
Lássuk a barna cukrot . Ez szintén répa- vagy nádcukor. Kétféle formája létezik. Az első, mikor a gyártási folyamatból a fehérítést kihagyják, ezt hívjuk barna cukornak. Van a színezett változat, amikor a fehérített cukrot utólag melasszal vagy rosszabb esetben valamilyen mesterséges színezékkel barnára festik. A melasz a cukorgyártás melléktermékének tartott , sötétbarna szirup. Ezt is lehet édesítésre használni,tartalmaz a cukorból kivont ásványi anyagokat. A barna cukornál az a baj, hogy nem lehet megkülönböztetni a színezett cukortól. Amúgy az élettani hatása ugyanaz mint a fehér cukornak.
De akkor melyik az a barna színű cukor, amiről azt hallani, hogy egészséges? Ez a nyers, finomítatlan nádcukor, amit én még nem fogyasztottam. A cukornád levének a beszárításával készül, és nem kristályos , hanem granulátum. Mivel nem finomítják, tartalmaz vitaminokat és ásványi anyagokat. Ezért kevésbé terheli a szervezetet. Létezik cukornádlé formájában is. Ez mivel gyorsan erjed csak a termőhelyen lehet felhasználni.
Gyümölcscukor vagy fruktóz: Gyümölcsökből vonható ki. Iparilag előállított változata csak szerkezetileg egyezik a gyümölcsökben található cukorral, kukoricából és kukoricacsutkából készítik. Előfordul mindenféle péksüteményben, üdítőben, fagyiban. Szirup változatát mézbe is belekeverik. Szervezetünket a lebontása kevésbé, viszont hosszabb ideig terheli. Cukorbetegek nem fogyaszthatják.
Szőlőcukor vagy dextróz: Iparilag kukoricából, burgonyából állítják elő. Lebontásához nincs szükség inzulinra, már a nyálban lebomlik és gyorsan felpörgeti a szervezetet. Ezért ajánlják a sportolóknak. Kevésbé édesít mint a répa- és nádcukor, ezért ebből többet használunk.
Maláta szirupok: Sokféle magból készíthetők, hiszen a gabonák ugyanolyan szénhidrátot tartalmaznak, mint a cukor, csak más formában. A magvak csírázásakor ez a szénhidrát biztosítja az energiát és a tápanyagot a növények számára. A szirupok készítéséhez a magvakat beáztatják,hogy elinduljon a csíraképződés. A kicsírázott magokat ledarálják, majd vízzel hígítják, az így kapott pépből szűrik le a szirupot. Megjegyezném, hogy ebből az alapanyagból készülnek a különböző gabonapálinkák is, pl. a vodka, whisky stb.
A legelterjedtebb maláta szirupok az árpamaláta szirup, rizsszirup, búzaszirup, kukoricaszirup.
Juharszirup: A juharfák lecsapolt nedvéből készítik főzéssel. A nyers szirup vitamin és ásványi anyag tartalma jelentős, aminek egy része a főzés során lebomlik. A legnagyobb juharszirup termelő Kanada.
Agavé szirup: Egy trópusi kaktuszféle nedvének besűrített formája. Gyógyászati célra is használják, fertőtlenítő és fájdalomcsillapító hatása van. Ebből készül a híres Tequila.
Méz: Technikailag ez is cukor, bár a cukor egyik legősibb természetes változata. Cukorbetegeknek ennek a használata sem javasolt, mivel ugyanolyan szénhidrát, mint más cukrok. Sajnos manapság ezt is hamisítják.
Megemlíteném még a nem cukor édesítőszereket és a mesterséges édesítőszereket is. Kell ismerni ezeket is, ha valamilyen okból kifolyólag nem szeretnénk olyan dolgokat fogyasztani amikben ezek megtalálhatóak. Ez abban az esetben persze, ha fel vannak tüntetve a termék csomagolásán.
Édesítőszert készítenek a stevia gyógynövényből. Használható a szárított levél őrleménye, amely a növény minden gyógyhatásával rendelkezik. Szirup kétféle van: a sötét a levelekből készített tea(200x édesebb a kristálycukornál), a világos szirup a levelekből vizes-oldószeres (alkohol) kivonással készül (10-15x édesítés). A tabletta vagy por formájában előforduló termék édesítő ereje 300-450 szerese a kristálycukornak.
A nyírfacukor ismertebb neve a xilit vagy xilitol, így jelenik meg élelmiszerek csomagolásán. Tulajdonképpen egy cukoralkohol, ezért nagyobb mennyiségben fogyasztva hasmenést okozhat. Régebben nyírfanedvből, manapság inkább kukoricacsutkából, kukoricaszárból állítják elő. Szervezetünkbe nem viselkedik cukorként, a vércukrot csak alig emeli. A kutatók szerint csökkenti a fogszuvasodás gyakoriságát, ezért használják a rágógumik, édességek gyártásánál.
Antibakteriális és gombaölő hatása van. Egy érdekes információt találtam róla: az emberi szervezetre teljesen ártalmatlan, de kutyáknak ne adjunk belőle, mert halálukat is okozhatja.
Inulin: Iparilag csicsókából és cikória gyökeréből állítják elő. Emésztetlen állapotban halad végig a tápcsatornán a vastagbélig, itt bomlik le.
Elérkeztünk a mesterséges édesítőszerek kategóriájához. Ezek az E betűs édesítők, amitől mindenki úgymond fél, de elég sok termékben megtaláljuk. Ezeket készíthetik természetes cukrok vegyi átalakításával, vagy ami a gyakori, hogy teljesen szintetikus termékek. Úgy képzelem őket, mint a gyógyszereket, hiszen nagy részük mérgező, jó hatásuk egyáltalán nincs. Ezeknél a kristálycukor is jobb.
Lássuk is "őket":
-szorbit E420
-mannit E421
-aceszulfám E950
-aszpartam E951
-ciklamátok E952
-izomalt E953
-szaharin E954
-szukralóz E955
-neoheszperidek E959
-maltit E965
-laktit E966
A túlzott és nem megfelelő cukorfogyasztás mellékhatásai:
Cukorbetegség: A túlzott cukorbevitel megterheli a hasnyálmirigyet is, ettől az inzulint termelő béta sejtek "kimerülnek". Ez a felnőttkori, vagy más néven a II.-es típusú cukorbetegség kialakulásához vezethet.
Alkoholképződés: A felesleges cukor a szervezetben erjedni kezd és alkohol képződik. Ez a májat terheli le.
Bőrbetegség: A máj károsodása révén a méreganyagok nem tudnak lebomlani és bőrkiütések jelennek meg aknee, ekcéma formájában.
Elhízás: A szervezet a fölösleges cukrot zsírként tárolja.
Emésztési zavarok: A cukorfogyasztás okozhat gyulladásokat az emésztő rendszerben, székrekedést.
Csontritkulás: A finomított cukor lebontásához a szervezetből vonódnak el az ásványi anyagok amelyek a csontképzésben fontos szerepet játszanak.
Ezeken kívül a nem megfelelő cukorbevitel okozhat: szív- és érrendszeri megbetegedéseket,köszvényt és más Ízületi problémákat, idegrendszeri betegségeket, belső elválasztású mirigyek zavarait( korai nemi érés), fáradékonyságot, növeli a trombózishajlamot, fontos szerepet játszik a rákos sejtek szaporodásában.