Szepo


Életre kelt magyarok... avagy szubjektív válogatás a magyar animációtörténet alkotásaiból

Bacskovszky Nóra   ·   6 éve   ·   7497   ·   Archívum

Animálni annyit jelent, mint lélekkel telíteni, életre hívni a holt anyagot, így az animációs mozgóképkészítés egyfajta kísérlet a teremtés továbbgondolásár. Az animációs mozgóképművészet a benne rejlő, szinte végtelen kreatív lehetőségek következtében mára határok nélküli műfajjá vált. Önálló megjelenési formái mellett a képalkotás szinte minden területén jelen van, a kiállítótermektől a hirdetésiparig, a filmművészettől az elektronikus médiáig. De hogy is volt ez a XX. század Magyarországán? Szubjektív válogatás következik a múlt század magyar animációinak remekeiből.

Életre kelt magyarok... avagy szubjektív válogatás a magyar animációtörténet alkotásaiból

Ezt a cikket filmkultúra-közvetítő tanárként is írom. Több mint egy óra mozgóképet tartalmaz ez az "írás". Érdemes időt szánni a megtekintésükre. 

Nem szűkölködünk tehetséges emberekben animáció terén sem. Az, hogy nem ismerjük őket, sajnos az elégtelen mozgóképkultúra oktatás rovására írható. A most következő filmek legtöbbje számos díjat nyert alkotás, sajátos magyar látásmóddal, kritikai érzékkel és sajátos humorral. A magyar műveltséghez tartozó, felnőtteknek készült alkotások következnek.

1. Reisenbüchler Sándor: A Nap és a Hold elrablása (1968)

Összetéveszthetetlenül egyedi, következetesen épített, egységes életművével a magyar filmművészet kiemelkedő alakja. Az 1960-as évek szellemiségét, elsősorban a pop art értékrendjét mentette át az animációs mozgókép művészetébe. Sodró és látomásos, olykor groteszk műveiben, az eljövendő emberiség sorsáért aggódó szenvedélyes prófétaként, tudatos alkotóként és elkötelezett környezetvédőként jelenik meg.


2. Keresztes Dóra- Orosz István: Holdasfilm (1978) Pásztor Béla és Weöres Sándor versei alapján

 "Halak, kakasok, jércék és kecskék, madarak, csillagok, szárnyas keresztek és égő gyertyatartók, üstökösök, glóriás pásztorkirályok és tűlevelű ruhában pompázó-lépkedő fenyőfadámák. A jászolban szalmán Isten fia szendereg, ajkáról ezüstnyál csorog alá az állára. Mi azt látjuk, hogy gyertyával a kezében egy angyal lebeg, méternyire a föld felett, de függőlegesen; szép komoly méltósággal halad. Nincs szárnycsapás, csak suhanás. Keresztes Dóra teremtményei: jelek, jelképek és pecsétek. Olyan tömör és tömény rajzok, amik nehezen mondhatók el szavakkal..."


3. Vajda Béla: Pléh-boy (1973)

 A rajzfilmes dokumentarizmus hazai megteremtője és egyik képviselője, művei gyakran készültek rádió és televízióriportok, újsághírek továbbgondolásaként. Kevés magyart díjaztak Cannes-ban. Még kevesebben mondhatják magukat a dokumentarista rajzfilmek megteremtőjének, mert utóbbiból csak egy van. Vajda Béla mindkettő volt, mégsem találni róla igazán sok bejegyzést, cikket, oldalt. "1981-ben, amikor az Aranypálmát hoztam át a határon egy szatyorban, motoztak és kipakoltattak, ahogy szokás. "Nyissa ki!" - förmed rám a vámos. Kinyitom. "Mi ez?"- kérdezi. "Aranypálma" - felelem. Ránéz a kollégájára: "Piperedoboz. Mehet!"- emlékszik vissza az alkotó a Cannes-i díj hazahozatalára.


4. Rofusz Ferenc Oscar díjas alkotása: A légy (1980)

Részlet egy Rófusz Ferenccel készült interjúból: "A Légy forgatókönyvét 1976-ban adtam be először, de azt mondták, hogy nem jó a vége, hogy politikus. Ezért átírtam, átrajzoltam...Vízfestékkel kezdtem, de két hónap után rájöttem, hogy így nem boldogulok, mert a próbavetítésen túl gyorsnak bizonyult.  Amikor kiderült, hogy legalább háromezer különböző hátteret kell megrajzolnom, technikát cseréltem. Áttértem a zsírceruzára. Próbáltak ugyan asszisztenseket adni, de öt rajz után mindenki otthagyott, egy hölgyet kivéve...Állandóan kérdezgették, hogy mikor leszek meg, s közben firtatták, hogy tulajdonképpen ki ez a légy, akit agyonütnek. Menet közben kitaláltam egy másik befejezést, de azt meg nem fogadták el. Így vissza kellett térnem az eredetihez...majd 1980-ban végre elkészültem...":


 5. Jankovics Marcell: Fehérlófia (1981.) részlet 

Jankovics Marcellt nem kell bemutatnom, nemzedékek nőttek fel a Magyar népmesék sorozatán. Több mint negyven nemzetközi és magyar díj, kitüntetés tulajdonosa. Több mint 20 éven keresztül tanított animációt. 16 könyve mellett számos tanulmány szerzője, főleg művelődés- és művészettörténeti témákban ír.

A Fehérlófia rajzfilm felszíni rétegei alatt nagyon sok indirekt utalás, szimbolikus tartalom  meghúzódik.  Például a Fehér ló az ősanya, aki a sárkányok kora előtt a világon uralkodott. Vagy a három legény alakja a Nap három arcát ölti fel. A delelő nap képe Fanyüvőhöz, a lenyugvóé Vasgyúróhoz, a kelő nap képe Kőmorzsolóhoz van kötve. E mesék tehát nem kitalált történetek, hanem a felső és az alsó világok rejtett valóságáról szólnak. A magyar ősmesékből sajátos, össze nem téveszthető lelkiség és szellemiség árad. A mese mint beavatás, a megismerés magyar Útja, ez a mi sajátos utunk. Ha nincs meg bennünk – Jézus kifejezésével élve – az Isten országának (vagyis a tündérek mennyének) képe és vágya, akkor leragadhatunk az alsóbb világokban.Ha valakiben nem tudatosul az ember igazi célja és küldetése: a felemelkedés az eredeti és a valódi égi hazába, akkor hiábavalóan telik el az élete. Gyönyörű ősi meséink felragyogtatják bennünk a mennyei, a valóságos Élet fényét, és megmutatják még ma is az oda vezető utat.

6. Macskássy Kati: Ünnepeink (1982)

Macskássy Gyula, a magyar rajzfilm "atyjának" a lánya. Gyermekek rajzaiból és szövegeiből, szociológiai, pszichológiai és politikai animációs filmeket, mesefilmeket, tv-sorozatokat, ismeretterjesztő filmeket, dokumentum- és reklámfilmeket készített.


7. Cakó Ferenc homokkal mesél nekünk Genezis című művében

Saját stúdiójában nemcsak saját filmjeit készíti, hanem fiataloknak is lehetőséget ad tehetségük kibontakoztatására. 1996-tól élő homok animációs előadásokat tart, ahol zenére történő homokkal való rajzolását nagy méretben vetítik ki a nézőközönség számára. Általában álomszerű képek egymásból kialakuló, grafikailag körültekintően kitalált, homokkal rajzolt begyakorolt előadások zenei aláfestéssel. Az elmúlt időszakban óriási közönségsikereket ért el itthon és külföldön egyaránt.


8. A Varga Stúdió alkotójától, Milorad Kristic-től az 1995-ös My baby left me, Wahorn András zenéjével.

Milorad Krstic 1989-ben jött Magyarországra, magyar művészként ismerik a világban. "Büszke vagyok a festészeti képzetlenségemre, azt gondolom, hogy bizonyos emberek kreativitását csak visszafogja az intézményes oktatás. Hivatalnokcsaládban nőttem fel, és a környezetem elvárásai szerint afféle eminens diák voltam. Nekem ebben az volt a jó, hogy be voltam zárva a saját világomba, és ábrándozhattam a szabadságról. Aki már fiatalon kénytelen szigorú elvárásokkal szembesülni, annak nagyobb a késztetése a kitörésre."-mondja magáról. Most egy 8 perces "aktus" következik.


9. A végére pedig egy 1979-es egész-estés animáció Kovásznai Gábor György-től a Habfürdő.

Animációs filmjeinek egyedi sajátossága a kamera alatti, kockáról kockára történő festés, rajzolás, ami a festőiségnek egy mozgó, folyamatosan változó bravúros jellegzetességet ad. Kovásznai György nem csak festett, jelentős írói életművet hagyott hátra, benne önéletrajzi, filozófiai írásokkal, drámákkal. A Habfürdőt nem fogadta közönségsiker, a kortárs művészek és a nézők is elfordultak tőle. Egy zenés trükkfilm következik szívdobbanásra:


Még egyszer mondom, hogy ez egy szubjektív válogatás volt, a kedvenc animációim közül. Nem említettem nagyon sok, a magyar animáció történetéből kihagyhatatlan alkotókat. Most felsorolásszerűen megteszem ezt: Bleier Edit, Dargay Attila, Foky Ottó (báb)Gémes József, Gyulai Líviusz, John Halas, Imra István (báb), Mata János, M. Tóth Géza, Lisziák Elek, Nagy Pál, Nepp József, Pataki Gábor, Pencz Tamás, Péterffy Zsófia, Richly Zsolt, Szabó Sipos Tamás, Ternovszky Béla, Tóth Pál, Ulrich Gábor, Uzsák János, Csupó Gábor

Ha pedig valaki élőben szeretné nézni a legújabb magyar animációkat, megteheti az idei Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon,  2013. június 19- 23 között, Kecskeméten. (www.kaff.hu)

Forrás: Wikipédia


Mozgás, tevékenységek és spiritualitás.
Mozgás, tevékenységek és spiritualitás.
A mozgás egészen pontos meghatározását megadni éppolyan nehéz, mint az időét, a térét vagy a létezését. A mozgás mélyen átszövi a létezést, olyannyira, hogy fogalmazódtak meg már e kettőt ...

Dénes Albert  ·   5 éve   ·   Archívum  ·   0  

Három nagyszerű szellemi gyakorlat
Három nagyszerű szellemi gyakorlat
Szellemiekkel foglalkozók körében olykor felmerül(het) a kérdés, hogy azokat a magas, tiszta elveket, amelyeket elsajátítottak a spirituális „tudományból” miként lehet összekapcsolni a személyes ...

Dénes Albert  ·   5 éve   ·   Archívum  ·   0  

Karácsony: a krisztusi princípium ünnepe
Karácsony: a krisztusi princípium ünnepe
Van, aki a fény ünnepének nevezi a Karácsonyt, van, aki a szeretet ünnepének. Valójában a fény és szeretet egységének ünnepe, a krisztusi princípium ünnepe (amelyben egységesen van jelen fény és ...

Dénes Albert  ·   5 éve   ·   Archívum  ·   0  

Életrend, szolgálat és az egység megvalósítása (Éberség a szolgálatban. Metanoia és átlényegülés.Véletlen.)
Életrend, szolgálat és az egység megvalósítása (Éberség a szolgálatban. Metanoia és átlényegülés.Véletlen.)
Először vegyük a véletlen fogalmát. Voltak ugyan olyan metafizikai kijelentések, hogy a véletlen nem létezik, de ha alaposabban utánanézünk, kiderül, hogy létezik és éppen a metafizikai irodalomban ...

Dénes Albert  ·   5 éve   ·   Archívum  ·   0  

A Bak erőtere
A Bak erőtere
Minősége szerint kardinális, elemi csoportosítás szerint földi jegy, évszak szerint téli, negatív jegy. Uralkodó bolygója: Szaturnusz Időszaka: dec.22.- jan.20.

Tövissi Enikő  ·   5 éve   ·   Archívum  ·   0  
  • Bejelentkezés




    Automatikus bejelentkezés


    Regisztráció  |  Elfelejtettem a jelszót
  • Jelszó kérése
    Egy új jelszó lesz generálva és elküldve a beírt e-mail címre,
    amelyet belépés után a saját fiókom menüben bármikor megváltoztathatsz.



    Belépés  |  Regisztráció