Szepo

Faragó Ferenc: Ki nem volt Jézus?

Feltöltötte: Faragó Feri   ·   9 éve   ·   9538   ·   Ez meg az

A minap a kezembe került egy a kínai tusrajzról szóló írás. A dolog lényege az, hogy színtiszta fehér lapra festenek valamit fekete tussal, s a „mondanivalót” a megmaradó fehér, ki nem töltött terek adják. Ez inspirált arra, hogy próbáljak valamit úgy írni Jézusról, ami nem Ő volt, hogy ezáltal – mint egy ki nem töltött tér – jelenjék meg Jézus általam elképzelt alakja.

Faragó Ferenc: Ki nem volt Jézus?

Nos, ki nem volt Jézus? Nem volt vallásalapító. Beleszületett egy vallásba, melyet elfogadott, gyakorolt. Vallását a lényegénél, s nem a lényegtelen részeinél ragadta meg. A lényegtelen részeket elvetette, a lényegeseket beteljesítette, sőt messze túl is teljesítette ezeket. A törvény radikalizálására és túlteljesítésére biztatja, a Tízparancsolatot remekül betartó, gazdag ifjút is. Ezt a fiatalember nem teszi meg, tehát betölti, de nem teljesíti túl a törvényt. Jézus saját vallási és politikai elitjei között eretneknek, s a fennálló rend – egész pontosan rendetlenség – veszélyes megdöntőjének számított. Ezt még csak tetézte az a „rettenet”, hogy magát az Atyához igen közelállónak látatta olyannyira, hogy teljes azonosságot vállal az Atyával, aki mindent átadott néki azért, hogy reprezentálja Őt az emberiség előtt.

Jézus nem volt filozófus, de gondolati bölcsessége, mondanivalója átível a preszókratikusoktól a racionalistákon át napjaink egzisztencialistáikig. Nem volt nagyvonalúan megkomponált filozófiai rendszere, mint Platónnak, Arisztotelésznek, Aquinói Szent Tamásnak, Descartesnek, Kantnak, Hegelnek vagy Marxnak. Számára a szakfilozofálás, az egyénileg kifundált rendszerek kiépítése, illetve egy meghaladott bölcseleti rendszer lerombolása, teljesen idegen volt. Bölcseleti mondandója teljesen személyes és az Atyától eredező volt, oly módon, hogy egyetlen egy új fogalmat vagy definíciót sem vezetett be. Nyílván a farizeusok próbáltak csapdákat állítani, hogy valamilyen –istát, vagy –izmust reá húzzanak, de ez nem ment.

Jézus politikus sem volt. Bár a zsidó nép politikai Messiásra vágyott, aki valamilyen forradalom, vagy szabadságharc segítségével igazságot szolgáltatott volna a belső nyomor és a külső gyarmatosítás irányában. Még az is kisé túlzónak hangzana, hogy Jézus baloldali érzelmű lett volna, ugyan a szegénység felé húz a szíve és minden gondolata. De nem készített átfogó gazdasági és társadalmi reformprogramot sem. Isten Országát hirdette és saját személyében hozta azt el.   Nem biztatja az érintetteket igazságuk demonstrálására, jogos vagyonszerzésre, vevésre. Így hát miféle baloldaliság az, amely meghagyja a szegényt szegénynek és a gazdagtól nem veszi el a jogtalan többletét? Nem tesz gazdasági és gazdagsági csodát, s a megvalósítandó Isten Országa sem a jólét jegyében állana fenn. Jól tudta, hogy „császár” mindig volt és mindig lesz (míg ember az ember), és néki meg kell adni azt, ami úgymond az övé. A későbbiek során az emmauszi tanítványok méltatlankodva meg is jegyzik, hogy „Azt reméltük pedig, hogy ő fogja megváltani Izraelt…” (Lk 24. 21.) Nem kell hozzá még rosszmájúság sem, hogy hozzátegyük, azt is remélhették, hogy a létrehozott új ’messiási’ államalakulatban majd ők tölthetik be a legzsírosabb posztokat.

Jézus még csak kiemelkedő történelmi személyiség sem volt, nem volt hős vagy mártír. Jézus a történelembe jött ugyan – emberi mivolta csak így nyilvánulhatott meg – de az üdvtörténet reprezentánsa lett. Más szavakkal, a horizontális síkon is létezik, mint ember, de vertikális bekapcsolódása az Atya világába teszi Őt istenivé. Ezt az istenit kívánta lehozni a földre és megvalósítani eme transzcendenciát. Ezért a kívánásáért már akkor is halál járt, és fontos, hogy jól értsük, ez nem azonos a hős vagy a mártír megkínzatásával és halálával. És nem azonos Isten egyszülött fiának a mi üdvünkért történő beáldozásával sem, hisz’ ilyen Isten egyszerűen nem létezik.

Jézus nem volt teológus és pap sem, ámbátor tudta a hittant, amely azonban több ponton sem egyezett a hivatalos állásfoglalásokkal. Talán azért, mert a „Tanításom nem tőlem való, hanem attól, aki küldött.” (Jn 7. 16.) Tanító sem volt, abban az értelemben, ami egy ilyen tanítónak kijárna: szószék vagy katedra, egy akadémikusi állás, vagy valami tudományos fokozat, mondjuk professzor, talán magiszter. Vagy ami még jobban kijárna egy ilyen tanítónak a tanításra hangolódott hallgatóság. De, hogy ez nem adatott meg Jézusnak, azt jól foglalja össze Bulányi György: Keressétek az Isten Országát! (K.I.O.) 90. numerusának a.) pontjából vett idézet. „Mondta a szegénység dicséretét, amely szegénységtől meg akartak szabadulni. Mondta a bal orca odatartását, amikor alig várták az órát, hogy kardot ragadhassanak. Mondta a kicsiséget, amikor szüntelenül arról álmodtak, hogy egyszer megfordul majd a társadalmi gúla, ahogyan azt a jámbor zsidók remélték, s ami hangot kap a Zsoltárok alapján a Magnificat megszerkesztésében is: ’Hatalmasokat taszít le és felemeli a kicsinyeket.’.”

Jézus nem volt tehát ilyen akadémikus tanító kinek szavait doktori disszertációk, szakpublicisztikák őrizték volna, jószerivel vándortanító volt, kinek szavai irritálták az írástudók nem ilyen szövegekhez szokott füleit.

Jézus nem volt tudós orvos olyan értelemben, ahogy ma az orvost értjük, illetve úgy, ahogy egy akkori orvos foglalatoskodhatott. Ehhez sem végzettsége, sem gyógyítói felszerelése sem volt meg. Jószerivel még egy érvágó kést, vagy köpölyözőt sem hordott magánál. Ellenben személyisége, isteni meghatározottsága és a rászoruló beteg hite oly erővel kapcsolódott egybe, hogy még orvosi értelemben is elmondható, hogy a betegegek minden esetben gyógyultan távoztak. A mai orvoslás teljesen materiális szinten áll, valamilyen hiányzó anyagot, vitamint, ásványi- és nyomelemet, egyéb bonyolult kémiai vegyületet kíván bevinni a szervezetbe. Illetve valamilyen felesleges anyagot, tumort, bacilust, vírust stb. kiölni. Teszi ezt nagyfokú műszerezettséggel és személytelenül.

Jézus nem volt sem pszichológus, sem pszichiáter. Egyszerűen csak belelátott az emberek lelkébe mindenféle anamnézis, intelligencia- és személyiségteszt, kérdőív, netán pszichoanalitikus eljárás igénybevétele nélkül. Elég volt egy mondat: „Kövess engem!”, s ment, akinek mennie kellett. A nem orvosi praxisként űzött tevékenysége között jelentős szerepet kap a pszichiátriai betegek gyógyítása is, melyet abban az időben démon-, vagy ördögűzésnek neveztek. Csodaszámba menő testi-lelki gyógyításait döntő mértékben a szeretés motiválta. Az orvosi-gyógyítói karrier megvalósításának még a látszata messzi állt tőle, akiket meggyógyított, azoknak rendre megtiltotta, hogy elhíreszteljék, ami velük történt. Ha nem így történik, jól menő orvosi-pszichiátriai praxist működtethetett volna, mondjuk Jézus-klinika néven.

Nem ígért szociális intézkedéseket, és esélyegyenlőségi elképzelései is sajátosan – minden szőlőmunkásnak egy dénárt – fogalmazódott meg, de ez ügyben a Szanhedrinben nem kívánt interpretálni. A szegénységet nem életszínvonalbéli kérdésnek tekintette, amelyet úgy lehet megoldani, hogy elvesszük a gazdagoktól a gazdagságukat és odaadjuk a szegényeknek. Ez történt a kommunizmus-szocializmus idején is, de nem vált be.

Végül Jézus nem volt szupersztár, jóképű, izmos, kisportolt fiatalember (mácsó), mint ahogy a rockoperák, és a hollywoodi filmipar ábrázolja, és teszi címlapsztorivá és giccsparádévá azt a történetet, melynek gondolatisága össze kellene, hogy érjen bennünk Isten gondolatiságával. 

 

  Forrás: A szerző kézirata   |  

Nocebo, avagy a modern kor fekete mágiája
Nocebo, avagy a modern kor fekete mágiája
Ebben a cikkben kényelmet megzavaró gondolatok vannak. Olyan gondolatok, amelyek feltételeznek valamit, amit tovább lehet gondolni, elemezni. Aki továbbra is a hatalmon lévők jóhiszeműségében és ártatlanságában ...

Kvantumfizika és a világnézetek harca
Kvantumfizika és a világnézetek harca
Az eddigiekben tisztáztuk, hogy az emberek által észlelt és megélt valóság egy szuperpozíció materializálódása, és ez a megjelenő valóság minden esetben a szemlélő tudatának függvénye. Az, hogy ...

Kvantumfizika és a felelősség
Kvantumfizika és a felelősség
A kvantumfizika tudománya megértést ad a felelősség megélésére is, hisz amikor a Schrödinger dobozát kinyitjuk, hogy megnézzük a macskát, akkor a mi felelősségünk az, hogy a macska él vagy halott. ...

Kvantumfizika és Isten szuperpozíciója
Kvantumfizika és Isten szuperpozíciója
A kvantummechanika a tudománynak egy olyan ága, melyben találkozni látszik a tudományos felfedezés és a hagyomány dimenziója. Az, amit a hagyomány, és több, a hagyomány témájában jártas, és azt ...

A járvány metafizikai megközelítése
A járvány metafizikai megközelítése
Eddig a járvánnyal kapcsolatban inkább társadalmi szempontok alapján írtam, ezekben az írásokban a párbeszéd hiányára és az egyoldalúságra koncentrálva. Ez a társadalmi, politikai és tudományos ...