Szepo

Faragó Ferenc: Az ateizmus kórtana...

Faragó Feri
Faragó Feri   ·   6 éve   ·   3423   ·   Ez meg az

Amennyiben a világfájdalmakat rangsorolni kellene és lehetne, akkor minden bizonnyal az első helyre kerülne az ateizmus. De, mi is hát az ateizmus? Definiálható-e ez a fogalom, ami valójában nem is létezik a maga mélységében és teljességében – meghatározható-e az űr, az üresség, a tagadás? Meghatározható-e úgy, mint valami, önálló entitás, szubsztancia? Vagy csupán az kérdezhető meg – amit Heidegger a létezéssel kapcsolatban meg is tett, hogy: „Miért van egyáltalán létező, nem pedig inkább a semmi?" Vagy a mi esetünkben: Miért van inkább Isten (theos), mint nem isten (atheos). 

Faragó Ferenc: Az ateizmus kórtana...

Egyháztörténeti, vallástörténeti szempontból le kell szögezni azt a tényt, hogy egy adott vallás – az egyház által képviselt – istenképének való ellentmondás nem ateizmus, jószerivel csupán eretnekség. Ezeket figyelembe véve elmondható, hogy az ateizmus nagyon új keletű dolog. Az emberi tudat fejlődése során soha nem az fogalmazódott meg, hogy nincs isten, hanem az, hogy másfajta az isten, mint amit a vallási – egyházi apparátus megfogalmaz.

Jól tudjuk például, hogy Szókratészt politikai okokból „atheos”-nak nyilvánították – mert nem hitt az állam által kikiáltott istenben – és halálra ítélték. A filozófus kiitta a méregpoharat, mert bizonyos volt saját belső „theos”-a létezésében.

Az a vád sem állja meg a helyét, hogy bizonyos keleti vallások (hinduizmus, buddhizmus, taoizmus) ateisták lennének csupán azért, mert nem személyes isten létezését feltételezik. S az a szellemi, lelki centrum, abszolútum sem a világon kívül – a transzcendenciában – létezik, hanem önmagunkban. (Tat vam aszi= ez vagy te); (aham, brahma asmi = én Brahma vagyok). Önellentmondás a mindenkiben és mindenben istent feltételező panteista felfogást ateistának minősíteni. Erre Európában elsőnek Cusanus, majd Böhme és Spinoza jött rá.

A reneszánsz, felvilágosodás, a reformáció alatt az egyház kritikája egyre sűrűbb lett. Elsőként a történések folyamatában talán itt lelhető fel, hogy a fenti szellemi irányzatok a klérust kezdik összetéveszteni a theosszal, s az egyházi apparátusra irányuló támadások ily módon rendre célt tévesztenek. Jogosan fogalmazható meg az a kérdés, hogy ki az ateista: az, aki istentagadónak látszó nézeteket fogalmaz meg, vagy az, aki történetesen máglyahalálba küldi a nézeteit megfogalmazót?

Szigorúan történelmi távlatokat vizsgálva az ateizmus tulajdonképpen, az oly sokat dicsőített, nagy francia forradalom (1789) után robbant be a politikai köztudatba. Később a II. Vatikáni Zsinat megfogalmazásában, az ateizmus egy reakció a kereszténység gyakorlatára. Sehol a világon máshol nem alakult ki ateizmus, csakis a keresztény kultúrkörben.

Innentől kezdve az emberi gondolkodás – a racionalizmus dicsősége, valamint a tudomány eddig soha nem tapasztalt fellendülése ellenére (vagy talán éppen ezért?) – szellemiségében óriásit zuhant. Itt már ateizmusról beszélhetünk, ez már nem merő szkepticizmus vagy agnoszticizmus. Feuerbach, majd Marx és Engels már olyan országról álmodik, amelyből száműzték az Istent. S ami vallásosság megmaradt, az csupán a „népek ópiuma”.

Nem sokkal később Nietzsche bejelenti, hogy „Isten halott, mi öltük meg Őt, emberek”. A halál okozta hiányt (a-theosz), az emberfeletti ember tölti ki, kinek számára már nincs isten, mert „…ha istenek lennének, hogyan viselhetném el, hogy ne én legyek isten.” (der Wille zur Macht). Hogy a történelem nyomatékot adjon a fenti kijelentéseknek, kitörnek a világháborúk, gazdasági válságok rágják a szegények életét, olyan ateista szörny jelenik meg keleten – később eszkalálódva a világ más részeire is – amelyet kommunizmusnak nevezünk. A holokauszt, a gulág sikoltja bele a transzcendentálatlan világba, hogy: „nincs Isten!”. Majd a hidegháború, a népi demokrácia, az egypártrendszer, az állami és egyházi apparátus abnormális frigye próbálja belefojtani azokba a szót, akik Istent rehabilitálnák.

Más színtereken filozófiák, pszichológiák, s más „tudományos” torzszülöttek „lélek-szakadva” bizonyítják, hogy valóban nincs Isten, hozzátéve az emberi gondolkodás mérhetetlen haladásának és fejlődésének szerepét. Még Gagarin sem találkozott vele, kell-e ennél nagyobb bizonyíték! (Ez utóbbi gondolat ma már megmosolyogtató, de néhány évtizede komoly megállapítás volt. És kezdjük már kapizsgálni, hogy aki Istennel kapcsolatban tárgyi bizonyítékokat keres, annak elsősorban önmagát kell felkutatnia.)

A technikai civilizáció mérhetetlen fejlődése, a theosz helyébe lépő techné, a termelés és a megsemmisítés csúcsra járatása, a modern technika produktív-destruktív erőszak jellege, a természet leigázásának legitimitása elutasítja Isten evidenciáját.

Az ateizmus paradoxona az, hogy egy pillanatig sem tud megállni önmaga istentelenségében, hanem azonnal szurrogátumokat keres – siker, pénz, hatalom, gazdagság, karrier – s ezeket helyezi a maga istenietlen ürességébe. Ma a legnagyobb és legnépszerűbb ateista Isten a Mammon.

  Forrás: A szerző kézírata   |  

Egy és ugyanaz (részlet)
Egy és ugyanaz (részlet)
Elindulunk, hátrahagyva mindent, azzal a gondolattal, hogy soha nem térhetünk vissza. Olyan helyekre érkezünk, ahol még soha nem jártunk. Aztán rájövünk, hogy már voltunk ezen a helyen. Nem is egyszer. ...

János-Széll István  ·   5 hónapja   ·   Ez meg az  ·   0  

Kell egy háború (részlet)
Kell egy háború (részlet)
Az emberiség új idők elé néz. Olyan idők elé, ahol minden elmulasztott harc háborúvá válik. Talán még ma nem késő, hogy megforduljunk, és újra értelmezzük az életet. Talán, ha még ma, új értékeket ...

János-Széll István  ·   10 hónapja   ·   Ez meg az  ·   0  

Csak sétálni
Csak sétálni
Sétálni, almát vagy szőlőt szedni, tóban úszni, olvasni, írni. Néha, csak úgy, semmit sem csinálni.

János-Széll István  ·   10 hónapja   ·   Ez meg az  ·   0  

Hét nap az élet - A farkas (részletek)
Hét nap az élet - A farkas (részletek)
Szép ez a táj, de nem fotózni jöttem ide. Lefotózták már sokan, számtalanszor, mégsem értették. Nem értették, mitől ez a harmónia, ami nem csak a szemnek, de az egész léleknek megnyugtató. Tudósok ...

János-Széll István  ·   10 hónapja   ·   Ez meg az  ·   0  

Ciklusok
Ciklusok
Asztrológia és életszakaszok

János-Széll István  ·   11 hónapja   ·   Ez meg az  ·   0  
  • Bejelentkezés




    Automatikus bejelentkezés


    Regisztráció  |  Elfelejtettem a jelszót
  • Jelszó kérése
    Egy új jelszó lesz generálva és elküldve a beírt e-mail címre,
    amelyet belépés után a saját fiókom menüben bármikor megváltoztathatsz.



    Belépés  |  Regisztráció