Interjú a fák alatt - 7 rész

- Hogyan lehetne összefoglalni mindazt a tudást, amit tudni érdemes?

- Nem csak test van, van lélek. Nem csak lélek van, van szellem. Nem csak élet van, van lét. Nem csak tudomány és vallás van, van metafizika. A metafizika nem filozófia, hanem hagyomány. A hagyományról tudni lehet. Az életünk nem ér véget a fizikai test halálakor. Amikor élsz, ez legyen a pont, amire építkezel. Az élet értelme a megvilágosodás. A lényeg: az éberség. Transzparens egzisztencia és univerzális orientáció. A többi lényegtelen.

Az életet nem könnyíteni kell, hanem fel kell emelni. Az egyetlen mű: az életmű. Tudni nem elég: látni kell. Látni nem elég: ébernek kell lenni. Az éberség: az állandó metafizikai érzékenység. A legnagyobb metafizikai érzékenység: a szeretet. Minden egyéb ebből következik és ebbe tér vissza.

- Hol érhető el a hagyomány?

A hagyomány elérhető. Számos archaikus olvasmány a rendelkezésünkre áll. A kínai öt szent könyv.
A tao (Lao-ce, Csuang-ce, Lie-ce), a négy klasszikus (Konfu-ce, Meng-ce), a bön, a Bardo Tödol, a tibeti buddhizmus.
Véda, Védanta (Upanisádok), a szánkhja, Patandzsali jóga-szutrája, a Mahábhárata bölcseleti költeményei.
Buddha, (szanszkrit és pali kánon), Mithras, Zarathusztra (Zend Aveszta), Pert em heru, Hermész Triszmegisztosz (Toth).
Ótestamentumi hagyomány (héber sruti), héber szmriti: Kabala (mágikus hagyomány), Talmud (filológiai hagyomány), druida hagyomány, azték, maja, inka hagyomány.
Orpheusz, Hérakleitosz, Püthagorasz (Platón), gnózisz, asztrológia, alkímia és aritmológia. Korán, szufi.

"Az őskori hagyomány a tudást leírta; ennek a tudásnak őre az őskori könyv, a szakrális objektum, az úgynevezett Szent Könyv, mint amilyen a Véda, a Ji king, a Tao te king, a Bardo Tödol, Hermész Triszmegisztosz, a Pert em heru, a Bundahisn, a Zend Aveszta, a Zohar, a Széfer Jecira.
A tudás megtanulható. A látás nem. Még kevésbé mindkettőnek előfeltétele: az éberség. Aki a látást és az éberséget az újabb nemzedékeknek továbbadta, az őskori szakrális szubjektum volt és elveszett. Reánk csak a tudás maradt; ebből a tudásból kell megtanulni látni; s e látásból kell megtanulni ébernek lenni.
A hagyományban levő tudás őskori kinyilatkoztatás. Ez az őskori kinyilatkoztatás végtelenül világos és egyszerű: az ember eredete isteni, és az emberi sors egyetlen feladata, hogy Istenhez való hasonlóságát megőrizze. Az emberi életnek más feladata nincs." - Hamvas Béla

- Mit jelent a tudás alkalmazása - a realizáció?

- Az életmű. Életemből művet építek, vagyis: realizálok. Az életemet a hagyományra építem, de először: a képzeletemet és a gondolataimat formálom meg. Elengedek mindent, amit tudok, hogy nyithassak. Hogy látni kezdjek. Ha a tudásból elég, jöhet a látás. Ezt a folyamatos értelmezéssel meg lehet tanulni. Nem az életem könnyítésén és kényelmessé tételén fáradozok, és nem a vélt boldogságokat hajszolom. Hanem figyelek és értelmezek. Éberség.

Ehhez két erős bázison kell állni. Az univerzális orientáció: tudni a hagyományról, a lehetőségeket birtokba venni, az elménket megnyitni. A transzparens egzisztencia: az egyenes, átlátszó, hazugság és titok mentes életrend.

- E két bázis hogyan alkalmazható a gyakorlatban?

- Az univerzális tájékozottság előfeltétele a nyíltság. Ha az ember bezáródott a társadalma és kora leszűkült eszmevilágába, lépjen ki belőle. Hagyja el a szokásokat, a reflexiókat. A mai ember nem éber, hanem reflexiókkal él. Cselekedetei egy - egy reflex. Tépje le a láncokat, és kezdjen el gondolkodni. Nézzen tovább a halálánál, nézzen fentebb a csillagos égnél. Minden tudást, képességet birtokba kell venni. Nem világnézetet kell építeni, nem vallásba vagy tudományba kell burkolózni. Mindenre nyitott kell lenni.

A transzparens, átlátszó egzisztencia előfeltétele a komolyság. Aki komoly, az nem bujik el, nem hazudik. Nyíltan állni a létben. Az élet legyen tiszta és átlátszó, semmi komplikáció. Ahogy a virágok, vagy a fák állnak. Nem lehet elbújni, sem vallásban, sem tudományban, sem filozófiában, sem világnézetben, sem pozitív gondolkodásban, sem bánatban, sem szenvedésben.

Az univerzális orientáció, és a transzparens egzisztencia: a kettő: egy. Minél inkább tájékozottabb vagyok, minél inkább birtokba veszem az információt, annál inkább nyíltabb vagyok és egyenesebb. Minél átlátszóbb vagyok, annál inkább látok: mert ha elbújok, nem engem nem látnak: én nem látok. Minél egyenesebb és átlátszóbb a magatartásom, annál inkább vagyok tájékozott. Az éberség egyszerre orientáció és transzparencia is. A fény és a szeretet. Nincs a kettő külön. Ha e kettő elválna, a fény elaludna, és örök sötétség lépne fel. A szeretet korrumpálódna, az örök téboly.

- Akkor az élet célja visszatérni a hagyományhoz?

- Visszatérni már nem lehet, csak előre menni. Az újból realizált hagyomány: a megváltás. Ez azért nagyon nehéz, mert végtelenül könnyű. Megszoktuk, hogy elkomplikáljuk, rendszert és technológiát építünk. De nézzük meg a természetet: a természet színes egyszerűsége a szellemi természetünket képezi le. Nem kell neki apparátus, mert törvényes. Nem kell neki rendszer, mert rendezett. A virágnak nem kell smink, a fának nem kell tervezés. A rend már írott. A törvény adott. A lét: van.

Ez a VAN az, amiben lenni kell. Ez az egyetlen létező. A VAN azonban nem valahol máshol, valahol kívül van. Nem a jövőben, nem a múltban. Nincs kezdete, nincs vége, nincs hossza vagy magassága. Nem betervezhető, nem elkerülhető, nem kicselezhető. A kérdés csak az, hogy a VAN -ban vagyok, vagy azon kívül.

A kérdés csak az: mennyire engedem a létet behatolni az életembe. Megnyílok vagy elzárkózom. Megtartom vagy odaadom.

Kedves olvasó! Szeretnél hozzászólni a cikkhez? Vagy csak egy gondolkodó és kutató közösségre vágysz? Egy olyan portál tagja szeretnél lenni, ahol elmondhatod a véleményed? Csatlakozz, szólj hozzá, olvass, kérdezz. A Csapat erről szól.