Szepo

Interjú a fák alatt - 7 rész

János-Széll István
János-Széll István   ·   5 éve   ·   6750   ·   Ez meg az

A tudás nem igazán írható le egy cikkben. A látás sehogy sem írható le. Mert a látás: éberség. Ami leírható: a tudást szomjazó él elemző gondolkodás. A gondolat, mely az éberséget újraéleszti. Nem a megoldások és praktikák, nem a biztos módszerek, nem az apparátus, a technika. A praktikákból, a módszerekből elég. Nem az elbújás, nem a rejtőzködés. Csak akkor látok, ha látható vagyok. Ha önmagam odaadom, akkor kapom meg. Az élet így van megszerkesztve.

Interjú a fák alatt - 7 rész

- Hogyan lehetne összefoglalni mindazt a tudást, amit tudni érdemes?

- Nem csak test van, van lélek. Nem csak lélek van, van szellem. Nem csak élet van, van lét. Nem csak tudomány és vallás van, van metafizika. A metafizika nem filozófia, hanem hagyomány. A hagyományról tudni lehet. Az életünk nem ér véget a fizikai test halálakor. Amikor élsz, ez legyen a pont, amire építkezel. Az élet értelme a megvilágosodás. A lényeg: az éberség. Transzparens egzisztencia és univerzális orientáció. A többi lényegtelen.

Az életet nem könnyíteni kell, hanem fel kell emelni. Az egyetlen mű: az életmű. Tudni nem elég: látni kell. Látni nem elég: ébernek kell lenni. Az éberség: az állandó metafizikai érzékenység. A legnagyobb metafizikai érzékenység: a szeretet. Minden egyéb ebből következik és ebbe tér vissza.

- Hol érhető el a hagyomány?

A hagyomány elérhető. Számos archaikus olvasmány a rendelkezésünkre áll. A kínai öt szent könyv.
A tao (Lao-ce, Csuang-ce, Lie-ce), a négy klasszikus (Konfu-ce, Meng-ce), a bön, a Bardo Tödol, a tibeti buddhizmus.
Véda, Védanta (Upanisádok), a szánkhja, Patandzsali jóga-szutrája, a Mahábhárata bölcseleti költeményei.
Buddha, (szanszkrit és pali kánon), Mithras, Zarathusztra (Zend Aveszta), Pert em heru, Hermész Triszmegisztosz (Toth).
Ótestamentumi hagyomány (héber sruti), héber szmriti: Kabala (mágikus hagyomány), Talmud (filológiai hagyomány), druida hagyomány, azték, maja, inka hagyomány.
Orpheusz, Hérakleitosz, Püthagorasz (Platón), gnózisz, asztrológia, alkímia és aritmológia. Korán, szufi.

"Az őskori hagyomány a tudást leírta; ennek a tudásnak őre az őskori könyv, a szakrális objektum, az úgynevezett Szent Könyv, mint amilyen a Véda, a Ji king, a Tao te king, a Bardo Tödol, Hermész Triszmegisztosz, a Pert em heru, a Bundahisn, a Zend Aveszta, a Zohar, a Széfer Jecira.
A tudás megtanulható. A látás nem. Még kevésbé mindkettőnek előfeltétele: az éberség. Aki a látást és az éberséget az újabb nemzedékeknek továbbadta, az őskori szakrális szubjektum volt és elveszett. Reánk csak a tudás maradt; ebből a tudásból kell megtanulni látni; s e látásból kell megtanulni ébernek lenni.
A hagyományban levő tudás őskori kinyilatkoztatás. Ez az őskori kinyilatkoztatás végtelenül világos és egyszerű: az ember eredete isteni, és az emberi sors egyetlen feladata, hogy Istenhez való hasonlóságát megőrizze. Az emberi életnek más feladata nincs." - Hamvas Béla

- Mit jelent a tudás alkalmazása - a realizáció?

- Az életmű. Életemből művet építek, vagyis: realizálok. Az életemet a hagyományra építem, de először: a képzeletemet és a gondolataimat formálom meg. Elengedek mindent, amit tudok, hogy nyithassak. Hogy látni kezdjek. Ha a tudásból elég, jöhet a látás. Ezt a folyamatos értelmezéssel meg lehet tanulni. Nem az életem könnyítésén és kényelmessé tételén fáradozok, és nem a vélt boldogságokat hajszolom. Hanem figyelek és értelmezek. Éberség.

Ehhez két erős bázison kell állni. Az univerzális orientáció: tudni a hagyományról, a lehetőségeket birtokba venni, az elménket megnyitni. A transzparens egzisztencia: az egyenes, átlátszó, hazugság és titok mentes életrend.

- E két bázis hogyan alkalmazható a gyakorlatban?

- Az univerzális tájékozottság előfeltétele a nyíltság. Ha az ember bezáródott a társadalma és kora leszűkült eszmevilágába, lépjen ki belőle. Hagyja el a szokásokat, a reflexiókat. A mai ember nem éber, hanem reflexiókkal él. Cselekedetei egy - egy reflex. Tépje le a láncokat, és kezdjen el gondolkodni. Nézzen tovább a halálánál, nézzen fentebb a csillagos égnél. Minden tudást, képességet birtokba kell venni. Nem világnézetet kell építeni, nem vallásba vagy tudományba kell burkolózni. Mindenre nyitott kell lenni.

A transzparens, átlátszó egzisztencia előfeltétele a komolyság. Aki komoly, az nem bujik el, nem hazudik. Nyíltan állni a létben. Az élet legyen tiszta és átlátszó, semmi komplikáció. Ahogy a virágok, vagy a fák állnak. Nem lehet elbújni, sem vallásban, sem tudományban, sem filozófiában, sem világnézetben, sem pozitív gondolkodásban, sem bánatban, sem szenvedésben.

Az univerzális orientáció, és a transzparens egzisztencia: a kettő: egy. Minél inkább tájékozottabb vagyok, minél inkább birtokba veszem az információt, annál inkább nyíltabb vagyok és egyenesebb. Minél átlátszóbb vagyok, annál inkább látok: mert ha elbújok, nem engem nem látnak: én nem látok. Minél egyenesebb és átlátszóbb a magatartásom, annál inkább vagyok tájékozott. Az éberség egyszerre orientáció és transzparencia is. A fény és a szeretet. Nincs a kettő külön. Ha e kettő elválna, a fény elaludna, és örök sötétség lépne fel. A szeretet korrumpálódna, az örök téboly.

- Akkor az élet célja visszatérni a hagyományhoz?

- Visszatérni már nem lehet, csak előre menni. Az újból realizált hagyomány: a megváltás. Ez azért nagyon nehéz, mert végtelenül könnyű. Megszoktuk, hogy elkomplikáljuk, rendszert és technológiát építünk. De nézzük meg a természetet: a természet színes egyszerűsége a szellemi természetünket képezi le. Nem kell neki apparátus, mert törvényes. Nem kell neki rendszer, mert rendezett. A virágnak nem kell smink, a fának nem kell tervezés. A rend már írott. A törvény adott. A lét: van.

Ez a VAN az, amiben lenni kell. Ez az egyetlen létező. A VAN azonban nem valahol máshol, valahol kívül van. Nem a jövőben, nem a múltban. Nincs kezdete, nincs vége, nincs hossza vagy magassága. Nem betervezhető, nem elkerülhető, nem kicselezhető. A kérdés csak az, hogy a VAN -ban vagyok, vagy azon kívül.

A kérdés csak az: mennyire engedem a létet behatolni az életembe. Megnyílok vagy elzárkózom. Megtartom vagy odaadom.

János-Széll István: Hiányolom ​a tartalmat

Alapelvem, hogy az ember azért van itt, hogy fejlődjön, hogy önmagát megvalósítsa, félelmeit legyőzze. Egyszóval: hogy gondolkodjon és cselekedjen (esszé gyüjtemény).
Megvásárolható e-könyv és nyomtatott formában.
A könyvem itt kapható: a https://publioboox.com/hu_HU/hianyolom-a-tartalmat .

Egy és ugyanaz (részlet)
Egy és ugyanaz (részlet)
Elindulunk, hátrahagyva mindent, azzal a gondolattal, hogy soha nem térhetünk vissza. Olyan helyekre érkezünk, ahol még soha nem jártunk. Aztán rájövünk, hogy már voltunk ezen a helyen. Nem is egyszer. ...

János-Széll István  ·   9 hónapja   ·   Ez meg az  ·   0  

Kell egy háború (részlet)
Kell egy háború (részlet)
Az emberiség új idők elé néz. Olyan idők elé, ahol minden elmulasztott harc háborúvá válik. Talán még ma nem késő, hogy megforduljunk, és újra értelmezzük az életet. Talán, ha még ma, új értékeket ...

János-Széll István  ·   1 éve   ·   Ez meg az  ·   0  

Csak sétálni
Csak sétálni
Sétálni, almát vagy szőlőt szedni, tóban úszni, olvasni, írni. Néha, csak úgy, semmit sem csinálni.

János-Széll István  ·   1 éve   ·   Ez meg az  ·   0  

Hét nap az élet - A farkas (részletek)
Hét nap az élet - A farkas (részletek)
Szép ez a táj, de nem fotózni jöttem ide. Lefotózták már sokan, számtalanszor, mégsem értették. Nem értették, mitől ez a harmónia, ami nem csak a szemnek, de az egész léleknek megnyugtató. Tudósok ...

János-Széll István  ·   1 éve   ·   Ez meg az  ·   0  

Ciklusok
Ciklusok
Asztrológia és életszakaszok

János-Széll István  ·   1 éve   ·   Ez meg az  ·   0  
  • Bejelentkezés




    Automatikus bejelentkezés


    Regisztráció  |  Elfelejtettem a jelszót
  • Jelszó kérése
    Egy új jelszó lesz generálva és elküldve a beírt e-mail címre,
    amelyet belépés után a saját fiókom menüben bármikor megváltoztathatsz.



    Belépés  |  Regisztráció