Szepo

Kozma Szilárd: A felelőtlenkedési, felelősséghárítási és aggodalmaskodási karma-program (Szaturnuszi karma-program)

Feltöltötte: Kozma Szilárd   ·   9 éve   ·   33067   ·   Sorsrendezés asztrológiával

A hetedik, a szaturnuszi karma program: a felelősség-hárítási, felelősség-kicselezési, illetve látszat- vagy hamis felelősségi, avagy a biztosítási és aggódási karma-program. A személyiséget meghatározó őserőknek a törvény-ellenes megjelenési formáihoz kapcsolódnak az aggodalmaskodási és a biztosítási kényszerbetegségeket eredményező családi programok, valamint azok szöges ellentétei: a felelősség-elhárítási és kikerülési, elkerülési, felelősség kicselezési késztetések, a közömbösség. Vagy: a rögeszmés, tárgyakhoz, helyzetekhez és személyekhez való, irracionális ragaszkodási fóbiák és gyűjtögetési mániák.

Kozma Szilárd: A felelőtlenkedési, felelősséghárítási és aggodalmaskodási karma-program (Szaturnuszi karma-program)

Mértéktelen és önkéntelen aggodalmaskodást, túlzott és aprólékos tárgyi-felelősségérzést, vagy annak az ellentétét: a felelősség kikerülést, elhárítást, a felelősség átruházási - átadási, átpasszolási - késztetéseket eredményeznek ezek a negatív spirituális programok. Tehát hamis felelősséget, fegyelmezetlenséget és türelmetlenséget, illetve a közömbösséget és az egykedvűséget kiváltó, e két ellentétes magatartások valamelyikére inspiráló és predesztináló hajlamok.

Mivel elsősorban az egyetemes felelősség őserejét, illetve a határ- és az aránytudat teremtői őserejét, valamint az életrendeltetés-beváltást (Ez esetben, tehát negatívan: annak az elkerülését, illetve az un. pót-felelősségeknek, vagyis a kompenzatív - hamis felelősségek vállalását), az életfeladat- és sorsvállalás őserejét megtestesítő erőhöz kapcsolódik, csak látszatra gyökerezik a családi tradíciókban. Inkább az ősanyáknak a spirituális, vagy a pragmatikus (tetterős) felelősség szellemiségéhez való pozitív vagy negatív viszonyulásban.
A veleszületett program, eredhet abból is, hogy az ősanyák valamelyike nem jó szemmel nézte, értelmezés nélkül helytelenítette (nem helyesen ítélte meg, illetve haraggal elítélte) az apja, az apósa, vagy a férje családapai szerepkörének a betöltési módját. Esetleg, ezek az ősanyák féltek attól, vagy azoktól, sőt: titokban és rejtetten gyűlölték ezeket a családapai szerepkörükben, szerintük negatívan viselkedő férfiakat. Ritka esetben a közösségi - társadalmi életet szabályozó hatóságokkal, intézményekkel, illetve azoknak a hatalmi képviselőivel, irányítóival, vagy hivatalnokaival gyűlt meg az ősanyák közül egynek, vagy többnek a baja, nyílt szembesülés, vagy erős elhárítási, kikerülési vágy, esetleg üldöztetési érzések és képzetek formájában, mielőtt megszületett volna az a lányutódja, akitől a személy származik.

Ezen személyek nem bíznak a teremtésnek és a saját sorsuknak - életüknek a pozitív rendeltetésében és értelmében. Nem bíznak a saját intelligenciájuk és létfenntartó képességeik erejében, a teremtői képzeletük pozitív sors-létrehozó képességében, és szüntelenül aggodalmaskodva "azért, hogy mit esztek holnap és holnapután" (Názáreti Jézus), folyton be akarják biztosítani magukat a nehézségek ellen, és emiatt mindig csak a jobbnak remélt, illetve a rettegett, jövőben és soha nem a jelenben élnek. Türelmetlenkednek a jobb és kedvezőbb jövő elérkezésének a reményében, azt képzelik, hogy a jelen feladataik elválasztják őket attól a „jótól”, amely egy kedvezőbb jövő élethelyzetben vár rájuk.


Nem képesek a jelenben – és így az öröklétben – élni, a jövőért való aggódásaik miatt, a jövő befolyásolása érdekében hozott, általában negatív következményekkel járó, „áldozatos törekvéseiknek” a meg nem szűnése miatt. Be akarják biztosítani magukat a jövőben történhető szerencsétlenségekkel, betegségekkel, nélkülözésekkel szemben, illetve, biztosabb, szebb és jobb és kényelmesebb jövőt szeretnének biztosítani önmaguk és az utódaik számára, és ezért folyton lemondanak a jelenről, az által, hogy mindig csak a jövőért élnek, dolgoznak és halnak, illetve a megszerzett jövő-zálogaikat: a felhalmozott gazdasági javaikat szeretnék biztosítani, biztosított helyzetbe és állapotba hozni. Ezzel, a megváltás elemi logikájával szemben akarják önmagukat és utódaikat bebiztosítani, és a biztosítási törekvéseikben, illetve az utód-féltésükben, az utódok miatti aggodalomban, inkább tönkre teszik a jövő megélhetést biztosító környező természeti életet, halálra szennyezik és sterillé szipolyozzák a természet világát. És végül, már csak egy, de maximum két utódot "vállalnak", de inkább egyetlen utódot sem nemzenek és gondoznak, mert ugye, ennyi aggodalomra okot adó probléma mellett, magas fokú felelőtlenséget jelentene a gyermekek „vállalása” és így jutnak el a görcsös felelősségből, vagyis az aggodalmaskodásból a teljes felelőtlenségbe.
Sorsproblémáik feloldása szempontjából, éppen ott és abba az irányba zárkóznak el és arra nyitnak, ahol, és amerre nem kellene. Amely információk és tudásrendszerek irányába nyitniuk kellene, nem akarnak nyitni, nem akarnak megnyílni, hanem inkább elzárkóznak, mivel félnek az új és ismeretlen jelenségek, helyzetek és állapotok megtapasztalásától, még akkor is, ha azoknak pozitív következménye lenne. Ezért rugalmatlan, idejekorán elfásult, vagyis koravén személyek. Hamarabb öregednek szellemileg és ennek következtében lelkileg és testileg is.
Ezek csak úgy (lennének) hajlandók a megfelelő, helyes információt be- és elfogadni, ha azok hirdetőjétől (szerzőjétől) garanciát kaphatnak, hogy - akárcsak az orvosi receptek és gyógyszertári készítmények, „tényleg működnek” és hatnak, azonnali eredményt és hasznot hoznak. Sőt: lehetőleg a modern világ körülményei között és a modern élet feltételei között is alkalmazhatóak, és lehetőleg „olcsón megvásárolhatóak” legyenek. A program kiválthatja mindennek az ellentétes mentalitását is, ami az előbbinél is károsabb: a bántó közömbösséget mások problémáival szemben és a relativizmusig menő felületes viszonyulást a spirituális és kauzális információval szemben, a szellemi alapú erkölcsi magatartási formákkal szemben. A felületes kapcsolatkezelést, a sorsállapotoknak és élethelyzeteknek az igényesség szűrője nélküli, és ezzel együtt határozatlan és bizonytalan, lagymatag elfogadása, befogadása.
Ők a jövő és a megélhetés miatti aggodalom által hajtott, fölöslegben termelő hangya-emberek, az iparkodó halmozók, a felhalmozott anyagi javak és élvezeti eszközök biztonsága miatt aggódók, akik a biztonsági zárakat, berendezéseket feltalálják, illetve azok, akik a sors-ellenes biztonsági eszközöket és biztosítási kötvényeket megvásárolják és ők, akik a bankoknál is gazdagabb biztosító társaságok apparátusának a működtetését, azok személyzetének a fizetését a kötvényeik vásárlása által fenntartják.

Ugyanarról a spirituális tőről fakad az iméntivel ellentétes mentalitás, de a kiegyenlítődés és a polaritás törvénye szerint, ugyanazt a lényegi zavart testesíti meg: a felelőtlenség, illetve a felelősség-kerülő, a közömbös és lusta, érdektelen személyek mentalitása. Ennek hatása alatt az ember nem, hogy nem izgatja magát a holnapért, de egyenesen utál bármit is tenni bármilyen helyzet-jobbítás érdekében, hiszen tudja, hogy az előbbiek vannak többségben és mindig elég fölösleget termelnek és fölösleges javakat (élvezeti, kényelmi és általános fogyasztói cikket) halmoznak fel, ahhoz, hogy ebből a fölöslegből a létfenntartáshoz szükséges táplálék és az anyagi javak, az ők számára is kikerüljenek, szociális juttatások, illetve a „testvéries és igazságos elosztás” formájában. Vagy, ha nem, akkor úgy, hogy amazoktól önkényesen elveszik, elrabolják, anyagi javak és pénz formájában, annak a függvényében, hogy személyisége többi elemét képező sajátosságai milyen jellegű gondolkozási módra, miféle ambíciókra, és félelmekre, aktív, vagy passzív személyiség-jegyekre utalnak.
Nem, hogy nem aggodnak a jövőért és az utódokért, hanem gyermek-nemzés és gyermekgondozás- és nevelés-ellenes elméleteket gyártva, az ilyen férfiak egyszerűen nem vállalják fel a megszületett gyermekeiknek a gondozását sem, de persze, lehetőleg elkerülik az olyan szexuális viszonyokat, amelyből gyermek származhatna. Az ilyen nők, ha óvatlanságból megfogannak és nem veszik idejében észre azt a „nem kívánatos dolgot” a méhükben ahhoz, hogy el tudják kapartatni, lehetőleg át adják a gyermekeiket valamilyen intézménynek, vagy ha lehet, gyermektelen rokoni, vagy baráti családoknak. Ezek nem gyarapítják általában a különböző lakat- és zárgyártó, az ultramodern biztonsági berendezéseket gyártó cégek tőkéjét, valamint a biztosítási bankok bevételeit, és mivel munkaundorban szenvednek, a lustaságukat pénzellenes elméletekkel, a pénznek az ördögtől való eredetéről szóló elméleteket gyártanak. Nem nagy baj, ha ezt csak a maguk számára, nagyobb baj az, ha például veszélyeztetett kisebbségek tagjaiként teszik ezt.

Egyesek közülük viszont, mégis működtetik a globális természet-kizsákmányolói nagyüzemet, ami ellen gyártják és hirdetik a misztikus elméleteket, hogy a vállalkozói szelleműek és vakmerőbbek közé tartózván, az által, hogy időnként levágják, feltörik, felrobbantják, a zárakat és a biztonsági berendezéseket, és persze, elrabolják a feleslegben felhalmozott értékeket, ezzel újabb zárak, berendezések gyártására és biztosítási bankok létrehozására és finanszírozására késztetik az aggodalmaskodók millióit. Családi felelősséget ritkán, vagy egyáltalán nem vállalnak, de ha családot alapítanak is, akkor vagy feszesen spórolnak az utódok számával és egynél, de kettőnél több utódot semmiképpen nem nemzenek illetve nem hoznak a világra, amennyiben az aggódók táborához tartoznak. Vagy ennek a szöges ellentéteként: a minőségi gondozás és nevelés eszméje messze elkerüli őket és az utódok számával egyáltalán nem spórolnak, amiként persze, azok gondozása, nevelése miatt sem törik össze magukat egyáltalán, a széles nagy-természetre, illetve a szociális környezetre hagyván és hárítván azok gondozását és nevelését.

Kozma Szilárd

  Forrás: kozmaszilard.hu   |  

Kozma Szilárd: A ritmus és a hierarchia sorstörvénye (A VI. törvény) - 2. rész
Kozma Szilárd: A ritmus és a hierarchia sorstörvénye (A VI. törvény) - 2. rész
 A ritmus, a ciklus és a hierarchia sorstörvénye. Folytatás:Jézus, aki nem vallást, hanem a mítoszok (legendák = törvények) és a költészet közérthetősége szintjére leképezett metafizikai szemléletet ...

Kozma Szilárd: A ritmus és a hierarchia sorstörvénye (A VI. törvény) - 1. rész
Kozma Szilárd: A ritmus és a hierarchia sorstörvénye (A VI. törvény) - 1. rész
A teremtési és megváltási folyamatok rendjének, valamint az ismétlődés és a rend ciklikusságának a törvénye. Az anyagi megnyilvánulási forma-rendszerek törvénye, vagyis a Tér és az Idő Törvénye. ...

Kozma Szilárd: A polaritás és az Apokalipszs törvénye (Az V. törvény) - 2. rész
Kozma Szilárd: A polaritás és az Apokalipszs törvénye (Az V. törvény) - 2. rész
Az én volt-feleségemnek egy amerikai pszichológus által írt csodakurzus tanaiban, majd az önmegvalósító (Szahadzsa) a joga-tanfolyamban hirdetett örök-béke elérési lehetőségeiről szóló misztikus ...

Kozma Szilárd: A polaritás és az Apokalipszis törvénye (Az V. törvény) - 1. rész
Kozma Szilárd: A polaritás és az Apokalipszis törvénye (Az V. törvény) - 1. rész
A POLARITÁS TÖRVÉNYE, VAGYIS A SZÉLSŐSÉGES LÉT- ÉS ÉLETHELYETEK SZÜKSÉGÉNEK AZ EGYETEMES TÖRVÉNYE. Az ötödik egyetemes sors-törvény.(A lelepleződés és a leleplezés szükségének a törvénye.) ...

Kozma-Joó Viola: A Bolond - A beavatott, a Tarot 22
Kozma-Joó Viola: A Bolond - A beavatott, a Tarot 22
Miért nevezik Bolondnak a tarot legerősebb, legtöbbet érő, a 22-es számú kártyáját? Mi is ez a rejtélyes, beavatott-i Bolondság? A Bolond állapot, úgy, mint a boldogság, az istenazonosság-tudatból ...