Szepo

Kozma Szilárd: A polaritás és az Apokalipszis törvénye (Az V. törvény) - 1. rész

Feltöltötte: Kozma Szilárd   ·   7 éve   ·   27210   ·   Sorsrendezés asztrológiával

A POLARITÁS TÖRVÉNYE, VAGYIS A SZÉLSŐSÉGES LÉT- ÉS ÉLETHELYETEK SZÜKSÉGÉNEK AZ EGYETEMES TÖRVÉNYE. Az ötödik egyetemes sors-törvény.(A lelepleződés és a leleplezés szükségének a törvénye.) A Nagy Constantinuszék által evangélium-szerzővé választott és így az újszövetségbe kanonizált Apokalipszis c. monumentális művét megalkotó János nevű, beavatott író, akinek nem véletlenül az asztrológiai Skorpiónak megfelelő Sas a szimbolikus állata, jól ismerte az apokalipszis fogalmom tulajdonképpeni értelmét.

Kozma Szilárd: A polaritás és az Apokalipszis törvénye (Az V. törvény) - 1. rész

Ti., olyan (általában extrém) sors-állapotot, olyan idő- tér és helyzetminőséget, amikor és amelyben a dolgok eredeti értelme a felszínre kerül, világosan és egyértelműen megnyilvánul. - és ebben az eredeti értelemben is használta. Az már a későbbi korok szellemi hanyatlásának és elsötétülésének tudható be, hogy az apokalipszist a János spirituális allegóriáinak a hatására, csak vérfagyasztó katasztrófák sorozataként és hatalmas világégések színpadszerű tragédiáiként tudták a papok és más biblia-értelmezők elképzelni. Abból viszont, hogy sok esetben még a teológusok sem ismerik az apokalipszis fogalom eredeti értelmét – De legalább is, a kelletnél sokkal gyakrabban megfeledkeznek róla! – igen sok baj származott és származik még mindig, mindamellett, hogy egyes dráma- és regényírók, filmrendezők és persze, filmsztárok, igen jól meg tudnak gazdagodni, e planetáris fogalomferdítésnek köszönhetően.

Mindezt csak azért tartottam szükségesnek leírni, a Polaritás törvényéhez írt bevezetőben, hogy amikor leírom azt, hogy a Polaritás törvénye tulajdonképpen az Apokalipszis törvénye, egyrészt, senki ne gondoljon „a világ végének a törvényére”, másrészt viszont, az én szellemi látásmódomat se tévessze össze senki a fent említett modern, vagy posztmodern szerzők hatásvadászó „írói erkölcsével”.

Kozma Szilárd fotó

 Szóval, annak ellenére, hogy a neveltetésünk és a taníttatásunk által liberális - humanistává ferdített képzetrendszerünk és érzelmi világunk erősen tiltakozik ez ellen, valamiképpen el kell mégis fogadnunk legalább a hideg racionalitás szintjén azt, hogy a Polaritás törvénye, nem más mint A szélsőséges lét- és élethelyzetek KELETKEZÉSI SZÜKSÉGÉNEK (a szélsőséges lét- és élethelyetek keletkezési szükségességének) az Egyetemes Törvénye! Ez, a szélsőséges és végletes helyeteknek a bizonyos helyzetekben való előállási szükségének a törvénye, úgy működik, hogy amikor egy léthelyzet, vagy létállapot nem egyértelmű, vagyis, amikor kiismerhetetlenül homályos, vagy zavaros az élet különböző fontos (És súlyos következményekkel járó!) jelenségeinek és folyamatainak az ok –okozati összefüggése, akkor, éppen a spirituális alapoknak (lényegnek) és a rendeltetési okoknak a kiderülése érdekében, a Polaritás (Apokalipszis...) Törvénye, egyértelmű és határozottan szélsőséges megnyilvánulási állapotokba - határhelyzetekbe hozza ezeket. Ezért a Polaritás törvénye, a Lilith által felkavart és indukált létezési jelenségek lényegi karakterének és rendeltetési okainak a kiderülése és kiderítése érdekében történő, határhelyzetek és határállapotok megjelenése és előállása  szükségességének (szélsőséges helyzetekbe és határ-állapotokba kerülésnek) a törvénye.

 Ezért társul e törvényhez analogikusan az alkímiai kiégetés művelete és ezt úgy kell érteni, hogy amikor például nem világos egy alkimista számára az, hogy mit akar jelenteni számára egy helyzet, akkor tudatosan erősíti, vagy provokálja (piszkálja) annak e helyzetnek a szerinte jellemzőbb vonásait, tulajdonságait. Vagy ha nem egyértelmű, hogy mit akar mondani számára valaki, aki látszólag bolondokat beszél, ő is rá tesz néhány lapáttal a bolondságra olyan formán, hogy a jó ízlés és az etika bizonyos határain belül el kezd az illető személynek még nagyobb szamárságokat válaszolni. Vagy, amikor kétértelműen viselkedik valaki, ő is el kezd, esetleg a bosszantás határait is súrolva, még kétértelműben (provokálóan) viselkedni, mindaddig, amíg az eredeti „kétértelműsködő” személy, le len leplezi a korábbi kétértelműségével leplezett igazi szándékait. A Polaritás törvénye tehát, a gyökerekig való átvilágítás és kiderítés, az egyértelműsítés, a leleplezés és a titoktalanítás törvénye. A fentiek alapján tehát, a Polaritás törvénye a leleplezésnek és a lelepleződésnek a törvénye, vagyis, a “beszédes” nyilvánosságnak és a társadalmi nyilvánvalóságnak a törvénye. („Amit a pincébe rejtettetek, azt a háztetőről fogják a fületekbe kiabálni.”) Az apokalipszis törvénye tehát, a Lilith által az abszolútumban keltett kauzális zavarok lényegi jellege felismerése érdekében létrejövő határállapotok keletkezésének és a határállapotokban (a pszichikai - asztrális és főként fizikai állapotban) történő konfrontációknak (konfliktusba kerülésnek) és a konfrontációkban történő tisztázódás szükségének a törvénye. Az emberi élet folyamataiban ez az individualitáson keresztüli személyesedésnek, a karakter - alakításnak és a lényegi karakter és gyökér-szándék felvállalása szükségének a törvénye.

Ez a törvény a részre-tagolódás, a határozott materiális szám-érték, a mérték és a minőség kiderülést lehetővé tevő szélsőséges helyzetek szükség-előállásának a törvénye. Az alkímiában a kiégetés (calcinació), művelet társul hozza és tisztulást célozza meg (egyértelmű állapotok és helyzetek előállítását). A Polaritás törvénye tulajdonképpen a fizikai létben egyértelműen megnyilvánult, két pólusú (Jin és Jang, Teremtő és Teremtés, stb.) Teremtett Világnak, az anyag poláris végleteiben történő egyértelmű értelmeződéseknek, vagyis a szélsőséges természeti – kozmikus helyzetekben és állapotokban létrejövő felismerhetőségi lehetőségeknek a Törvénye. A megfordulási (a nulla- ) ponthoz való eljutásnak, vagyis a végső határ elérésének és a határ ( vagy a nulla) - állapotról való visszafordulás szükségének a törvénye.

 A polaritás törvényéből következő provokáció módszerét tehát, mind az egzakt tudományok különböző ágazatában, mind a bűnügyek kiderítésében sikeresen és tudatosan alkalmazzák, mind a tudósok, mind pszichológusok, mind a detektívek, az ügyészek és a vizsgálóbírók.

 Az, aki nem akar róla tudomást szerezni, vagy nem akarja elfogadni a törvénynek az ő mindennapi életében jelentkező, általában a kényelmi és a biztonsági - biztosítási törekvéseinkkel ellentétes megnyilvánulási formáit, naiv illúzió- kergető, érzelgős humanista, aki nem veszi észre, hogy minél inkább akarja a jót és erőlteti annak a megvalósulását, amit ő, az egyetemes lét-rendeltetésről, illetve az egyetemes törvényekről való tudatlanságában jónak képzel, a dolgok és helyzetek annál inkább rosszra fordulnak az életében. Például, amikor vízcsap-hiba miatt, cső-szakadás miatt, vagy egyszerű feledékenységből, elönt egy lakást a víz, nem csak a károk helyre hozásával kell foglalkozni, hanem az is meg kell keresni, hogy a lakásban élők között miféle érzelmi túltengés, vagy annak az ellentéte: érzelmek elfojtása került annyira határhelyzetbe, hogy egy olyan nagyméretű figyelmeztetés szükségessé váljon! A polaritás törvényével és a történések szimbolikus jelentésével nem számoló, a másoknak (és persze, saját magának is) minden áron jót akaró humanista ember, tévelygő, önámító és fantaszta, mint amilyen tévelygő fantaszta ma, majdnem az egész természet-nyomorító, természet-szennyező emberiség és ezt az egyre súlyosabb, sorozatos ökológiai katasztrófák bizonyítják a legjobban. Kérdés, hogy a Polaritás törvénye miatt, mikor áll be az a nagy és végső katasztrófa, amely ráébreszti az embert, hogy ő egyáltalán nem azért létesült az anyagi világban, hogy a fejét a kellemes benyomások homokjába dugva, az anyagnak az egyértelmű és határozott vész-jelzéseit, huzamosan semmibe vegye, vagy elrejtse és elhazudja a nappali ébersége elől?

Ezért idealista misztikussá válik a legjobb tudós is, de a kizárólag tudományosan gondolkozni igyekvő absztrakt racionalista is, akinek mindennapi ösztön -és vágy élete, a gyakorlati megvalósításai, spontán tettei, tetteinek célja és az egészségi állapota, illetve a jóra való törekvései ellenére is gyengén működő biológiai szervezete, tehát a betegségbe torkolló elméleti eredményei, meredeken eltérnek az ő idealitásától, a racionális gondolkozásának és elméleti elképzeléseinek az eredményeitől. Az, aki a polaritás törvényével nem számol és mindig csak a konfliktus-mentes megállapodásra és korrupt kiegyezésre, az ellentétek felszíni elkenésére törekszik huzamosan, szükségképpen a legnagyobb vészhelyzeteket idézi elő mind a személyi sorsában, mind a környezete életében.

 A föld élő világát kipusztítással fenyegető, „védekező” - civilizációnk nem más, mint a katasztrófa előidézési törekvések gyűjtő helye a Polaritás törvényének a jelzéseivel való, több évszázados szembeszegülnének, illetve a természeti jelzések valós jelentéstartalmának a figyelmen kívül hagyásának és a félre magyarázásának. Az ipar addig gyártotta az ember számára a természet nyers megnyilvánulásaitól való védekezési eszközeit: a klíma-berendezéseket, illetve a mind melegebb és melegebb ruhákat, házakat munkahelyeket és iskolákat, illetve a kényelmi állapotokat biztosító kényelmes ruháktól és épületektől kiindulva a mind tökéletesebb biztonsági és kényelmi eszközökig és berendezésekig, az öncélú élvezeti és táplálkozási hóbortokat és fantáziákat kielégítő cikkekig, az egész városrészeket ellátó klíma- rendszerekig, amíg az ipari szenny és szmog következtében fellépett a planetáris üvegházhatás. És, még akkor is, ha a világóceán képessé is válna minden ipari szemetet elnyelni és ezért végül mégis elkerülhetnénk az ökológiai katasztrófát az elkövetkezendő húsz év során, még akkor is, a fiatal férfiak nemzőképessége sorvadása, mind a nők fogamzó képessége és gyermek-szülési képességének a csökkenése következtében, vagyis a férfiak egészséges sperma-számának a drasztikus csökkenése következtében, száz év múlva nem lesz már egyetlen olyan nyugati típusú civilizációban született szülőkkel rendelkező utód sem, aki ezeket a kényelem-okozó termékeket élvezze és aki a gazdaságilag biztosított lakásokat használja, hanem csak a mai emigránsok unokái. De a negyedik emigráns generációban, már ezeknek az utódai is elveszítik a magzat nemző- és a magzatfoganási képességüket.

A polaritás törvényének erre a jelzés értékű, negatív következményére – figyelmeztetésére! – igazán oda figyelhetne a külső kényelmi civilizációs megvalósításaira oly büszke ember és meg kellene kérdeznie magától, hogy tényleges spirituális fejlődést ért-e el az emberiség azon része, amely képtelen a saját vér szerinti utódaira hagyni a mindazt, amit anyagilag létrehozott, mivelhogy mindezért nem csak öncélú munkával és kitartással,  valamint szemellenzős szorgalommal kellett fizetnie, hanem főként azzal, hogy képtelen önmagát biológiailag reprodukálni? – És nem véletlenül, mivel: „Ami lent van, ugyanaz, mint ami fent van, és ami fent van, az ugyanaz, mint ami lent van.” Értsd alatta, hogy aki lent, a nemzőszerveinek szintjén steril, az szükségképpen fent, a pragmatikus értelmének a székhelye szintjén is steril, kell hogy legyen, vagyis: az a szennyét mélyen a városi kanalizációk rendszeribe rejtő, kényelmi-biztonsági civilizáció, amit a pragmatikus intelligenciájával létrehozott és amiben él, éppen olyan steril, és ezért könnyen fertőzhető és törékeny, mint a biológiai szervezete.  – De az újságok és a vizuális média is, nap mint nap hírt ad egy - egy olyan, abszurdnak látszó végzetes balesetről, amelyet az agyon biztosított, békés polgárok kénytelenek elszenvedni az agyon biztosított és általánosan konfliktus-mentesre tervezett környezetükkel való, véletlennek képzelt események következtében. Apropó, média: a fejüket a homokba fúró idealista misztikusok azért panaszkodik, hogy a média inkább csak negatív híreket közöl, és mintha készakarva tömné a nézők – hallgatók képzeleti világát a negatív szuggesztiókat keltő borzalom-hírekkel. Holott az igazság ennek éppen az ellentéte: a nézők és hallgatók inkább az olyan hír-csatornákra kapcsolják a készülékeiket, amelyek ilyen jellegű – akár a végső megsemmisülésig is elmenő szélsőséges létállapotokat és tragikus élet-helyzeteket bemutató - hírekkel, és műsorokkal „szórakoztatják” őket. Ennek az oka éppen a Polaritás törvénye, amely azt sugallja számunkra, hogy nézzünk szembe és kíséreljük meg metafizikailag értelmezni az ilyen szélsőséges helyzeteket, de ez, a kiegyenlítődési képességek kialakulásának  az előfeltételeit megvalósító igényük egyrészt nem párosul megfelelő metafizikai szimbólum-értelmezési képességgel („tudással”, beavatottsággal), másrészt, épen, hogy a kényelem igényükkel párosul, vagyis a nyers tapasztalás elkerülési igényünkkel, és így kényelmes fotelekben ülő, vagy még kényelmesebb kanapékon fekvő nézőként veszünk részt, csupán a szemünkkel és az elménkkel a tőlünk távol eső „borzalmakban”, miközben a külső, valós benyomások nélkül maradó lelkünk, tovább sorvad a maga közömbös nyugalmában és valós élmények utáni sóvárgásában legyártja a karmánknak megfelelő betegségeket.

A Nemek törvénye szerint differenciálódott embernek a környezetével való, pszichikai és a harmóniája elképzelhetetlen a polaritás törvényének számbavétele és tudatos alkalmazása nélkül. Vissza-út (visszazsugorodás) a meg nem-nyilvánulásba (az abszolútumba) nincs, amiként az anyánkba sem bújhatunk vissza, hanem mindig csak előre visz a létezés és az élet útja, a megváltást jelentő, kiegyenlítődési képesség szerzésen alapuló, de az alaptulajdonságokat megőrző, spirituális fejlődés és tágulás irányába. A vissza-út, csak és csakis az elveszejtődésbe, a káoszba, a megsemmisülésbe vezet. Ezért nem is létezik fejlődés kényelmetlen tapasztalatok árán megszerzett karmikus információkkal való konfrontáció és azok értelmi - spirituális feldolgozása nélkül, erőpróbák kiállását követő megvilágosodások és lelki módosulások nélkül. Mint ahogy nem létezik kiigazítási igény sem, túlélt negatív élet-tapasztalatok és oldott, meghaladott veszteség-tudat nélkül. Nem létezik tehát teljes megmenekülést jelentő egyéni megváltódás, éberen végig szenvedett és értelmezett, a teljes újjászületést előidézni képes, negatív határállapotba kerülések nélkül. („Az elsőkből lesznek utolsók és az utolsókból elsők.”) Ezért a teremtésben csakis előre, a spirituális tágulás, a spirituális tudatosság, a finomodás és fejlődés irányába, a minél szélesebb körű kiegyenlítődési képességek megszerzése által lehet haladni, tehát a természet törvényeit elfogadó, azokhoz igazodó belső Világosság és a nyílt Szeretet folytonos egybehatolása és kiegyenlítődése irányába.

És semmiképpen nem, a látszat-egység, vagyis a hamis egység és a külvilág átalakításával mesterségesen létrehozott boldogság megszerzése irányába. "A Kettőből az Egybe nem úgy jutok, ha visszafordulok, hanem, ha előrelépek a Háromba." - írja Hamvas Béla a Tabula Smaragdina-ban. Semmiképpen nem kerülhető ki a Polaritás törvényének az értelmezésekor az Apokalipszis legmegbízhatóbb metafizikai életműve, a Hamvas Béla nevű magyar metafizikus-írónak az esszéiben lefektetett „tiszta” metafizikája. A Tabula Smaragdinához írt filozofikus esszéjében Hamvas kifejti, hogy a kétezer ötszáz évvel Krisztus előtt működő és tanító Hermetikusok, az általuk használt analógiás logika alapján megfogalmazták az un. hermetikus tanaikat. Szerinte, ez a statikusan zárt analógiás rendszerben való gondolkozás ma, a több ezer éves "dialektikusan ésszerű, de ugyanakkor tragikus" történelmi gondolkozás bukása után, már nem felel meg a történeti (apokaliptikus) kor azonosság-ellentét logikáját követő gondolkozásunknak, vagyis a megváltás korának megfelelő hármas-egységben való személyes gondolkozás logikájának. Ennek, a Hamvas által a megváltás korának nevezett logikának az érvényessége és használhatósága mind nyilvánvalóbb lesz a történeti korban létrehozott filozófiák zavarossága után: "Az analógiás logikának a történet előtti őskor (archaikus kor) felel meg. Az azonosság (ellentét) logikának a történeti kor felel meg. Az (hármas) egységlogikának a megváltás (szabadság) kora felel meg. A szabadság (megváltás) kora a történeti kort és az archaikus kort nem helyezi hatályon kívül, hanem azokat önmagában úgy egyesíti, ahogy a Három egyesíti az Egyet és a Kettőt." - írja Hamvas Béla a Tabula Smaragdináról szóló, aritmólógiai tanulmányában.

Miért is fontos tudni mindezt a polaritás törvénye kapcsán?

"-Mert a megkülönböztetés következménye lehet az egyesülés, de a minőségtelen szétválasztás eredménye mindenkor és mindenképp csak az összetévesztés, vagyis a konfúzió." - Mondja Hamvas Béla. És tovább:

 „Megkülönböztetni annyit jelent, mint a polaritás törvényét helyesen alkalmazni, vagyis minden minőséget a másiktól külön (minden személyt a másiktól külön) mint önálló egységet (szabadon) megérteni és felfogni. „Csak pontosan megkülönböztetett minőségek és elemek (személyek) egyesülhetnek (minősülhetnek egybe). A szétválasztott, de nem megkülönböztetett minőségek (személyek) csak összezavarodnak, és nem hatják át egymást az egység és a szabadság szellemében. A tulajdonságok (minőségek) egymástól való pontos megkülönböztetése, magában hordja azok egyesülését. ...” „Ki van zárva, hogy meg nem különböztetett elem a másikkal egységbe tudjon lépni. Legfeljebb vele összezavarodik. És: KI VAN ZÁRVA, HOGY AZ EMBER, AKI NEM TELJESEN SZABAD, A MÁSIKKAL KÖZÖSSÉGET ALKOSSON. Ki van zárva, hogy az emberben egység támadhasson az összes tulajdonságok és képességek önállósága nélkül. Ha az elemek között egyenlőség van, az egység lehetetlen, mert az egyenlőség az egység meg rablása. Ahol egyenlőség van, ott az egység ki van zárva. Önmagammal nem egyenlő vagyok, hanem egy. A fiú az atyával nem egyenlő, hanem egy

A személy egyetemessége nem polaritásában, hanem trinitriátus voltában nyilatkozik meg. Ugyanis a nemiség polaritását magában hordja ugyan, de azt ellenpontozza a másik nem ellentétes polaritásával és a kettő közepében ott áll az egységesítő szellem. A személyben a hím nem (lélek, Egy, elektromos, kiáradás, kisugárzás, aktív, termékenyítő) és a nőnem (test, Kettő, magnetikus, vonzás, beáramlás, passzív, befogadás, termékenyülő, stb.) közepe a Három, vagyis a Szellem." (Hamvas Béla: Tabula Smaragdina.)

E kis alkímiai kitérő után, amelyből remélhetően kiderült, hogy az apokalipszis törvénye a megkülönböztetés és a megnevezés érdekében, vagyis a Lilith-zavaroktól való megszabadulás érdekében létezik, vegyük vizsgálat alá a Polaritás Törvényét a Hermetikusok megfogalmazásában: "Minden ami megnyilvánult dupla. Minden dolognak két pólusa és két véglete van. A hasonló a nem hasonlóval egy lényegű. Az ellentétes pólusoknak egy a lényege, de különnőző vibrációs fokozatokon léteznek. Az ellentétek érik egymást. Minden igazság csak fél igazság és minden paradoxon feloldható." - Minden poláris ellentét kiegyenlíthető. A polaritás törvénye alapján tehát, minden dolognak, folyamatnak, jelenségnek két ellentétes pólusa van és ezek a pólusok egyazon dolognak vagy jelenségnek a szélsőséges, ellentétes és különböző megnyilvánulási formái, egymással ellentétes szélsőséges állapotai. A komplementerei. A pólusok közötti ellentétek az Abszolút Szellem állapotában nem léteznek. Ott a feszültségek nem ellentétek, hanem a Lilith hatására zavartan árnyalódott azonosságok. Ezért, a fizikai - anyagi megnyilvánulások világában, a teremtésben is, az ellentétek nem mások mint egyazon jelenség (őserő) különböző vibrációs szinten létező megnyilvánulásai. Így például a forró és a hideg, annak ellenére, hogy ellentétes megnyilvánulási formák, valójában a hőnek nevezett jelenségnek a jelenléte és hiánya, illetve a hőnek a különböző vibrációs fokozaton álló megjelenési formái. Ha megfigyeljük a szobahőmérőnket például, soha nem leszünk képesek egy fix pontot meghatározni, ahonnan a meleg kezdődik és ahol véget ér a hideg.

Ugyanezt a jelenséget észlelhetjük a világosság és a sötétség esetében is, amely jelenségek a fizikai fény jelenségnek egy adott térben való teljes, vagy mérsékelt fokú létezésének, vagy teljes hiányának a következménye, illetve a fénynek különböző vibrációs szintű megnyilvánulási szintjének a következménye., és ezt a kettő közötti különbséget mindössze a két vibrációs fokozat különbsége határozza meg. De vegyünk egy összetettebb pszichológiai példát: a szimpátia és az antipátia, a szerelemi odaadás és a szerelmi gyűlölet esetét. Ez a két különböző lelki állapot, látszatra teljesen különbözik egymástól és ellentétes egymással, de ha jól megvizsgáljuk őket, kiderül, hogy mindkettő egyazon kauzális jelenségnek: a karmikus kapcsolódásnak és harmóniába kerülési kényszernek (provokált kiegyenlítődési szükség-állapotnak) a különböző vibrációs szintű megnyilvánulási formája. Ezért lehetséges az, hogy ugyanaz a személy, egy nagyon kis időintervallumon belül is, mind a két érzés átélésére és kinyilvánítására is képes, ugyanazzal az egy személlyel szemben. Főképp, akkor, ha az illető személyi horoszkópjából kiolvashatóan, a lelki-szellemi struktúrájában túlnyomó többségben szerepelnek a tűz és a levegő elemek szerinti karmikus vonások. Ha tehát a Lilithje és a Sárkányfarka ezek valamelyikében áll.

A polaritás törvényének a megismerésével és megfigyelésével, valamint a törvény tudatos alkalmazása segítségével maximálisra tágíthatjuk mentális képességeinket – tudásunkat, szellemi tisztánlátásunkat. Mert amennyiben elfogadjuk azt a tényt, hogy már csak a spirituális fejlődésünk érdekében is, időnként és bizonyos körülmények között, igen is, természetes és szükséges hogy határhelyzetbe - határállapotba kerülve cselekedjünk (És ugyanúgy elfogadjuk azt is, hogy a körülöttünk élőknek, a szeretett családtagjainknak szintén szüksége van erre!), a kiegyenlítődési képességeink elnyerése érdekében, magyarán: az egészségünk megőrzése érdekében, akkor, nem csak hogy nem hadakozunk az ilyen, feszített figyelmet, türelmet, kitartást és koncentrációt igénylő kényelmetlen fizikai és lelkiállapotok és élet-helyzetek bekövetkezésével szemben, hanem mi magunk őrködünk afelett, hogy a Ritmus és s ciklus törvényével is összhangban, folyamatosan, vagy amikor ez szükséges, akkor ezek a szélsőséges határ-helyzetek, akár természetjárás, akár küzdősportok gyakorlása által, de ellenőrzötten és ellenőrizhetően bekövetkezhessenek. (Ilyenek a köznapitól eltérő erőfeszítést és figyelmet igénylős sportolás, vagy esetleg a spirituális megvilágosodást is előidézni képes, kreatív egyedüllét, valamint a mágikus és a kiegyenlítődési képesség megszerzése és fenntartása szempontból igen nagy fontossággal bíró böjtölés is, amelyek régebb pl. megelőztek minden vallásos évfordulót és ünnepet.)

A mai ember ebből mindössze annyit tart be, hogy a vallásos ünnepeket megelőző időszakban pl. ahelyett, hogy elvonulni és lecsendesedve gondolkozna, vagy meditálna, mesterséges boldogságkeltési céllal: ajándék vásárlás miatt, össze - vissza nyüzsög és az ünnepek idején mindent össze vissza eszik és iszik, és rossz lelki és testi közérzet formájában és betegség formájában, szélsőséges esetben utcai baleset formájában éli meg azt a határállapotot, amit elvonulással és böjttel, egészségesen és jó érzésekkel kellett volna megélnie.

Ha tudatosan kapcsolatba lépünk és harmóniában élünk a polaritás törvényével (Pl. rendszeres sportedzések formájában, vagy természet-járások formájában, ahol, maga a természet részesít a polaritás törvényének megfelelő élményekben.) és nem hagyjuk, hogy kizárólag kényelmi - biztonsági szempontok és mesterséges boldogság keltési (élvezet hajhászási) képzetek szerint folytassuk az életünket, lehetségessé válik az azonos jelenségeknek a pozitív (az egyetemes evolúcióval nem ellentétes) és negatív polaritású megnyilvánulási formákkal való harmóniába kerülés, a polaritás egészséges átélésére való ráhangolódás. Sőt: amennyiben ebben tapasztalt személyekké válunk, a hozzánk közelálló, de a kényelmetlenséget és a számukra bizonytalannak tűnő állapotokat kerülő személyek alacsony vibrációjú lelki állapotát is, áthangolhatjuk magas vibrációjú spirituális megvilágosodási képességgé, kiegyenlítődési élményekké, alternált átélési képességgé. A fontos mindig az odafigyelés és a megkülönböztetési képesség fenntartása ahhoz, hogy mindig a tárgyi és a szellemi valóságnak, tehát a valóságnak megfelelően, helyesen értelmezni és értékelni tudjuk a környezetünkben létező és végbemenő folyamatokat és jelenségeket.

Ha megértjük, hogy a szélsőséges helyeteket és ellentéteket tulajdonképpen az egységbe való visszakerülés, tehát az egységesülés szüksége hozta létre. Azt, hogy a Fehér is és a Fekete, a hideg lés a forró és a többi szélsőséges ellentétes állapot is egyazon jelenségnek a két különböző polaritású megnyilvánulása, és ha megértjük azt, hogy a szélsőséges és ellentétes megnyilvánulási formák, vagyis a polaritások nem és nem (!) azonosak a nemek különbözőségével (Hogy tehát a nemek szerinti, lényegi különbözőség, nem és soha nem azonos a polaritás szerinti nem-lényegi, hanem mindössze állapot szerinti különbözőséggel!) akkor nem ellenkezünk és ellenkezve nem erőszakoskodunk az ellentétes természeti és pszichikai jelenségekkel szemben, valamint ezeknek a kiegyenlítődési, illetve különbözési törekvésével szemben, és mindig fogjuk tudni, hogy mikor mit kell tennünk, mire kell törekednünk a megváltásunk érdekében (Hogy tehát mikor kell dolgoznunk vagy pihennünk, mikor kell harcolnunk vagy békét kötnünk, mikor kell koncentráltan figyelnünk, vagy gondolkoznunk és mikor kell ellazulnunk, vagy szórakoznunk, stb.,) és azt is, hogy a poláris szélsőségekben megtisztított imaginációs - kiegyenlítődési képességeink segítségével, hogyan lehet rendezetten harmonikus vibrációs állapotba hoznunk a lelki világunkat. És hogyan hozhatjuk harmóniába a lelkünket a környezetünkkel, az adott kényelmes, vagy éppenséggel poláris, tehát drámai sorskörülményeinkkel. Az ideatestünket, a pszichikai és a fizikai testünkkel.

Ezt a polaritás törvénye és a kiegyenlítődési szükség szerinti mentális törekvést nevezik a Hermetikában mentális transzmutációnak. E magas fokú éberséget és nagy türelmet igénylő transzmutáció segítségével, a külső rosszat (határ állapotot) mindig belső tudássá és kiegyenlítődési képességgé (spirituális tágulási folyamattá, megvilágosodási élménnyé, vagy szeretet - áramoltatási folyamattá és ezáltal boldogság - érzéssé) változtathatjuk a saját személyünkben. Így a személyünkön belül, a belső élményeink által, harmonikusan kiegyenlíthetjük környezetünket a Vibráció és a Képzelet törvénye tudatos alkalmazásával. Tudatos változtatásnak, vagyis mentális alkímiának is nevezhetjük ezt a Poláris eljárást, vagy fehér mágiának.

És ha már itt tartunk, azt is elmondhatjuk, hogy mindazok, akik nem ismerik és nem tudatosan élik meg az egyetemes törvényekkel való „objektív” (tehát az ő akaratuktól függetlenül is létező) külső-belső kapcsolatukat, akarva, vagy akaratlanul, de fekete mágiában élnek, mivel, ahelyett, hogy megoldandó problémaként fognák fel a poláris (szélsőséges) élethelyeteket, gondolatban és érzelmileg is ellenségeskedve e kényelmetlen helyetekkel szemben, szüntelenül negatív szuggesztiókat (sötét és tragikus színezetű jövőképeket) hoznak létre a képzelet- és gondolatvilágukban, és alacsony vibrációkat hordozó, ellenőrizetlen lelki élményekkel és folyamatokkal, vagyis negatív jelen-képzetekkel és jövőképekkel küzdenek önkéntelenül és öntudatlanul. Negatív, és mivel visszaható, ezért rájuk nézve is káros, mindig a rosszra, a bajra és a veszedelmekre, vész-helyzetekre és végzetes állapotokra hangolódó (ráállított) félelem teljes érzelmekkel és vészterhes sors képzetekkel ugyan, de ezen esetleges negatív sorshelyetek megoldására, amelyeknek a bekövetkezésétől rejtetten, vagy nyíltan, de gyakorlatilag folyamatosan félnek, teljesen felkészületlenül kénytelenek élni. És mindezt csak azért, mert nem ismerik, illetve nem ismerik el, a saját életükben a Polaritás törvénye következményeinek (megnyilvánulásainak) a jogosságát.

És állandóan lázadoznak, ellenkeznek képzeletben és gondolatban és érzelmileg a náluk, illetve az akaratuknál és a kényelmi - biztonsági vágyaiknál erősebb törvényekkel szemben, amely ellenkezés, ahelyett, hogy kivédené, semlegesítené a törvények hatását, éppen, hogy kiváltja azoknak a szélsőséges sorshelyzetek bekövetkezését, amelyekről félve képzelegnek, ahelyett, hogy kivédené, vagy semlegesítené azokat. Így mindössze annyit érnek el, hogy csak felerősítik a bennük és általuk is működő törvények által, és főként az automatikusan működő mágikus erejű, önkéntelen képzeletük által által, az egyéni karmájuknak a zavaró hatásait. Azt, hogy viselniük kell és el kell szenvedniük a tudatlanságból és szeretetlenségből, vagyis a karmikus  egoizmusukból és ennek megfelelő  rejtett agresszivitásukból eredő félelmeik megvalósulásával járó sors-konfrontációt. A külső anyagi világbaba vetített, faragott képű démon-képzetből eredő ellenséggépeikkel és végső soron: a két pólusú teremtés (vagy legalábbis a két pólusú irányítottság és befolyásoltság) tévképzetében gyökerező racionálisnak gondolt hitüknek a következményeit.

Aki nem érez rá, vagy nem ébred rá valamilyen módon, vagy nem lesz rávezetve akár tudatos okítással (neveléssel), akár úgymond véletlenszerűen (A sors-viszontagságai által) a fizikai dimenzióban (a földi életben) megnyilvánuló Poláris és szélsőséges élet helyeztek fontosságára, vagyis, aki nem jön rá a földön (természetben) való létezésnek és a testben való lét-állapotnak a rendeltetésére és funkciójára, az nem is értheti a sorsa logikáját, vagyis a szellemi öntudatnak és ez által az Isteni szellemnek az emberi testben való létezése értelmét sem, és annak az élete, lett légyen bármilyen értelmes személyről szó, vagy bármilyen jó és pozitív, veleszületett személyi tulajdonságokkal és képességekkel rendelkező személyről szó, és továbbá: lett légyen bármilyen szerencsés csillagzat alatt született személyről is szó, annak az élete előbb - utóbb (legkésőbb öreg korában) zavarodottá, értelmetlenné és ez által felesleges testi betegségek által okozott szenvedésekkel, örömben és derűsen telt napok helyett, ürömmel és keserűséggel telt sorssá változik.

A fizikai világban élesen megnyilvánuló polaritás által a fizikai létnek és a biológiai létezésnek van ugyanis a leg nagyobb és legfontosabb szerepköre a megváltásban. Vagyis, abban a teremtés előtt a Lilith által felbolygatott és egymással szembe kerülő, egymás szétzúzására, kizárására és minden fajta, más módon történő tönkretételére igyekvő abszolút léterők között megvalósuló kiegyenlítődési folyamatban, amit egyetemes megváltásnak nevezünk. Ezt megváltás felé vezető „lét-programot” az Abszolút lét-tudat indítja el, annak érdekében, hogy ez által egyenlítse ki egymással és újra egyesítse a Lilith által szétbontott elemeit és így mentse meg önmagát. - Jézus, mind ennek, az egyetemes kiegyenlítődési lét-rendeltetésnek az első felfedezője (A megváltás hirdetője és tanítója), annyira fontosnak találta a fentiek a megértését (Az ember számára a legfontosabb tudni valók megértését és ennek a természeti sorsnak az elfogadását!), hogy ennek a poláris-sors elfogadáson alapuló kiegyenlítődési szükségnek a szimbólumává változtatván önmagát a halálában, tudatosan provokálta mind a zsidó vallásvezetőket, mind a cinikus Poncius Pilátust, és általuk keresztre feszítette magát. (A kereszt – Amint azt a kereszténység és az asztrológia szoros kapcsolatáról szóló tanulmányomban erre rá mutattam! -  a természeti élet által lehetővé váló sors-értelmezési lehetőségek feltétlen elfogadásának és a személyesen megtapasztalt és átélt természeti – földi jelek és jelzések megértésének, vagyis a Szaturnuszi őselvvel való azonosulás szükségének a jele!). Így tanítván és felejthetetlenné és kikerülhetetlenné téve ezzel, az utolsó, beavatási leckéjével (Az emberi szívből kitörülhetetlen keresztre-feszítettség szimbólumával.) az egész emberiségnek a személyi sors-felelősség és a megváltás tanát.

Ez szerint, a szellemi jelenségeket és folyamatokat tükröző, illetve a szellemi információt magába befogadni, őrizni és vissza adni képes anyag természetes állapotaiból és tükör-jelzéseiből kell és lehet elsősorban a lényegi sors-következtetéseket levonni. Vagyis: a szellemi erők által létre hozott és azok által működtetett anyagi világnak a szimbolikus jelzéseiből kell tanulni, és nem a mágikus – misztikus fantazmagóriákból!

Az a személy tehát, aki leginkább ismerte a szellemi világ törvényeit és a sorsmechanizmusokat, nem tért ki mágikus erejű misztikus trükköket alkalmazva a sorvállalás elől, hanem tudatosan elfogadva, szembe ment azzal, jelezve az által, hogy ezzel a végső tanításával, a halálában az egész emberi lét rendeltetésének és céljának a szimbólumává változott. Azt, hogy nem létezik fontosabb dolog az ember életében, mint a tudatos sorsvállalás, amelyben igen is léteznek „beszédes” szélsőségek, mert csak és csakis azok képesek ráébreszteni a közömbös, és a jóléti és az élvezeti hajszába beleszédült embert a látszatokon túli valóságra, azok által történhet meg a tehát helyes és a spirituális sors- értelmezés, ha előbb a természeti létezés rendeltetése (Pl. a testi és a lelki fájdalom metafizikai értelme) meg van értve, fel van fogva és el van fel van fogadva a személy részéről. Az tehát, amit minden, de minden elfogadhatónak vélt életnyerési lehetőségben bízó humánus értelmiségi, valamint minden magát kereszténynek képzelő pap, vallásos vezető és minden misztikus és mágikus hetet-havat összehordó mystész (Újabban: ezoterikus terapeuta és tanító) csoda-guru, szent és égi geometrikus, és vajákos csodabogár–kozmetikus elsődlegesen nem ért, nem más mint az, hogy az anyagnak, illetve az anyag léte által keletkező tárgyi valóságnak (rögzíthető, tehát nem letagadható, és nem megmásítható tárgyi információnak), valamint a tárgyi valóságból levonható, vissza-következtetési lehetőségeknek (a szellemi megértésnek), fundamentális (szakrális!) funkciója és kihagyhatatlan fontossága van mind az egyéni megváltódásban, mind az egyetemes kiegyenlítődés által elérhető abszolút lét helyre-állításában, a megváltás létrehozásában.

Folytatás következik.

Ajánlott videó:

Kozma Szilárd: Kiegészítés a Levegő-karmához és fürdőzés ősszel a Szent Anna tóban
https://www.youtube.com/watch?v=78FrZ6HPFsE

  Forrás: htp://kozmaszilard.hu   |  

Kozma Szilárd: A ritmus és a hierarchia sorstörvénye (A VI. törvény) - 2. rész
Kozma Szilárd: A ritmus és a hierarchia sorstörvénye (A VI. törvény) - 2. rész
 A ritmus, a ciklus és a hierarchia sorstörvénye. Folytatás:Jézus, aki nem vallást, hanem a mítoszok (legendák = törvények) és a költészet közérthetősége szintjére leképezett metafizikai szemléletet ...

Kozma Szilárd: A ritmus és a hierarchia sorstörvénye (A VI. törvény) - 1. rész
Kozma Szilárd: A ritmus és a hierarchia sorstörvénye (A VI. törvény) - 1. rész
A teremtési és megváltási folyamatok rendjének, valamint az ismétlődés és a rend ciklikusságának a törvénye. Az anyagi megnyilvánulási forma-rendszerek törvénye, vagyis a Tér és az Idő Törvénye. ...

Kozma Szilárd: A polaritás és az Apokalipszs törvénye (Az V. törvény) - 2. rész
Kozma Szilárd: A polaritás és az Apokalipszs törvénye (Az V. törvény) - 2. rész
Az én volt-feleségemnek egy amerikai pszichológus által írt csodakurzus tanaiban, majd az önmegvalósító (Szahadzsa) a joga-tanfolyamban hirdetett örök-béke elérési lehetőségeiről szóló misztikus ...

Kozma-Joó Viola: A Bolond - A beavatott, a Tarot 22
Kozma-Joó Viola: A Bolond - A beavatott, a Tarot 22
Miért nevezik Bolondnak a tarot legerősebb, legtöbbet érő, a 22-es számú kártyáját? Mi is ez a rejtélyes, beavatott-i Bolondság? A Bolond állapot, úgy, mint a boldogság, az istenazonosság-tudatból ...

Kozma Szilárd: A fájdalom hiba-jelző funkciója és metafizikai értelme I.
Kozma Szilárd: A fájdalom hiba-jelző funkciója és metafizikai értelme I.
    Az emberiség történelmi – tehát hosszú, igen hosszú időbeli - tévelygésének és a szenvedésének az egyik legfontosabb oka az, hogy nem akarja megérteni és képtelen elfogadni a fájdalomnak ...