Szepo


Mikor, mennyit és mit igyunk

János-Széll Kinga
János-Széll Kinga   ·   6 éve   ·   12163   ·   Életmód, egészség

A víz nélkülözhetetlen a számunkra. Legalább olyan fontos, mint a levegő, akkor is ha tovább ki lehet bírni nélküle. Akkor tűnik fel értékes volta, ha nincs elegendő belőle.A víz az élőlények lényegi összetevője. A gyümölcsök, zöldségek  nagy százalékban tartalmazzák. Az emberi test hetven százaléka is víz. A víznek fontos a szerepe a test működésében: hordozó közege minden táplálkozással kapcsolatos folyamatnak, vizet használ a szervezet, hogy kivonja, elszállítsa, beépítse a tápanyagokat  és kiválassza azokat, amire nincs szüksége. A víz a lényegi összetevője az összes sejtnek. Fontos szerepe van a test hőmérsékletének a szabályozásában.

Mikor, mennyit és mit igyunk

És akkor jön a nagy kérdés: mikor, mennyit és főleg, hogy mit igyunk. Habár a mikor és mennyit kérdésben is elég nagyok az eltérések, ezek eldöntése teljes mértékben tőlünk függ, mi döntjük el.
A harmadikkal, a mit igyunk -al van a probléma.Azt egyre inkább mások döntik el, kihasználva azt, hogy nem mindenkinek vannak saját vízforrásai, főleg a városokban.
Mikor igyunk és mennyit? Erre a válasz általában az, hogy amikor szomjasok vagyunk. Ha a táplálékunk tartalmaz elegendő vizet, tehát nyers zöldséget és gyümölcsöt, akkor a szervezet nem igényel sok plusz vizet. Ilyenkor nem is érezzük gyakran szomjasnak magunkat, napi négy-öt pohár vízzel jól megvagyunk. Minél több sós, nehezen emészthető, agyonfőzött, sütött ételt fogyasztunk, annál több vizet kíván a szervezet. Van olyan eset is, mikor azért iszik napi több liter folyadékot az ember, mert magas a vércukor szintje.
Vannak különböző elméletek, amelyek pontos mennyiségekben adják meg a meginni ajánlatos napi adagot: napi nyolc pohár vagy napi másfél- két liter. Újabban már a napi három liternél tartunk. Ilyenkor akaratlanul az jut az eszembe, talán nem megy elég jól az üzlet a "vízgyártóknak"?! Elég nagy a szélhámosság ezen a területen is.
Van aki tényleg keveset iszik, de azért nem kell átesni a ló túlsó oldalára. Hiszen a szervezetnek nem a literszámra megivott, főleg az agyonszénsavazott vízre van szüksége, hanem arra a vízre, ami a nyers gyümölcsökben és zöldségekben van. Hiszen a növény a talajból felszívott ásványokat is beépíti saját magába, amit így az emberi szervezet is képes felhasználni. Sok esetben a vizekben található ásványok nem tudnak beépülni a szervezetbe és kialakulhatnak a vesekövek, amelyek a mi vidékünkön ( Csíkszereda és környéke ) nagyon gyakoriak.
A túlzott vízbevitel is okozhat problémákat a szervezetben, ugyanúgy felborítja az egyensúlyt, mint a kevés vízbevitel. Az igaz, hogy a többlet kiürül izzadás, kiválasztás útján, de leterheli a veséket, a keringést és a szívet, vizenyőt okoz a sejtekben és nagyfokú energiapazarlás is.
Szerintem figyeljünk a testünk jelzéseire, akkor könnyűszerrel el tudjuk dönteni, mennyit igyunk. Ahelyett, hogy azon rágódnánk vajon hány pohárral ittunk, s ha nincs meg az "adag" még magunkba erőltessünk pár pohárral, figyeljünk jobban oda magunkra, a "belső hangokra".
Azon viszont már komolyabban el kell gondolkodnunk, hogy mit iszunk.
A legtöbb ember csapvizet iszik. Ez a legolcsóbb és ehhez a legkönnyebb hozzájutni. Régebben csak a városiak itták. Ma már a falvakra, tanyákra is el van vezetve. Így sokan lemondtak a kútvizükről, hiszen a hálózati vízhasználat kényelmes megoldás. Igaz, így kialakul egy függőség a vízművektől, de egyelőre ez nem zavar senkit. Mert be van ültetve a köztudatba, hogy ez a víz biztonságos, rendesen ellenőrzött és tisztított, és hogy emellett milyen gazdaságos is a használata. Ez nagy vonalakban így is van. Csak azt nem tudjuk, mi fogyasztók, hogy hogyan is tisztítják, mivel kezelik ezeket a vizeket, esetleg mivel szennyezett. Minősége elsősorban attól függ, honnan is nyerik: kutakból, tavakból vagy  folyóvizekből. Aztán attól, hogy mivel és hogyan szennyeződhet. Szennyeződhet a forrásnál, mikor a patakokba, folyókba, kutakba, tavakba kerülnek a különböző oda nem illő anyagok: mindenféle mosószer, gyomirtó, rovarirtó, gyógyszerek, műtrágyák, különböző ipari melléktermékek stb.
A másodikat is nyugodtan nevezhetjük szennyeződésnek, ezek az anyagok  a víztisztítás során kerülnek a csapvízbe, különböző okokból. Egyes elméletek szerint egyenesen és szisztematikusan "mérgeznek" minket, mások szerint pontosan azért teszik, mert ez a jó nekünk.
Lássuk mi a választék víztisztítás terén.
A leggyakrabban használt fertőtlenítő szer a klór, a mikrobák megölésére "vetik" be. Az első világháborúban is bevetették, igaz más célból. A vízben kialakuló hipoklór-sav a szerves szennyezőanyagokkal, valamint a természetes eredetű szerves anyagok egyes csoportjaival reakcióba lépve veszélyes vegyületeket(tihalo-metán) képez, amelyek rákkeltő hatásúak. Fenolokkal, fenolszármazékokkal reagálva a szintén veszélyes klór-fenolok képződnek.  Tehát a klórt  nagy körültekintéssel lehet csak alkalmazni, mondják a szakemberek. Látom is már magam előtt a "szakembert", amint egy halálfejes palackból tölti a klórt a vízbe, aztán kicsit megcsúszik a palack: " ó, egy- két liter pluszba nem számít". Ez csak vicc, de ki tudja....
A klór-dioxid kb. harminc százalékkal gyengébb oxidálószer, mint a klór. Ezért nagy ammónium koncentrációjú vagy nagy szerves-anyag tartalmú vizek kezelésére, esetleg utóklórozásra használják. A klórdioxiddal való fertőtlenítéskor klorát illetve klorit ionok képződnek. A klorit ionokat mérgezőnek minősítették. A klórdioxidot a felhasználás helyén kell előállítani, mert robbanásveszélyessége miatt nem célszerű a szállítása.
Az ózon rendkívül erős oxidálószer, olyan mikroorganizmusokat is elpusztít, amelyeket a klór nem. Hatékonyan oxidálja a vasat, mangánt, arzént és különböző szerves anyagokat is. Hátránya, hogy a vízben gyorsan elbomlik, így ozonizálás után másodlagos fertőtlenítőszer alkalmazása szükséges.
Meghatározott hullámhossz tartományban az ultraibolya sugárzás erős fertőtlenítő hatással rendelkezik. Azonban csak néhány centiméter vízrétegben tudja a hatását kifejteni és csak a sugárzás időtartama alatt.
Membrántechnológiák: megfelelő pórusméretű membránon nagy nyomás alkalmazásával a kisméretű vízmolekulák átpréselődnek, míg a nagy molekulák, az oldott anyagok ott maradnak. A mikroorganizmusok kiszűrésére is alkalmas. A háztartásokban használatos vízszűrők is ilyen technológiát használnak. Gondolom azért nem terjednek jobban el, mert elég magas az áruk és a fenntartásuk( meghatározott időközönként a szűrőket cserélni kell bennük).
Ezüst ionokkal történő fertőtlenítés: Egyes adatok szerint az ezüstvíz baktériumölő hatása nagyobb, mint a klór vagy más erős oxidáló anyagoké, ugyanolyan koncentrációban. Az űrhajósok ezüst ionokkal fertőtlenített vizet isznak. Használják hajókon, tengeralattjárókon, repülőgépeken. Használata a magas ár miatt nem terjedt el.
Egyes források szerint brómozzák és fluorozzák is a vizünket.
A bróm maró hatású, folyadék halmazállapotú, a természetben nem fordul elő elemi állapotban, forráspontja alacsony ( 58° C), ezért szobahőmérsékleten is erősen párolog. Vegyületei a bromidok.  A szerves bromidokat gyakran alkalmazzák fertőtlenítő szerekben. A klórhoz hasonló erős oxidálószer.  A gyógyszeriparban (nyugtatókban) és fényképezőiparban használják. Az elemi bróm nagyon veszélyes méreg, tüdővizenyőt okoz, az elemi és a vegyületekben található bróm pedig a férfiaknál impotenciát okoz. Több helyen is utánaolvastam, de nem kaptam konkrét utalásokat, bizonyítékokat a csapvíz brómozásával kapcsolatban. Emlékszem a régi időkben (60-as, 70-es, 80-as években) beszélték, hogy brómos teát kaptak a kiskatonák, hogy kordában tartsák a nemi vágyaikat. Ezzel kapcsolatban sem találtam egyértelmű bizonyítékokat .
A fluort állítólag a fogszuvasodás megelőzésére teszik az ivóvízbe. Mára már bebizonyosodott, hogy erre nem hatásos. A fogszuvasodást megelőző kísérleteket a kalcium- fluoriddal végezték. Az ivóvízbe a nátrium-fluorid és a fluor metakovasav vegyületei kerülnek, amelyek az alumínium és műtrágyaipar toxikus melléktermékei. Régen a fluort a patkányméreg készítésénél használták.
A növényekben található fluor nem mérgező, mert ahogy a növény kivonja  a talajból, az a növény részévé válik és tulajdonságai alaposan megváltoznak. Fluorban gazdag növények a borókabogyó, káposzta, petrezselyem, rizs, rozs.
A víz fluorozása tilos Dániában, Svédországban, Hollandiában. Franciaország és Norvégia sosem alkalmazta. Forrásaim szerint Magyarországon és Romániában sem alkalmazzák.
A fluor gátolja a pajzsmirigy helyes működését, ezáltal túl magasra növekedést, elhízást okoz. Rongálja az immunrendszert, ezáltal favorizálja a szklerodermia, lupusz(bőrfarkas), különféle ízületi gyulladások kialakulását. Tönkreteszi a fogakat: a fogzománc foltosodását, fogszuvasodást idéz elő. Ezt az anyagot bizonyos országokban beleteszik az ivóvízbe, beleteszik fogkrémekbe, szájöblítőkbe, sőt sokan előszeretettel adagolnak csemetéiknek fluor tartalmú tablettákat, annak reményében, hogy szebb és egészségesek legyenek a fogaik.
A másik gyakran fogyasztott víz: a palackozott víz. Ezek között van ásványvíz, ásványosított víz, asztali víz, ami forrás vagy kútvíz, szódavíz. Az ásványvíz olyan ivóvíz, amely legalább 500 mg/ liter ásványi  anyagot tartalmaz ( Wikipédia). Ezen vizek döntő többsége szénsav mentes, amelyet a palackozás előtt dúsítanak. A természetes ásványvizek összes oldott ásványianyag-tartalma legalább 1000 mg/ liter. Ugyanis mesterségesen is állítanak elő ásványi anyagokkal dúsított vizet. Ezt a cimkén megjelölik, igaz gyakran olyan kis betűkkel, hogy csak nagyítóval olvasható. Bármilyen palackozott vizet használunk, érdemes utána járni, ha lehet, az eredetének, mert elképzelhetőnek tartom, hogy nem mindig az van a palackba, amit rajta ír.  Ugyanez a helyzet a szódavizekkel is. A vízben nagy üzlet van, és ezt is ugyanúgy "hamisítják" mint minden más egyebet. Még egyszer kihangsúlyoznám azt is, hogy a napi több liter vízivásra buzdító szövegeknek is erősen "pénzszaga" van.
A kútvizekről olvasgatva nem sok pozitív dolgot találtam. Annak ellenére, hogy még a lakosság elég nagy százaléka használja. Azt állítják, hogy nem biztonságos a használata, mert:
- túl magas a vas, arzén, kalcium-magnézium tartalma
- az illegálisan elásott, gyakran ismeretlen, vegyi anyagok is belekerülhetnek
- az illegális szemétlerakók is szennyezik, ki tudja mivel
- ipari és mezőgazdasági kemikáliák kerülnek a kútvizekbe: műtrágyák, gyomirtók, rovar- és rágcsálóirtók
- a hagyományos szikkasztós szennyvíztárolók és az állattartás miatt nagy a bakteriális szennyezettsége
- a sok szakszerűtlenül, amatőr szinten fúrt kutak összenyitották az agyagrétegekkel régen természetesen elválasztott, elszigetelt vízrétegeket, így a talajszennyeződések bekerülhetnek több száz méter mélyre is. Persze ez esetben is benne van a pakliban a dolgok eltúlzása, az emberek megijesztése, hogy inkább csatlakozzanak a "hálózathoz" és vegyenek minél több palackozott vizet. Mindezek mellett lehet szennyezett a kútvíz, ezért érdemes megvizsgáltatni bizonyos időközökben.

Mindezek után úgy tűnik, hogy nehéz eldönteni mit igyunk. Mindenki saját tudása és igénye szerint tud dönteni. A felsorolt fertőtlenítő eljárásokon kívül számos más is létezik, a ikk terjedelme miatt nem említettem mindeniket. A lényeg úgy is az, hogy bármi is kerüljön az ivóvízbe, az rontja a minőségét, átalakítja a szerkezetét, ami miatt a szervezetünk nem tudja optimálisan felhasználni. Ezzel kapcsolatosan ajánlom A víz üzenetei című filmet, http://www.szepo.com/index.php?what=video.

Felhasznált források a cikkíráshoz:
- Wikipédia
- Harvey ás Merilyn Diamond: Testkontroll 2
- vizlabor. shp.hu
-vitaminváros.hu



Munkásosztály hősei
Munkásosztály hősei
Munkásosztálynak most mindazokat nevezem akik másnak dolgoznak. Lehet az egészségügy, tanügy, bármilyen vállalat, állami- vagy magáncég. Ilyen berkekben örökös téma, hogy az állami- vagy a magánszektor ...

János-Széll Kinga  ·   4 éve   ·   Életmód, egészség  ·   0  

Születés után
Születés után
Azt tartják, egy család életében a legszebb dolog a gyermek születése. A legszebb és legcsodálatosabb dolog, ami egyben  nagy felelősséggel és változássokkal jár. Aki azt hiszi ugyanolyan maradhat, ...

János-Széll Kinga  ·   4 éve   ·   Életmód, egészség  ·   0  

Főnök és beosztottak
Főnök és beosztottak
Örökös téma. Nap mint nap hallunk különböző történeteket. Főleg "rossz" főnökökről és "jó" beosztottakról.Csapatban csak úgy lehet jól dolgozni, ha van egy "főnök" is. Valaki össze kell fogja ...

János-Széll Kinga  ·   5 éve   ·   Életmód, egészség  ·   0  

Születés nehézségekkel
Születés nehézségekkel
Mindamellett, hogy a nő eldöntheti hol és milyen körülmények között szeretné világra hozni gyermekét, kell számolni különböző szülési nehézségekkel is. A szülés során hatalmas erők mozgatódnak ...

János-Széll Kinga  ·   6 éve   ·   Életmód, egészség  ·   0  

Születés
Születés
A szülés szorosan összefügg azzal, hogy hogyan viseli a nő a foganást és az áldott állapotot. Azzal is összefügg, hogyan szülték őt, hogyan nevelték ezzel kapcsolatban.Valamikor a nők otthon szültek ...

János-Széll Kinga  ·   6 éve   ·   Életmód, egészség  ·   0  
  • Bejelentkezés




    Automatikus bejelentkezés


    Regisztráció  |  Elfelejtettem a jelszót
  • Jelszó kérése
    Egy új jelszó lesz generálva és elküldve a beírt e-mail címre,
    amelyet belépés után a saját fiókom menüben bármikor megváltoztathatsz.



    Belépés  |  Regisztráció