Szepo


Mozgás, tevékenységek és spiritualitás.

Dénes Albert   ·   5 éve   ·   6975   ·   Archívum

A mozgás egészen pontos meghatározását megadni éppolyan nehéz, mint az időét, a térét vagy a létezését. A mozgás mélyen átszövi a létezést, olyannyira, hogy fogalmazódtak meg már e kettőt azonosító állítások is: a létezés maga a mozgás, mozogni annyi, mint létezni.

Mozgás, tevékenységek és spiritualitás.

Egy bizonyos számunkra: csakugyan minden mozgásban van, a konkrétan tapasztalható tárgyi világtól a gondolatokig, érzésekig, az életünk „tartalmát adó” eseményekig. Létezésünk nem egy statikus létezés, hanem dinamikus, permanens jelleggel bíró állapotok, állapotváltozások, folyamatok „töltik be”. De mint ahogyan nem tudunk elképzelni üres időt, amelyben nem történik soha semmi, valamint  a „végtelenig nyúló” abszolút üres teret, úgy olyan mozgást sem tudunk elképzelni, ami csak merő mozgás: mindig „valami” mozog, legyen az részecske vagy bármilyen más létező. A fény is mozgásban van, akár áramló részecskék sokaságaként, akár hullámként fogjuk fel.

            A nyugalomban levő tárgyakat, testeket felépítő parányi részecskék is mozgásban vannak.

            A Szánkhja hagyománya szerint a világ, pontosabban az egész létezés nem más, mint a teremtő erők folyamatos kisugárzása, vagyis áramlás, permanens folyamat. Ebben a hagyományban 25 ilyen teremtőerő van, amelyeket tattváknak, „őskezdeteknek” neveznek. Mindebből az a lényeges most számunkra, hogy egy ilyen ősrégi hagyomány is „aláírja” azon megállapításunkat, hogy minden mozog (folyamatosan). A mozgás nem zárja ki a nyugalmat, a nyugalomban is van mozgás, csak másabb a mozgás minősége, jellege, megnyilvánulási köre, mint amikor az illető „valami” kilép a nyugalom állapotából és aktivitásba kezd. Nyugalomban sincs mozdulatlanság, mozgáshiány.

             Ahogyan az imént írtam, nincs merőben vett mozgás, hanem mindig „valami” az, ami mozog: tartalmak, testek, részecskék, gondolatok stb. A mozgásnak tehát tartalma, minősége van. Itt most azt is megállapíthatjuk, hogy nagy általánosságban véve a mozgás nem csupán helyváltoztatást jelent egy A helyről B helyre, hanem valamilyen értelmet is megvalósít, vagyis értelemmel is bír. Amikor a táplálékot „elmozdítjuk” a szájunk felé, akkor nem csak az történik, hogy a falat a tányérból szájüregünkbe kerül, hanem egy összetett folyamat veszi kezdetét, amelyet táplálkozásnak hívunk.

            Ha tovább vizsgálódunk, eljutunk a mozgás összetett „koncepciójáig”, amelyen belül a mozgás egy minőséggel, jelleggel, jellemzőkkel, értelemmel bíró alapvető létmegnyilvánulás. Sőt, a jellemzők, jellegek, minőségek szerint a mozgások (itt már többes számban beszélünk mozgásról) csoportosítását, osztályozását tehetjük meg.

            A mozgás, mint alapvető létmegnyilvánulás személyünket és mindennapi világunkat is áthatja: minden mozgásban, változásban, áramlásban van bennünk és körülöttünk, még akkor is, amikor nyugalomban vagyunk, amikor oldottak, lazák vagyunk, amikor pihenünk, alszunk.

            Már biológiai szinten is mindenre kiterjedő mozgásnak lehetünk tanúi, mozgásban van a szív, kering a vér, légző – mozgások által lélegzünk, emésztőcsatornánk egy „perisztaltikának” nevezett mozgást folytat, de ha „lemegyünk” a sejtek szintjére, ott is folyamatos, sejtközti anyagcsere zajlik és természetesen sejten belül is mozgás van. Az idegeinkben úgynevezett idegimpulzusok mennek, mozognak, információkat, ingereket közvetítve.

            Amennyiben azonban más szintre irányítjuk figyelmünket, például a személyközti kapcsolatokra, a társadalmi életre, ezeknél is, pontosabban ezekben is folyamatos mozgást tapasztalhatunk.

            Ha olvasunk egy regényt, egy elbeszélést, a történésnek, a „narratív elemeknek” bizonyos mozgását figyelhetjük meg. Ha bizonyos ismereteket közlő, tudományos szöveget olvasunk, abban is „utolérjük” a mozgást: az ismeretek bizonyos irányt követve „elmozdulnak”, az illető tudást felépítő kognitív elemek meghatározott mozgását tapasztalhatjuk.

            Ha megnézünk egy festményt, a rá felvitt festék szemünk számára mozdulatlan rétegei „mögött” a színek, a formák mozgásában találjuk magunkat. Hogy milyen mozgásélményt, áramlásélményt teremt a zene, a hangok „tánca”, nem is kell különösebben bizonygatnom. Észlelésünk, pszichológiai felépítettségünk is dinamikus.

            A mozgások nem szertelenül csapongva nyilvánulnak meg, hanem bizonyos rend szerint valósulnak meg, szabályokat, elveket követnek.

            …mint ahogy mi magunk sem szertelenül mozgunk személyes életünk során, hanem bizonyos elveket, szabályokat, mintákat követve, akár akaratlagos cselekvésről, akár nem akaratlagos mozgásról van szó.

            Bizonyos, „láthatatlan” minták, elvek, ideák határozzák meg a mozgásokat. A mozgás nem merőben az anyag jelensége, hanem a szellem az, ami mozgat, ami mozgásba hoz és a szellem az, amely meghatározza a mozgásokat, minőségük, tartalmuk, jellegük stb. szerint.

            A mozgások folyamatokba szerveződnek, vagyis egy bizonyos folyamatban már a mozgások gazdag, összetett „szövetét, szerkezetét” figyelhetjük meg. Akaratlagos mozgásaink, cselekvéseink tevékenységekbe szerveződnek és itt is már összetett, sokirányú, több szinten megvalósuló mozgásokról beszélhetünk.

            A tevékenységeink sem merőben az „anyagi létből” érthetőek, magyarázhatóak meg. Minden tevékenység valamely „felsőbb” ideát, elvet, eszmét, szabályt követ… nem lehet „csak úgy” tevékenykedni. Valamely tevékenység tulajdonképpen egy „szellemi program” kibontakozása, konkrét formát öltése vagy akár mondhatjuk azt is, megvalósulása.

            A tevékenységek mindig valamilyen értéket hoznak létre, vagy valamilyen értéket tartanak fenn, őriznek meg. Az érték pedig olyan „valami”, ami „kell a létezéshez” (ezért érték). Az érték sem magyarázható merőben a fizikai létezésből, vagy csak a merőben vett életből. Ahhoz, hogy megértsük, szellemi, metafizikai látás- és gondolkodásmódra van szükség. A takarítás tevékenysége – például – a tisztaságot, mint értéket tartja fenn, őrzi meg. Azonban, hogy mi a tisztaság és miben áll az értéke, az még a racionális, tudományos magyarázatokon is túl mutat, valahová a metafizika „körébe”.

            A létezés minden szinten mozgásban van, folyamatok mennek végbe, változások zajlanak le. Nem lehet megállítani a mozgást, nem is lehet „nem mozogni”. Azonban, lehet az embernek bizonyos mozgásokkal szembeni ellenállása, amely által mintegy „blokálja” az áramlást valamilyen területen. Gyakran ez komoly problémák oka lehet. Mert ugyan a mozgást, mint olyant nem állíthatja meg az ember, de teljességgel kihagyhat (elhanyagolhat) bizonyos tevékenységeket. Ezáltal nem jön létre az illető minőségek, tartalmak áramlása ott, ahol annak („egy felsőbb értelem szerint”) létre kellene jönnie. Ez könnyen válhat sorskrízisek, betegségek, meg egyéb „kellemetlen állapotok” okává.

            Tevékenységeink által folyamatosan közvetítünk a szellemi, metafizikai szint és konkrét, tapasztalati, tárgyi, testi szint között. E közvetítés nem csak a szellem felől valósul meg a tapasztalati világ irányába, hanem a tapasztalati (tapasztalható) világ felől is a szellem irányába. A közvetítők mi vagyunk, mindennapjainkat élő emberek. Tevékenységeink által folyamatos információs és energetikai közvetítést valósítunk meg, nem csak a konkrét cselekvések, hanem a gondolkodás, a képzelettevékenység által is. Értékeket tartunk fenn (őrzünk), értékeket teremtünk meg. A létezés „munkatársai” vagyunk. Személyünk által egy teljes, egész tevékenységbeli „univerzum” feladatainak teszünk eleget (vagy sem és ebből adódhatnak bajok). Ez azonban már átvezet bennünket az életterületek témájához, amelyet egy következő írásban (cikkben) írok meg. 

           

 Dénes Albert

  Forrás: http://asztrologia.ro/   |  

Három nagyszerű szellemi gyakorlat
Három nagyszerű szellemi gyakorlat
Szellemiekkel foglalkozók körében olykor felmerül(het) a kérdés, hogy azokat a magas, tiszta elveket, amelyeket elsajátítottak a spirituális „tudományból” miként lehet összekapcsolni a személyes ...

Dénes Albert  ·   5 éve   ·   Archívum  ·   0  

Karácsony: a krisztusi princípium ünnepe
Karácsony: a krisztusi princípium ünnepe
Van, aki a fény ünnepének nevezi a Karácsonyt, van, aki a szeretet ünnepének. Valójában a fény és szeretet egységének ünnepe, a krisztusi princípium ünnepe (amelyben egységesen van jelen fény és ...

Dénes Albert  ·   5 éve   ·   Archívum  ·   0  

Életrend, szolgálat és az egység megvalósítása (Éberség a szolgálatban. Metanoia és átlényegülés.Véletlen.)
Életrend, szolgálat és az egység megvalósítása (Éberség a szolgálatban. Metanoia és átlényegülés.Véletlen.)
Először vegyük a véletlen fogalmát. Voltak ugyan olyan metafizikai kijelentések, hogy a véletlen nem létezik, de ha alaposabban utánanézünk, kiderül, hogy létezik és éppen a metafizikai irodalomban ...

Dénes Albert  ·   5 éve   ·   Archívum  ·   0  

A Bak erőtere
A Bak erőtere
Minősége szerint kardinális, elemi csoportosítás szerint földi jegy, évszak szerint téli, negatív jegy. Uralkodó bolygója: Szaturnusz Időszaka: dec.22.- jan.20.

Tövissi Enikő  ·   5 éve   ·   Archívum  ·   0  

Van egy kert
Van egy kert
Van egy kert….az Isten kertje.  Bár pénzen vettük, az Isten az Úr benne, én a szolga. Az Isten vigyázza(nincs bekerítve), locsolja, táplálja, én a családommal művelem. Hogy mi megterem ott!  El sem ...

Tövissi Enikő  ·   6 éve   ·   Archívum  ·   0  
  • Bejelentkezés




    Automatikus bejelentkezés


    Regisztráció  |  Elfelejtettem a jelszót
  • Jelszó kérése
    Egy új jelszó lesz generálva és elküldve a beírt e-mail címre,
    amelyet belépés után a saját fiókom menüben bármikor megváltoztathatsz.



    Belépés  |  Regisztráció