Szepo

Palkovics Tibor – Várhegyi Miklós - Utószó a Karneval új kiadásához

Feltöltötte: János-Széll István   ·   1 hónapja   ·   192   ·   Hamvas Béla

Hamvas Béla Karneval című regényének e hétkötetes, új kiadása – amely a szerző halálának 50. évfordulójára jelenik meg – a ha­gyatékban található eredeti gépirat alapján készült. Az összesen mintegy 674 oldal terjedelmű gépirat az első lapon autorizált, Hamvas Béla kézírásával utólag számozott lapokon maradt fenn, melynek egy duplikált példánya – mint hiteles változat – megta­ lálható az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában.

Palkovics Tibor – Várhegyi Miklós - Utószó a Karneval új kiadásához

Mindkét gépiraton Hamvas Béla kézírásos javításai és kiegé­szítései olvashatóak, amelyek többnyire azonosak, helyenként pedig kiegészítik egymást. A szerkesztés során mindkét példány javításait (a lapszámozást, a szerkezeti egységek módosulásait, változásait) figyelembe vettük.

A regény megírását – naplójegyzeteinek tanúsága szerint – Hamvas Béla 1948 őszén kezdte el, és 1950. december 31­-én fejezte be. A kézirat gépelését – visszaemlékezések szerint rövid időre kölcsönkapott írógépeken – 1952-­ben fejezte be.

A kézirathoz képest a gépiratban kisebb-­nagyobb eltérések, átfogalmazások találhatók. A műnek a hagyatékban megtalálha­tó kéziratát – amely különálló, különböző méretű lapokból áll és szakaszonként hiányosan maradt fenn – csak ott és akkor vettük figyelembe, ahol a gépirat szóhasználata az esetleges elütések folytán értelmetlen vagy hibás volt, bizonytalanná vált. Az ere­deti gépiratban sok az elütés, írásmódja a névalakok, helynevek, ragok kapcsolása esetében olykor eltérő. Ezeket a sajátos kü­lönbségeket, amennyiben azokat a kéziratos anyag is megerősítette, a szerzői szándéknak megfelelően igyekeztünk megőrizni és közölni.

Jelen kiadásban a szöveggondozás során tiszteletben tartot­tuk a szerző stílusát, központozását, régies vagy korabeli szó­használatát, sőt ahol lehetett, esetleges következetlenségeit is.

A regény címe esetében ragaszkodtunk az eredeti írásmód­hoz, ami minden esetben: Karneval. Hamvas Béla először Schu­mann­-tanulmányában említi a szót ebben a formában (Füg­getlen Szemle 2, 1934, 7. (okt.), 158.). A magyar Hyperion című, általa 1936-­ra datált művének eredeti gépiratában is ekként utal saját fiatalkori művére, e regény vélhetően első változatára. Nap­lójegyzeteiben, leveleiben is Karnevalként hivatkozik a regényre. Természetesen az eredeti kéz-­ és gépiratban a cím kivétel nélkül mindenhol így szerepel.

A szerző által a könyv végére illesztett szereplőlistát eredeti formájában és koncepcióját tiszteletben tartva közöljük, a hiány­zó szereplőket nem pótoltuk, és nem javítottuk a látszólagos el­lentmondásokat sem.

A regény „egyszer volt abban a veszélyben, hogy kiadják”, írja Hamvas Béla 1967-ben. Első nyomtatott kiadása – Karnevál címen – 1985­-ben jelent meg, a Magvető Kiadó gondozásában. Ezt követte 1997-­ben a Hamvas Béla életmű­kiadás 11–13. köteteként a második kiadás, majd 2014-­ig ennek öt utánnyomása. A most kiadott hétkötetes változat a mű új, harmadik, javított és teljesen átdolgozott kiadása.

Kedves olvasó! Szeretnél hozzászólni a cikkhez? Vagy csak egy gondolkodó és kutató közösségre vágysz? Egy olyan portál tagja szeretnél lenni, ahol elmondhatod a véleményed?
Csatlakozz: Szabadszoba.net

Kőszegi Lajos - Homo normalis – Hamvas Béla
Kőszegi Lajos - Homo normalis – Hamvas Béla
Ha mottót kellene választani tanúságtételemhez, akkor a lehető legparadoxabb a következő lehetne: "reám soha senki sem hivatkozhat" (Magyar Hüperion). * Hamvas Béla 119 éves, most tehát a 11-es ...

Várhegyi Miklós: A Sareptáról
Várhegyi Miklós: A Sareptáról
Hamvas Béla Sareptája az 1950-es évek elején született. Negyvennyolc (számozatlan) szakaszból álló, sokszólamú, szigorúan megkomponált  metafizikai elmélkedés (másképpen: lelkiségi, misztikus ...

Müller Péter: A hatodik faj...
Müller Péter: A hatodik faj...
Egy részlet Hamvas Béla 1943-ban megjelent „A vízöntő” c. esszéjéből: „Uszpenszkij írja, hogy az egész földön, faji, népi, vallási, társadalmi, műveltségi, korbeli, nembeli különbségektől ...

Dúl Antal: Tiszapalkonya...
Dúl Antal: Tiszapalkonya...
Patmosz kis Égei-tengeri görög sziget, egy a több tucatból. Az aggastyán János apostol száműzetésének helye. Az evangélista itt foglalta írásba az üdvtörténet végidejét, az Apokalipszist, a Jelenések ...

Farkas Szilárd: Válságból válságba...
Farkas Szilárd: Válságból válságba...
Hamvas Béláról szólni még mindig hálátlan vállalkozás, akár az irodalom, akár a filozófia területén állunk, leginkább elnéző mosolyra számíthatunk. A szerző megítélésében a lehető legtágabb ...