Üzleti hazugságok a táplálkozás terén

Álljon itt máris a fehérjemítosz példája, amely nagyon jól mutatja, miről is van szó.

A fehérjét, mint tápanyagosztályt, 1838 - ban fedezték fel. A múlt századig a napi 120 gramm fehérjét ajánlották, amit patkánykisérletekből következtettek le. Utána hamar kiderült, hogy a patkány anyatejében hússzor annyi fehérje van, mint az emberi anyatejben, de ezt a felfedezést már púlt alá söpörték, mert a tejipar és a húsipar kedvezőtlennek találta. Még ma is sokkal több fehérjét ajánlanak, mint az igazi szükséglet.

A tudomány még ma is azt szajkózza, hogy az ideális fehérjebevitel az állati fehérjékből eredhet, mert csak az állati fehérjék tartalmazzák együtt mind az összes esszenciális aminósavat. Ezt az elméletet is már többen, és több ízben megcáfolták, de ez mit sem változtatott a húsiparnak kedvező elméleten. Felnőtt emberekben nyolc olyan alapvető aminosav van, amit a táplálékból veszünk fel. Ez a nyolc aminosav a következő: izoleucin, leucin, lizin, metionin, fenil-alanin, treonin, triptofán, valin. Hardinge és Stare a 60-as években végzett kutatásai során a következő három csoport teljes étrendjét vizsgálta: húst is fogyasztókét, a tiszta vegetáriánusokét (akik minden állati terméket kizártak étrendjükből) és az olyan vegetáriánusokét, akik tejtermékeket és tojást fogyasztottak. A kutatók megmérték minden egyes aminosav mennyiségét, amelyet e csoportok tagjainak étrendje tartalmazott. Ezt követően a mért aminosavbevitelt összehasonlították az emberi szervezet számára ideális aminosav-összetétellel: 1. az 1940-es és 50-es években dr. Rose által meghatározott mértékkel, amelyet az ENSZ Egészségügyi Szervezete mind a mai napig használ; 2. az emberi anyatejével.
Az emberi szervezet számára szükséges öszszes aminosav egyedül az anyatejben található meg ideális összetételben. Meglepő módon a háromféle étrend közül a legjobb minőségű fehérjét a tiszta vegetáriánus étrend tartalmazta. Ez állt a legközelebb a dr. Rose által javasolt aminosav-összetételhez és az anyatejéhez.
E klasszikus kutatás tanulsága egyszerű. Ha egyenként tekintjük az ételeket, akkor az állati termékek, ha azonban a teljes étrendet nézzük, akkor a tisztán vegetáriánus étrend jobb a fehérjeminőséget illetően. A nem vegetáriánus étrend a tiszta vegetáriánus étrendhez viszonyítva majdnem kétszeres mértékben eltér mindkét mérvadó értéktől. (Forrás: http://golgotha.uw.hu/)

A fehérjehiánytól mindenki retteg, hála a médiának és a húsiparnak. A fehérjetöbblet veszélyeiről szinte senki sem beszél, bár önmagában is nagyságrendekkel gyakoribb betegség és több betegség kialakulásáért felelős, mint a fehérjehiány. A civilizációs betegségek nagy része szoros összefüggésbe hozható a túlzott métékű fehérje - főként hús - fogyasztásával (Dr. H. Linkswiler, Dr. S. Margen és tsai, stb.).

A világon a legtöbb húst és fehérjét fogyasztó nép az eszkimó. Naponta 150-200 gramm állati eredetű fehérjét esznek meg. Az átlag életkoruk 30-35 év! Bár ehhez a korai halálhoz más tényezők is hozzájárulnak, mégis a húsfogyasztást kell a legfontosabbnak tartanunk, különösen azért, mert a Föld három helyén, ahol a legmagasabb az átlag életkor, egyáltalán nincs húsfogyasztás. A Pakisztánban élő hunza-törzs tagjainak átlag életkora 90 év, de sok egészséges 100 év feletti emberrel találkozhatunk. A nőknél ismeretlen a klimax, a férfiak még 90 éves korukban is nemzőképesek. Nem figyelhetők meg náluk szívbetegségek, vérnyomás problémák, daganatos megbetegedések (Dr. McGarrison).

Kedves olvasó! Szeretnél hozzászólni a cikkhez? Vagy csak egy gondolkodó és kutató közösségre vágysz? Egy olyan portál tagja szeretnél lenni, ahol elmondhatod a véleményed? Csatlakozz, szólj hozzá, olvass, kérdezz. A Csapat erről szól.