Szepo

Váncsa Zalán: A maszkról, az oltásról, vagyis az újkori rabszolgatartás idomítóeszközeiről - 1. rész

Feltöltötte: Váncsa Zalán   ·   3 hónapja   ·   546   ·   Ez meg az

Váncsa Zalán: A maszkról, az oltásról, vagyis az újkori rabszolgatartás idomítóeszközeiről - 1. rész

1.
Mindenki érez valamilyen korlátozást, változást a világban, az asztrológiában egy ideje már fennálló Bak Jupiter, Szaturnusz és Plútó együttállás mutatja ezt az észlelhető és tapasztalható jelenséget. A Jupiter, a helyes értékítéletet, a tisztánlátást, a magasabb rendű tudást, az egyetemes igazságot jelenti. A Szaturnusz, az egyetemes törvényeket, az eredeti és helyes felelősséget, (nem, ami a tömeg szerint az) a korlátokat, illetve szabályokat, a kereteket, a magasabb öntudatot, emellett a következetességet jelképezi, végül a Plútó a válságot, amelyből a gyökeres és teljes újjászületés, átalakulás következne(szellemi szinten). Ők hárman együtt állva a helytelen értékrendszert és anyagi berendezkedést, a megkövesedett szokásokat, a rendeltetésellenes, hamis felfogást, felelősséget és a tévképzeteket hivatottak átalakítani minden létszinten. Mondhatni azt is, miképpen az emberiség kapott egy lehetőséget arra, miszerint már végre hagyja abba az anyagban, szűken látva a szakadatlan és túlzott munkálkodást és tevékenységet, a felelőtlenkedést és téves elméletgyártást, az ál-megváltás rendszereit, a divatos, önös céljait, a tévelyedett pszichologizálását, hogy hagyja a vallási elvakultságot és irányuljon, nyisson és rendezkedjen be az igazi rendeltetésének, értelmének megfelelően a szellem felé. Ámbár, ami történik e pillanatban is az nem egy újjászületés, hanem egy alacsonyabb rétegekbe való lealjasítása a szellemiségnek, az emberi önvalónak és az isteni tudatnak.

Ahogy a Tabula Smaragdina bölcsességében írva van: „ami fent van az megfelel annak, ami lent van, és ami kint van az megfelel annak, ami bent van". Egyszóval, azon ős- teremtő elvek és kozmikus őserők összessége, amelyek megmutatkoznak a világegyetemben, s amelyekből mi is vagyunk, megtestesülnek az anyagi világunkban és bennünk is, vagyis a mindig és mostan tapasztalható világunk ezeknek az őselveknek és erőknek a változásaival összhangban és azonosan változnak. Ami fent megmutatkozik, az itt is megjelenik. Ami nagyban történik, az kicsiben is végbe fog menni. Az asztrológia pedig ezen változásokat kiváltképpen jól és hajszálpontosan jelzi. Kénytelen-kelletlen és eleve adottan, a folyton ismétlődő időminőségek újra és újra visszatérnek, hogy az eddig megszokott folyamatokat megtörjék, kimozdítsák a megrögzöttség medréből, illetve ennek következtében megújítsák azokat. Ez megakadályozhatatlan, nem az ember kedve szerint változnak és jönnek el, hanem öröktől fogva adottak, mindazonáltal a ciklus és a ritmus törvénye értelmében a korszakváltások elkerülhetetlenek a töretlen megújulás és változás következtében, ugyanakkor a nagy Rend és Egyensúly kibillent állapotának a visszarendezése(egyensúlya) okán.

Az tény, hogy a kozmikus állások egy befele fordulást, helyes korlátozást, átalakulást mutattak, mutatnak, viszont az emberiség ezt mennyire helyesen éli meg, az más kérdés, hiszen tudatosság nélkül, éberség hiányában az anyagit hajszolva nap-nap után felettébb kevés esélyt látok arra, miszerint ez egy tényleges átalakító és önátértékelő időszak szellemben is megfelelő eredményt hozzon. Azt tapasztalom, miképpen ezen hónapok nem ezt idézték elő, hanem az ellentettjét: korrupciót, megalkuvást, felelőtlenséget, befolyásolást, szellemi züllöttséget, és így tovább. Ahogyan ezen állás szellemben megjelent úgy nem kevés időre rá az anyagban is valami történt, az, hogy a koronavírus képében jött el az nem véletlen, értelemszerűen lehet elmélkedni, miszerint ez egy mesterségesen elindított dolog volt-e, avagy természetes, tudniillik szemmel láthatólag végbement, illetve az is teljes egészében lényegtelen, hogy ez egy vírus vagy kitaláció - netán háború is lehetett volna, őszintén szólva nem számít, a lényeg, hogy az emberiség világválságban van, azonban ez nem egy új dolog, mivelhogy az egész világ válságban van évszázadok óta. A koronavírus nem fontos, a mérvadó az, amit e köré kialakítottak, aminek eredményeképpen és őszmegítélésére a szellemiséget még jobban lealjasították, a befolyásolás, amelyet ennek okán elértek, tetejébe, amivel az emberiséget megfélemlítették az egy oly hitvány és méltatlan dolog, amelyre kevés példát találunk a történelmünk során. Véleményem szerint nincs oly számításba veendő jelentősége, hogy elméleteket gyártsunk arra, mi módon ebből valami nagy befolyású emberek mekkora hasznot húznak, fölösleges gondolatmenetek lennének, számunkra az egyéni fejlődés az egyetlen cél. Ha az ilyesfajta elképzelések valósak is lennének sem kéne minket túlontúl foglalkoztasson, felkavarjon, ugyanis, amennyiben tisztában vagyunk azzal, hogy mindannyian, még az anyagi javakban nagyhatalmasak is a karmájuk szerint élnek, ténykednek és minden egyes emberre a szellemi törvények kifejtik hatásukat, ha tudomást veszünk róla hanem, akkor is működnek a felsőbb törvények, amelyeknek ismétlődő következményei folyton-folyvást végbemennek, ebből kifolyólag nincs véletlen. Az sem az, hogy éppen ez asztrológiailag kifejezetten és hajszálpontosan mutatott állás idején történik ez a világunkban, valójában semmi sem mesterséges, minden egy időminőség megnyilvánulása, minden a szellem megnyilvánulása.

2.
A válság folyamatosan meglévő állapot, a születés a földi létbe a törés, a válság kezdeti időpontja az ember életében. Az ember attól fogva van válságban, hogy megszületett. Az Egység töredezett, nem egész részeként jövünk a világra. Ezért azt mondani, hogy világválságban vagyunk és a társadalom beteg meg eltévedt az nem újszerű megállapítás. A válságot meg kell szüntetni, de nem politikai módszerekkel, filozófiával, tudománnyal, vallással, hanem az egyéni, teljes átalakuláson -, karmaoldáson keresztül, az önmegváltással. Az élet egyszeri és mi magunk megismételhetetlenek vagyunk, mert az időminőségek és az alkotó értelmeknek a születésünk pontjának a pillanatnyi és utánozhatatlan létező – mozzanatának a testet öltött lényei vagyunk. Létünknek pedig értelme van és nem kizárólag anyagi. Száz szónak is egy a vége, a válság adott, ezen időszerű tényállásban felfokozottabb és nyilvánvalóbb, bár sajnálatos módon az emberek nem ébredeznek jelen pillanatban sem, hanem maszkok mögé bújnak, elzárkóznak, megelőzést akarnak, védekeznek, óvakodnak és beoltassák magukat, ezzel azonban hazudnak és megalkusznak, vagyis összezavarják magukat, és igazából ebbe halnak bele, a tetteiknek a következményébe. Nem a vírusba, nem, irdatlan tévedés lenne kijelenteni ilyesmit, ellenben a temérdek önámítás és haragvás, önsajnálat és az élet helytelen, rendeltetésellenesen megélt következményeinek a kihatása vezet el apránként a kárhozatba. A vírus csak valaminek a következménye, nem hal abba senki bele, ocsmány ferdítés, mi több megfélemlítés ez, hisz nem kívül kell keresni a betegséget és a halál okát az anyagban, hanem belül - az életminőség és milyenségben. A vírus csak a belső (szellemi)én téves(karmikusan) kihatásának, okozatának az anyagbéli megjelenése, kivetülése.
A vírusok a léttel egyidősek, csupán nem számszerűsítették ilyen mértékben az elhalálozást, illetve nem fektettek hatalmas pénzösszegeket arra, hogy egy vírust ennyire népszerűsítsenek minden helyen, ahová az ember néz. A sajtó felett az államhatalom uralkodik, a szólásszabadságban nem lehet hinni immáron, aki mást ír vagy állít az elbocsátják, aki oltásellenes, maszkellenes az közellenség és nyilvánosan lejáratják.

Az oltás senkit sem fog megvédeni, nyilván a fizikai világban olybá tűnhet, hogy sikerül valamit elérni, aminek a szellemet nem ismerő emberek ujjongani fognak, csakhogy az oltás voltaképpen a minket segítő és ösztönző sorsjelzéseket elleplező, erőszakosan elnyomó, a természetes kiválasztódás, ezenfelül a fejlődést hátráltató és a nyomort támogató találmány. Kizsákmányolás és ezzel együtt hazugság, magunk átverése, hogy ezzel megoldottuk a bajt, holott másmilyen formában okvetlenül megkapjuk, amennyiben nem vagyunk képesek változni és újjászületni. Az oltás, a maszk, a sok fertőtlenítés mind- mind a tévképzetek általi megtévesztő berendezkedésre irányuló viszonyulás. Az ember azt hiszi az időt megnyerheti és uralhatja, ostobaság! Ezen intézkedések egytől egyig hazugságok és meggondolatlan, hanyag eljárások. E kijelentésemre biztosan milliók felháborodnának, mivel szerintük a felelős eljárás a maszk, a fertőtlenítés, a távolságtartás, az oltás, akik csak az anyagban látnak azoknak igen. Ellenben szellemi szempontból a legnagyobb felelőtlenség, melyet ellehet követni az az irgalmatlan sok fertőtlenítés, távolságtartás, az oltás és leginkább a maszk hordás, mely jelképesen annyit tesz, hogy elhallgatom, elnyomom szabad akaratomat, öntudatomat önös érdek szerzésből, esetleg az igaznak és helyesnek hitt személyes haladás érdekében hozott nevetséges kifogás okán, netán, mert azt gondolja az ember, hogy lemarad valamiről, (ilyen felfogással az életről biztosan) a munkahelyem megtartása miatt, megfelelésből, mert mások, a korrupt és felelőtlen, szellemtelen, emberi-aljas törvények ezt mondják vagy a főnök a munkahelyen ezt követeli, divatból, s a leginkább szembetűnőbb: félelemből. Ezek viszont megalkuvások, a megalkuvás pediglen az önárulás, az önbecsapás és az öntudati rombolás magas foka, a szellemiség, az igazság erőszakos halálba igázása és letiprása, az egyetemes morál és szellemi igazságok meggyalázása és figyelmen kívül hagyása. Az ember kifogást keres, megnyugtassa magát, ürügyet talál és mindent megmagyaráz, mindössze azért, hogy a felettes-énjét, a lelkiismeretét elnyomja. Nem kevesen tudják, hogy nem helyes, akkor miért csinálják? A fent leírtak miatt természetesen, ám szükségszerű és célravezető az lenne, ha mindenki feltenné a kérdést magának s a legnagyobb tisztasággal és őszinteséggel önvallomást végezne.

3.
Én vallom, hogy ez az időminőség arra hívja fel a figyelmünket, miképpen forduljunk befelé, értékeljük át a helyes értékek szerint az életünket, tudatosítsuk a karmikus feladatainkat, rendeltetésünk értelme érdekében a gyökeres átalakulás felé irányuljunk, ehhez viszont a korlátokat indokoltan kaptuk. Továbbá oly értelemben is, hogy ne kifele tájékozódjunk, ne utazgassunk, ne mozogjunk, ne rohanjunk folytonosan a világban eszeveszetten, hanem álljunk meg egy időre, ne akarjuk a megfelelő tanulási és érési időt megkerülni. A korlátozás belül kell megtörténjen, a tudatos önuralom segítségével. Ez a valódi és helyes korlát, amidőn mi magunknak szabunk tudatosan korlátokat, határokat a fejlődés és a mélyen szántóbb megértés érdekében. Ezzel szemben, úgy tűnik semmi sem változott, az emberek nem befele figyelnek, hanem kifele és utaznak, járhatnak, vásárolhatnak kedvenc üzletükben, bármihez hozzáférhetnek. Hiába van még a fizikai síkú törvényekben is benne, miként nem lehet éjszaka kimenni, nem lehet vásárolni, mindössze egy bizonyos időkeret között, hogy nem lehet túlzsúfolni az üzleteket, nem lehet csak bizonyos okmányokkal elhagyni az országot, az emberek mit sem értenek ezen korlátozások szellemi értelméből. Vajon nem azt szándékoznák ezen intézkedések jelezni, hogy az emberiség éjjel-nappal mozgásban van? Esetleg nem kéne-e éjszaka aludni? Nem lehet, hogy fel van borulva az emberekben a biológiai egyensúly? A zsúfoltság mellőzése nem azt akarná kivetíteni számunkra, hogy gondolkodás nélkül lerohanjuk a bevásárló központokat és mindent összevásárolunk semmi tudatosság nélkül? Az utazás korlátozása nem olyasmi akarna lenni, hogy maradjunk helyben egy időre? Ezek mind lehetségesek, ennek ellenére nem tudnak működni, hiszen a kapzsi tömegember megszállott vásárlásfüggő, élvezkedésfüggő, a mozgást szereti, a megállás nélküli tevékenységet, a munkát, a szórakozást, a izgalmakat, ennek okán még a fizikai korlátozások sem állítják meg a vágyai kielégítésében, melyeket mind gonosz és hitvány módon véghez visz és azt hiszi nem tudják megállítani. Megalkuszik teljesen és el sem gondolkodik, hogy másképpen cselekedjen, az efféle csorda-ösztönös embernek kizárólag egy cél lobog a szeme előtt: az életszomj, a gátlástalan élvezetek teljes körű kielégítése, ám akik ennek ellenállnak, azokat elpusztítják, akik nem tesznek maszkot ellenségképként jelennek meg, akik nem tartsák be a távolságot, fel kell jelenteni, akik nem adassák be az oltást, azok a rendszer ellenségei és ki kell csinálni őket. A tömegember gyilkos ösztönei előjönnek, amikor a saját, öncélú érdekeiről van szó vagy a vágyait nem tudja kielégíteni mások miatt, akkor feljelent, megfeszítene másokat, megölne, azonban, amikor az ő élvezkedéséről van szó, abba más nem szólhat bele és nem állhat ellen, mert az a tömeg akarata, s mivel ez a szellemtelen törvények általi züllés meg van engedve, ők gátlástalanul és alávaló módon művelhetik, kiélhetik a kicsapongó, mohó, kéj-mámoros akaratukat. Megszokták az imádott vásárlásukat, s hogy a maszkot felteszik csak azért, mert a divat és a gyomra azt kívánja, hogy a nem tudom milyen édesített, reggelire való pelyhet megvegye, a külföldi sajtot megvegye és nem számít, ha ezzel megint csak kifele kacsintgat és nem ezt kéne netán, de megteszi, valamint megteszi azt is, hogy intézkedik a mellőzhető-kicsinyes hivatali ügyeiben, mert az ország törvényei ezt kérik, illetve jellemtelenségből, félelemből engedelmeskedik a főnökei nyomására, az anyagias, öncélú érdekei miatt. Retteg és megalkuszik, de ez ettől még nem lesz helyes, fél mert megbüntetik, fél, hogy elbocsájtsák, fél, hogy megróják, fél, hogy elkapja a betegséget és másokat megfertőz, de ennek kapcsán valamit halaszthatatlanul közre kell bocsájtanom, mely alapján ez egy nagy méretű koholmány, ez egy hamis lelkiismeret furdalást okozó alattomos rábeszélés a törvényhozóktól, maszlag, ugyanis én nem vagyok felelős senki életéért, ha valaki elkapja senki, külső tényező nem hibás azért, nem is felelős. Persze erre a kijelentésemre megint csapkodnak majd meg háborognak a képviselők és a tudósok és a pszichológusok és a közemberek is, - viszont ez a valóság, mindenki a tetteinek a következményének az egyetemes törvénye alapján részesül egy bizonyos hatásban. Az egyetemes törvények fentebb állnak a világi törvényeken és az ember lázonghat ezek miatt, fennhéjázó viselkedésből játszhatja a nagyot és gondolhatja, hogy ő uralja ezeket, de nem, s a szembenállás, a beképzeltség a legnagyobb vétek és buktató. Az embernek együtt kellene működnie ezekkel a Törvényekkel, és akkor helyesen tudná majd az életét rendezni, alázatosnak kellene lenni, ezenfelül elfogadni, hogy nem mi vagyunk a legfelsőbb bírák és minden a szellem megnyilvánulása, az is, ha valaki beteg lesz, mert elkapta tőlem, a felelősség akkor is az övé, ez a tettek egyetemes törvényének a következménye. Kényelmes lenne azt hinni, hogy nem így van, mert akkor lehetne önsajnálatot gyakorolni, másokat hibáztatni és panaszkodni, külső dolgokban keresni a kifogást, ámde nem lehet, magamban találom az eredetét minden kihatásnak, foganatnak. A szellemi ember vállalja a felelősséget és nem mutogat másokra, a szellemi ember tudatában van annak, hogy a saját karmájának a következményeit elszenvedi és csakis abból tud felemelkedni, a szellemi ember nem hibáztat másokat és nem sajnáltatja magát és nem panaszkodik.

Miért helytelen és felelőtlen a maszk erőltetése és kötelezése? Mert az ember teremtéséből adottan szabadnak született, a természeténél fogva adott emberi jogokat nem az ember alkotta meg, hanem a természet. A testével mindenki azt csinál, amit akar, azt tesz rá, azt vesz fel, úgy alakítja, oda megy, ahová szeretne. Habár ez nem minden esetben helyes szellemileg, csakhogy az nem vehető semmibe, miként a szabad akarat végett tud létrejönni a saját döntések általi tapasztalatokon keresztül a fejlődés. Amennyiben észszerűtlenül fosztják meg a szabad akarat és tett jogától az embert, olyan módon nem képes megélni, legfőképpen magáénak tudni és tenni a megélést, illetve az abból fakadó tanulságot. Ily módon olyan tapasztalati következtetések jönnek létre, melyet egy mesterséges rendszer kíván, ekképpen rendkívül sok lesz a hasonlóság, egy tömeg-gyártott emberfaj, egy azonos nézőpontot valló és tapasztaló emberi kiadás fog megszületni, amely nem képes önálló tapasztalatokra, nemhogy gondolatokra, már-már érzésekre sem, mindössze arra, hogy az előre meghatározott rendszerben lásson és működjön.
A maszk felrakása egy másfajta veszélyt is magában hordoz. Ahogy az ember első félelméből felrakja úgy valószínűsíthető, hogy nem gondolkozik tovább, azt érzi a félelem okát megszüntette. A félelem oka mélyebb, mint az első félelem érzésé. Mi van mögötte? A gyökér oka. Miért félek? Mert megbüntetnek, mert kirúgnak, mert rám szólnak, kinéznek? A maszk hordás alapvetően a gondolkodást kapcsolja ki. Miért teszem fel? Mert félek. S ahogy felraktam a szorongásom megszűnik, azt hiszem védve vagyok, miközben ámítom magam. A büntetéstől megvéd, de a karmámtól? Hiszen az elnyomott félelmeket, melyek egyértelműen jelzésként szolgálnak, nem hagyom felszínre törni, a maszk az elnyomás jelképe. A jelzések tudattalanba való űzése. A karmikus megmutatkozások, valamint a gondolkodás elnyomását tükrözi. Az első félelmet tudom, az a nyers érzet, ám a mögöttes dolgokat?

Második rész:

https://www.szepo.com/cikk/vancsa-zalan-a-maszkrol-az-oltasrol-vagyis-az-ujkori-rabszolgatartas-idomitoeszkozeirol-2-resz/

Kedves olvasó! Szeretnél hozzászólni a cikkhez? Vagy csak egy gondolkodó és kutató közösségre vágysz? Egy olyan portál tagja szeretnél lenni, ahol elmondhatod a véleményed?
Kérd a meghívást a Csapatba: csapat.szepo.com

Váncsa Zalán: Ősbizalomhiány és önátverés 2
Váncsa Zalán: Ősbizalomhiány és önátverés 2
A tömegember betartja az állami-, anyagi törvényeket. És nem is gondolkodik miért ne kéne ellentmondjon. Nem tud elmélyülni a tartalmukon és a helyességükön, hiszen ő hozza valójában ezeket a törvényeket, ...

Búcsú a politikától
Búcsú a politikától
Érdekes dolog történt időközben. Valamikor huszonéves koromban nem érdekelt a politika, nem érdekelt a jobb vagy bal oldal, úgy gondoltam, hogy a politika egy olyan játszma, amihez nincs közöm, és igazából ...

Meghívó a karneválba
Meghívó a karneválba
Kedves barátom, ülök otthon a tévé előtt, váltogatom a csatornákat, nézem a híradókat, tájékozódási megfontolásból, és közben eszembe jut, hogy mennyire tájékozott vagyok. Büszkén mondom magamban, ...

HAMVAS BÉLA KARNEVÁLJÁNAK HELYE A VILÁGIRODALOMBAN
HAMVAS BÉLA KARNEVÁLJÁNAK HELYE A VILÁGIRODALOMBAN
ElőadásomI címét máris kérdéssé alakítom át: A Karnevál helye a világirodalomban?Már hogy lehetne helye a világirodalomban egy olyan műnek, amelyet magyarul írtak, egyetlen világnyelvre sem fordítottak ...

„Minden az Egy varázslata” - Az egyetemes hagyomány Hamvas Béla Karneváljában
„Minden az Egy varázslata” - Az egyetemes hagyomány Hamvas Béla Karneváljában
Természetes módon vetődik fel az egyetemes hagyomány jelenléte a Karneválban. Elég arra gondolnunk, hogy Hamvas a regény írásának megkezdése (1948) előtt négy évvel fejezte be az őskori emberiség ...