Szepo

Váncsa Zalán: A sminkelésről és hajfestésről – az önértékelési zavar ismérveiről (2.rész)

Feltöltötte: Váncsa Zalán   ·   4 éve   ·   5200   ·   Ez meg az

5.Ami félreértést okozhat az az, hogy a sminkelés bármily formája nem a kábítás egy eszköze, ez tévedés, dehogynem, mivel ha valaki pusztán ritkán enged neki, ha valaki esetleg csak egyszer-egyszer használ szemceruzát vagy körömlakkot, púdert, az ugyanolyan önámítás.

Váncsa Zalán: A sminkelésről és hajfestésről – az önértékelési zavar ismérveiről (2.rész)

Csak sokkalta alattomosabb, hiszen ringatja és altatja magát az ember, hogy ő bizony már kivált a tömegből és semmi feltűnést nem akar kelteni, nem akar csábítani, ő anélkül is boldog, azonban ebből semmi sem igaz. Holott a smink mögött, tudat alatt pontosan ugyanaz a lényeg tárható fel, miszerint nincs tisztában saját önképével. Ennek a fordítottja is igaz lehet, amikor valaki nem ki akar tűnni a tömegből, a többiek közül, mindössze attól fél, hogy ha nem követi ezen irányt, akkor kívülállónak fogják tartani. Éppenséggel meg is bélyegzik. Az pedig kényelmetlen lenne, mert akkor kénytelen-kelletlen, de szükségszerűen szembe kéne nézzen önmagával.

Az önbizalomhiány az alap oka mindennek (1.ház), ebből adódik a helyes önértékelési nehézség, a helyes önkép, az értékrendi és éntudati zavar, (1. és 5. ház) végül innen következik minden erre utaló gond. Azt elengedhetetlenül hozzáfűzöm, hogy minden embernek van valamilyen életterületen önbizalom hiánya, mivelhogy, ahol karma pontjaink állnak ott kétség kívül megtalálható az önbizalom csorbulása. Továbbá, akinek a Kos, Oroszlán és a Nyilas jegyében álló meghatározódásai vannak, illetve az ezeknek megfelelő földházakban, (1-, 5 -, 9. házakban) emellett az ehhez kapcsolódó bolygók kiemelkedő helyet foglalnak, ott okvetlenül kiemelkedő helyet kap ez a tárgykör. Habár egy dolgot azért ne feledjünk, miképpen az Aszcendens, amely karmikus vonatkozásban jelenik meg bennünk, az mindig az első házban van, evégett, mivelhogy az 1.ház az önmagunkról szól, az egyéniségünkről, a személyiségünkről, és így tovább, még számtalan dolgot fel tudnék ide sorolni, így eleve adott, hogy itt dolgunk van, és nem is kevés, úgyhogy az önbizalom körével elengedhetetlen hogy feladatunk legyen, és némely életterületen ebből adódóan természetesen nehézségeink, hiányosságaink lesznek fellelhetőek. Értelemszerűen minden jegy magában hordozhat bizonyos önbizalom hiányosságot adó jellemvonást, amely azon az életterületen kifejti hatását, hiszen az asztrológia az egy módfelett összetett és aprólékos rendszer, de most nem ezt akarom taglalni.

6.
A sminkelésben mindenképpen megfelelésről is szó van, tetszelgésről, csábításról, de megint ugyanarról beszélünk, mert mindössze csak azon emberek szeretnének csábítani, megmutatni magukat és szebbnek tűnni, akiknek az önbizalom tárgykörével, az önértékelésükkel bajok vannak. A nő a természetességével kéne vonzó legyen, az egyszerűségével, ami a nőiesség analógiája, ámbár a mai világban ez túlfokozássá alakult. A nő akar csábítani, a nő akar színes, illatos lenni, a nő akar udvarolni, ellenben a természetben a hím a színes, a hím udvarol, nem a nőstény. Lásd a madaraknál. A csábítás egyébként egy hamis tevékenység, olyasmit mutatok magamból, magamról, ami nagy valószínűséggel nem feleltethető meg a valóságnak. Olyannal akarok tetszeni és kitűnni, ami nem én vagyok, ily módon átverem magamat és másokat is, azaz a csábítás egy valótlan önkép, amelynek köszönhetően ámítom magam, hogy milyen szép és csodálatos vagyok és ezt mások is elismerik, látják, miközben ez egy eszköz az elismerés szerzésre, továbbá párszerzésre is, ámde amelyik kapcsolat a hazugságon alapszik annak az eredménye és a minősége bizalmatlan, azonfelül kiegyensúlyozatlan is.

A csábítás ezenfelül egy uralkodási vágy is, mivelhogy amikor elcsábítok valakit, akkor magyar szólással élve: az orránál vezetem; azt csinál, amit én akarok, alá van rendelődve nekem. Uralkodás a másik ember érzésein, befolyásolás, erkölcstelenség. Ekképpen legtöbb túlfokozás: sminkelés, hajfestés, illatszerek használata, és így tovább a sokszor öntudatlan csábítás, azaz uralkodási -, és parancsolási -, illetve befolyásolni vágyás gyökér oka. Hamis, mert ezen rejtett vágyam miatt vonzok be valakit, akin aztán uralkodhatok, mélyen rendeltetés ellenes, merthogy, amíg a másik erre rá nem jön, úgy az uralkodás végett egy elnyomó és önkényes kapcsolat van, ahol lehetetlen a szerepek kiteljesedése, az összhang, továbbá, amelynek a vége nem a megváltás irányába vezet.

A „néha" használata veszélyesebb, mivelhogy kevésbé észrevehető az egyén számára, mintha kirívó lenne. Az ember meggyőzi magát, hogy csak egy kicsit és elvétve használja ezt vagy azt, mert...miért is? Talál a ruhájához? Kiemeli a szemét? A más színű haj miért is jobb? A színe miatt? Nem, nem a színe számít! Mind-mind felfokozás ez, ami a természetességgel, ezzel egyenesen a rendeltetéssel is szemben áll. Az ember nem lesz szebb vagy boldogabb, mindössze azt érzi, hanem végeredményben a karmáját vastagítja ezáltal, ez valójában egy félrevezető játék. A Halak által képviselt boldogságtól fényévekre jár, aki ilyen módú életet él. Hiszen a Halak arról szól végső soron, hogy ez vagyok én, és önmagamtól tudok, minden felfokozástól mentesen boldog lenni. Csak így, ahogy vagyok. Semmi külsőség használata nélkül! És nem számít, ha nincs rajtam smink, én boldog vagyok, nem számít a külvilág véleménye, ahogy az analogikusan idetartozó Bolondot sem érdekli. A külvilágot, a söpredékek véleményét, kik a pokolba akarják visszarántani őt és bolondozó társait, azokon nevet, hiszen a tömeg félrebeszél, amin kivált nagy szabadsággal pusztán nevetni lehet. Buddha azt mondja, hogy a Nirvána nem egy hely, ahová el kell jutni, hanem a létezésnek egy olyan magas foka, ahol a dolgokat úgy látjuk, ahogy azok vannak. Ebből világosan kitűnik, hogy minél több vágyról lemondunk, s az önámítás forrása is a vágyakból ered, úgy vetkőzzük le az Én-t, a karmát s jutunk el ebbe a létállapotba, a vágytalanságba, a teljességbe, a megváltott állapotba.
7.
Visszatérvén az elvétve mondott sminkelésre. Ez ugyanaz a jelenség, mintha valaki csak alkohol menteset inna, vagy elektromos cigarettát szívna vagy vízipipázna. Ugyanaz a szellemi kábítás, csupán sokkalta aljasabb. Hiszen míg az ember, amennyiben kikeni magát kifejezetten feltűnően, ha túlzásba viszi az ivást, annak hatásából kifolyólag talán-talán ráébredhet, hogy valamit nem ekképpen kéne csinálni, netán jó lenne változtatni az életén, mert nem felel ez így tovább meg neki. Ezzel szemben a mentes dolgok, valamint, aki alkalomadtán, például szemceruzát használ az az álnok kábítás kelepcéjébe esik, s ez még mindig rosszabb és rejtettebb, mintha túlozna és nyíltabb lenne. Ezért sokkalta veszélyesebbnek tartom az én meglátásom szerint a mérték és mentes elvet, illetve a ritkán használt és a hatóanyag-mentes dolgokat.

Azt mondják: „jól érzem magam ettől", „boldogabb vagyok tőle", na ez az alacsony önbecsülés szintje, de nem tudatos természetesen, viszont kirajzolódik, ha sminkeli magát, az azt jelenti, hogy az az ember nem egy kiegyensúlyozott valaki, nem elég erős; önbizalom hiányos, elégedetlen magával, ez jön le, mert ezt mondja el magáról a sminkkel. És úgy gondolják ezek, miképp a sminkkel többek lehetnek és helyettesíteni szeretnék tudat alatt az önbizalmukat. Könnyebb, nem? Ha nem teszek semmit magamért csak kihúzom a szemem és bókokat kapok, valamint szép jelzőkkel árasztanak el és tudom ámítani magam önbizalom hiányomban, hogy engem elárasztottak megkapó jelzőkkel, ezért én értékes és megbecsülendő személy vagyok? Mintha ez számítana valamit az egyetemes törvények szerint. Az egyetemes törvények szerint nem számít, hogy valaki mennyire szép. Ezen csak mulatni tudok! A szépség az egy mulandó érték. Amennyiben valaki ennyire hiú az egyenesen a törvényekkel szembe megy és ellenük tevékenykedik, ugyanis nem veszi észre, hogy a szépség önmagában megvan és nem szükségeltetik ezt fokozni és kiemelni. Az emberek önmegerősítő visszajelzést szeretnének, mert nincs hitük, nem hiszik el, hogy azt nem kívülről kell elvárni, ámde a tömegtől ezt meg is kapják, megkapják a külvilág elismerését, maguk közé fogadják, társnak tekintik. A tömeg felkarolja azokat, akik az ő nézőpontjukat képviselik. Jól érzi magát a sminktől és a cicomától, a hajfestéstől? Hazugság! Boldogabb? Hazugság! Több lesz tőle? Hazugság! Szebb lesz attól? Hazugság!

Hogy a férfiak ezt szépnek látják és elfogadják, nem szólják meg, azt kimondottan gyengeségnek tartom. Ez a túlzott elfogadás már-már csöpögős. Gyávák nem kiállni az Igazságért, és rendeltetésszerűen gondolkodni. Magától értetődő, hogy nem csak egy oldalú amaz, hogy a nők idáig jutottak, a férfi lezüllése és önkábítása, a hamisságra, a hamis szépségre való hajlama és igénytelensége is nem kis segítséget ad ennek a fajtájú kábításnak. Ráadásul ahelyett, hogy a férfi a szellemi fénnyel átvilágítani ezt a helyzetet, inkább támogassa és részt vállal belőle, ez megítélendő. A férfiak is a mai társadalomban olyan mélyre süllyedtek le, milyen módon az anyagnál tovább nem látnak: kocsi, pénz, jólét, nagy ház, háztartási gépek, (az elkényelmesítés érdekében) terület, jó állású munka kell. És elengedhetetlen ezeknek a férfiaknak a pompa és a fényűzés, a kényelem is, (Yin jellegű erő) következésképpen a szellemiség semmibe vétele, vágy-halmozás és igénytelenség, más szóval a festett és önmagukat kábító nők kellenek. Egyértelmű hogyan kapják meg egymást az ilyen emberek, nem? Mindkét nem alámerült az önátverés örvényében: a nők elferdített látásukban és érzékelésükben, az önképzavarukban és hamis szeretetükben, a férfiak a gyáva hozzáállásukban és megalázkodó harc-kerülésükben, valamint a hamis elfogadásukban bolyongnak; végezetül ez alkotta meg a tömeget, amelyben az emberi faj egyre jobban elsorvadt eredeti szerepétől. Így találnak egymásra az önátverő, mindent elfogadó, hazug, meghunyászkodó, megvesztegethető emberek, eszerint kábítsák egymást fokozatosan, hiszen midőn mindkét nem, a férfi és a női is önhazugságban él és tevékenykedik, úgy egyiknek sincs esélye, hogy egy magasabb szintre vigye önmagát és segítsen a másiknak is, hogy együtt jussanak vissza a Teljességbe.

8.
A hajfejtésben pedig az önámítás folytatódik, az ember nem elégedett önmagával, önmaga képével. Nem meri felvállalni magát, ezen esetekben sorozatosan az önbizalom hiányról van szó újfent természetesen. Nyilvánvalóan az is számtalanszor előfordul, miképpen unja valaki az eredeti hajszínét, csakhogy ez sem helyes szellemi szempontból. A mögöttes ok ugyancsak lehet a csábítás, a másra való hajlam, a ferdítés, a természetellenesség, mindegy is, mert egyik sem rendeltetésszerű. Folyton-folyvást változtatni akar, más akar lenni, mint a többi, egyéni akar lenni, eközben ilyen gyorsasággal közeledik ahhoz, hogy mindenki egyforma lesz. Mindenki a tömeg szerint él, azt hiszi szabaddá válik, mert megteheti. Nem, nagy tévedés! Mindenki egy lesz a tömegben, és abban a tudatban, hogy szabad lesz, éppen a rabjává válik, ezen kábítások hozzák össze az embereket és kovácsolják tömeggé. A tömeg pedig a szellemi ember halálát akarja, mindenki félti a vágyait, amelyből Énje táplálkozik és él, féltik, mert jó nekik az önhazugságok parfümös, édes ködében pancsolni és büszkeségükben eltelve nézni a semmit.

Mindent összegezve: a sminkelés, a hajfestés, a körömlakkozás, a kirívó és a társadalom által meghatározott öltözködés, a feltűnőség, avagy a tömeg irányadó nézetei szerinti viselkedés, azoknak a szemléleteknek, szokásoknak (például:illatszerek használata, szőrtelenítés) a tovább adása és egyetértése, mind-mind az önámítás egy formáját jelenti, magam és mások átverése, voltaképpen egy nagy hazugságot és felelőtlenséget. A minden napos hazugságot jelenti tulajdonképpen, hiszen mást se csinálok, csak hazudok, azonban azzal tisztában kell lenni, hogyha mást se művelek a hazugságon kívül, tehát akkor minduntalan mélyebbre kerülök a Tudatlanság világában, ezzel együtt a valóságtól kerülök messzebb, a boldogságomtól másképpen megfogalmazva. Valótlan önkép kialakítása, egy téves önkép, amellyel egy idő után azonosítom magamat, amelynek segítségével a karmám által vezérelt tudatom átitatódik és végül a zűrzavaromban, az énkép tévesztésben nem tudom ki is vagyok valójában már. Ezen önámítás vezet oda, hogy a karmám egyre szövevényesebbé teszi számomra a tiszta képet, evégett pedig váltig nehezebb lesz kilépnem ebből az árnyék-énem által gyártott irdatlan nagy kavarodásból.

Végezetül legyen tiszta egy igazság! Öntudatlanul a hamis szépség és értékrend van belénk táplálva, elfeledtük a természetességet. A férfi nem attól lesz vonzó, hogy követi gondolkozás nélkül a tömeg divatját, hogy van munkája, pénze és jól öltözik. Nem attól, miként gyáva és megalázkodik és mindent elfogad, hanem, milyen módon harcol az igazságért, gondolkozik az éber tudatával, a Fény által átvilágítja a történéseket és lemegy az összetett mélységekbe, hogy a tisztán látása a szellem szerinti rendeltetés tudatává teljesedjen ki, nem fogad el olyan nézeteket, amelyek ellentétben állnak az egyetemes törvényekkel, és így tovább. A nő pedig nem attól lesz szép és vonzó, amint már tisztává vált, miképpen sminkeli magát, festi a haját, ékszerekkel ékesíti külsejét, vagy illatszerekkel fokozza fel a testét, ráadásul ezen tébolyodott, a nyugati-tömeg társadalomból kifolyólag terjesztett szőrtelenítési őrületet végzi, hanem az igazi nő az attól vonzó, hogy elégedett, elfogadja a természet által már eleve adott szépségét és nem akarja túlfokozni külsejét. Aki túlszeretné ezt fokozni az erőszakot követ el, viszont az igazi női rendeletetés pontosan a békét, a kiegyensúlyozottságot, illetve a erőszak mentességet kéne megjelenítse. A természetet a Taoban a Yin elvéhez kapcsolják, tengernyi nyelvben megjelenik a Földanya, az Anyatermészet fogalma, mint teremtő erő. A mai nők a természetesség ellen vétkeznek, más szóval önnönmaguk ellen, ezért a nemi öntudat (nem biológiai szinten) jószerivel hiányzik a nőkből ma, mert saját szellemi rendeltetésükkel szemben járnak el, saját szellemi rendeltetésük megtestesülése ellen tevékenykednek, követnek el erőszakot - ennek okán az ősmagot rombolják belsőjükben, a valódi Én -, isteni képet. Az a nő lesz vonzó, amely az eredeti, teremtésbeli célját követi és nem enged a társadalom elnőietlenedése mozgalmának, vállalja magát olyannak, amilyen valójában ő. A kisugárzása egy nőnek az, ami vonzóvá teszi, semmi a külalakban beleavatkozott intézkedés nélkül. Ez a tényleges természetessége a nőnek, a természete és szépsége, amely nincs túl fokozva. Egyszerű, nőies és vonzó.

Első rész itt: https://www.szepo.com/cikk/vancsa-zalan-a-sminkelesrol-es-hajfestesrol-az-onertekelesi-zavar-ismerveirol-1resz/


Nocebo, avagy a modern kor fekete mágiája
Nocebo, avagy a modern kor fekete mágiája
Ebben a cikkben kényelmet megzavaró gondolatok vannak. Olyan gondolatok, amelyek feltételeznek valamit, amit tovább lehet gondolni, elemezni. Aki továbbra is a hatalmon lévők jóhiszeműségében és ártatlanságában ...

Kvantumfizika és a világnézetek harca
Kvantumfizika és a világnézetek harca
Az eddigiekben tisztáztuk, hogy az emberek által észlelt és megélt valóság egy szuperpozíció materializálódása, és ez a megjelenő valóság minden esetben a szemlélő tudatának függvénye. Az, hogy ...

Kvantumfizika és a felelősség
Kvantumfizika és a felelősség
A kvantumfizika tudománya megértést ad a felelősség megélésére is, hisz amikor a Schrödinger dobozát kinyitjuk, hogy megnézzük a macskát, akkor a mi felelősségünk az, hogy a macska él vagy halott. ...

Kvantumfizika és Isten szuperpozíciója
Kvantumfizika és Isten szuperpozíciója
A kvantummechanika a tudománynak egy olyan ága, melyben találkozni látszik a tudományos felfedezés és a hagyomány dimenziója. Az, amit a hagyomány, és több, a hagyomány témájában jártas, és azt ...

A járvány metafizikai megközelítése
A járvány metafizikai megközelítése
Eddig a járvánnyal kapcsolatban inkább társadalmi szempontok alapján írtam, ezekben az írásokban a párbeszéd hiányára és az egyoldalúságra koncentrálva. Ez a társadalmi, politikai és tudományos ...