Szepo

Szinay Balázs: A bölcsesség szeretete, avagy a tudományos és spirituális költészet
Szinay Balázs: A bölcsesség szeretete, avagy a tudományos és spirituális költészet
A cím értelmezése A filozófia szó jelentése: a bölcsesség szeretete. A bölcsesség szeretője pedig minden esetben költő, a Lét költője. Ezt a szót jelen írásban valamilyen mesteri, vagyis már művészi szintre fejlesztett, a spiritualitáshoz szorosan kapcsoló tevékenységet megjelölő fogalomként használom. E fogalmat használom a vallásos irodalomból ismert szentekkel, a tudománytörténet képviselőivel, a világirodalom és a zenetörténet nagyjaival kapcsolatban ...

Faragó Ferenc: Az a haszontalan haszon…
Faragó Ferenc: Az a haszontalan haszon…
Megkísérelhető egy új definíció megfogalmazása az emberi világ és az állati világ összehasonlítására. Az ember hasznot húzni akaró lény, a hasznot az őt körülvevő anyagi világtól reméli. ...

Fabinyi Tibor: Transzparencia - egy közös gondolat Northrop Frye-nál és Hamvas Bélánál
Fabinyi Tibor: Transzparencia - egy közös gondolat Northrop Frye-nál és Hamvas Bélánál
Az itt következő tanulmányban két bölcselő: a magyar Hamvas Béla és a kanadai Northrop Frye gondolkodásának összevetésére vállalkozom. De máris pontosítanom kell magamat: noha véleményem szerint ...

Faragó Ferenc: Valóság?!
Faragó Ferenc: Valóság?!
Kevés olyan fogalmunk van, amelyik annyi (ön)ellentmondást hordozna magában, mint a valóság. Egyrészt határozott meggyőződésünk, hogy amit látunk, hallunk, tapintunk stb., az valóságos. Másrészt ...

Dienes Ottó: A láthatatlan történet (Hamvas Béla esszéiről)
Dienes Ottó: A láthatatlan történet   (Hamvas Béla esszéiről)
 Dúl Antal a könyv bevezetőjében arról beszél, hogy az esszé ugyanúgy kísérlet, mint maga az emberi élet. Az esszé ugyanis azt kísérli meg, hogy "a létezés alapösszefüggéseit" tárja fel, s valójában ...

Faragó Ferenc: A vallás két arca...
Faragó Ferenc: A vallás két arca...
A vallás az ember alapvető és létfontosságú megnyilatkozása Isten felé. Vallás az a va­lami, amely­ben utat keresünk és találunk Istenhez. Nincs eleve üdvözítő vallás, mert a vallásnak, mint ’vallás’ semmi köze nincs az igazsághoz és a hithez. Elviekben be­szélhetnénk vallásta­lanságról is, de ez olyasvalami lenne, mint a semmi megragadása a valami eszköztárá­val. Így a semmi a valami egyik igen speciális válfaja lenne, avagy a vallástalanság egyfajta ...

Faragó Ferenc: A szimbólumok ereje...
Faragó Ferenc: A szimbólumok ereje...
A tudományos – ezen belül e technikai – gondolkodás uralkodóvá válásával a szimbólumok rendje, azok mitologikus megközelítése elvesztette jelentőségét az emberi társadalmak életében. Illetve ...

Darabos Pál: Hamvas Béla
Darabos Pál: Hamvas Béla
A világról való igaz tudáshoz Hamvas nélkülözhetetlennek tartja a lélekről alkotott helyes tudást, a "valódi, igaz pszichológia" kialakítását, mivel a lezuhant lélek a világot is magával rántja. ...

Faragó Ferenc: Gondolatok a semmiről...
Faragó Ferenc: Gondolatok a semmiről...
Az emberi gondolkodás már megszokta, hogy mindig valamiről vélekedik, elmélkedik. A semmit, pedig valahogy mindig elfeledjük, és ha azt mondanánk, hogy azért, mert nincs a semmi, akkor egyből szembekerülnénk ...

Bulányi György: Androgünos
Bulányi György: Androgünos
Még diákkoromban hallottam görög órán, hogy egyik dialógusá­ban Platón arról számol be, hogy kezdetben gömb-alakúak vol­tunk, s könnyen gurultunk mindenfelé, de az irigy istenek ketté­vágtak ...

Faragó Ferenc: A Jóisten egy napja - Mese nemcsak gyermekeknek
Faragó Ferenc: A Jóisten egy napja - Mese nemcsak gyermekeknek
Ez a nap is úgy kezdődött, mint a többi: a Jóisten a szokott korai időben ébredt. Szerette, ha előbb talpon van, mint a Nap kél; jó az, ha a dolgok rendben mennek. Míg nyújtózott egyet, az jutott az eszébe, hogy az ember tán úgy képzeli, ő milyen nagy úr, de lám egyetlen szolgálót sem tartott, hanem mindig csak szolgált. Meg aztán - sajdult bele az emlékezés – még Hadúrnak is csúfolták, pedig soha egyetlen egy árva élő katonája sem volt (no, de aztán halott az ...

Kelemen Zoltán: Pokoli riport...
Kelemen Zoltán: Pokoli riport...
„1955-ben egyetlen ember élt Magyarországon, aki Herakleitosszal, Buddhával, Lao Ce-vel és Shakespeare-rel mindenikük anyanyelvén nemcsak beszélgetni, hanem beszélni is tudott volna. Ha az emberi szellem ...

Faragó Ferenc: Bevezetés a pokolba...
Faragó Ferenc: Bevezetés a pokolba...
A cím nyilván így egy kissé megtévesztő, félreérthető. De nem valamiféle invitálásról lesz itt szó, csupán azon gondolataimnak közzé adásáról, amelyek a pokollal kapcsolatosak. Nagy diszciplinális ...

Szathmári Botond: Hamvas Béla, aki realizálta a görögség filozófus eszményét
Szathmári Botond: Hamvas Béla, aki realizálta a görögség filozófus eszményét
Az antik filozófuseszmény Az antik filozófuseszmény, egészen más volt, mint az újkori, a jelenbeli. Ahogyan Pierre Hadot (1922-2010) megfogalmazta a filozófia eredetileg nem tudomány volt, hanem életmód, ...