Szepo

Bulányi György: ANDROGŰNOSZ

Faragó Feri
Faragó Feri   ·   4 éve   ·   7553   ·   Hamvas Béla

Még gyerekoromban hallottam róla, hogy egyik dialógusában Platón arról számol be, hogy kezdetben gömbalakúak voltunk, s könnyen gurultunk mindenfelé, de az irigy istenek kettévágtak bennünket, s azóta a gömb egyik fele keresi a másikat. S íme, Hamvas Béla Az androgűnosz c. tanulmányában, a kereszténységről beszélő Scientia sacra harmadik kötetében állítja, hogy kezdeti formánk a férfi és nő szétválaszthatatlan egysége volt, s minden bajunk megoldása, ha újra egyek, andrdogűnosz leszünk. 

Bulányi György: ANDROGŰNOSZ

Mivel mindezt összehozza a kereszténységgel is, az én dolgom, hogy megnézzem a keresztény hagyományt:, mit tud erről. Edgar Hennecke, Neutestamentliche Apokryphen 1968-ban megjelent műve megemlíti az 1945-ben Nag Hamadiban felfedezett Tamás evangélium 22. logionját:

Akkor fogtok bemenni a királyságba,

ha a kettőt eggyé teszitek,

ha a belsőt külsővé, a külsőt belsővé,

a felsőt alsóvá,

a hímet és a nőit egyetlenegyé teszitek, úgyhogy a hímnem hím, a női nem női,

ha szemeket csináltok az egy szem helyett,

egy kezet az egy kéz helyett,

egy lábat az egy láb helyett,

egy képet az egy kép helyett.

 

Hennecke még hét helyen találja ennek a szövegnek megfelelőjét; ezek között nekem rendelkezésemre áll a 2Kelemen levél 12,2-6, ahol ez olvasható:

 „Magát az urat kérdezte meg valaki, hogy mikor jön el az ő országa, mire ezt válaszolta:

Ha majd a kettő egy lesz,

És a külső, mint a belső; a belső a lelket jelenti, a külső pedig a testet.

A férfi pedig az asszonnyal sem férfi sem nő; egy testvér sohasem néz úgy a nővérére, mint asszonyra, sem ez őrá mint férfira.

Ha majd egymás között az igazat mondjuk,

S a két testben minden képmutatás nélkül egy lélek lesz - akkor elérkezik Atyám országa.”

 Ezek után meglepően hat a 9. szúra: „Mikor azt kérdezték tőle, a teljesség mikor következik el, azt válaszolta: Ha a kettő egy lesz, ha nem lesz többé külön férfi és nő, hanem eggyé válik és egy lesz.” (Az Úrnak szájhagyományban fennmaradt igéje.) Azért hat meglepően, mert tudvalevően Jézus után csak szájhagyomány maradt, hiszen ő maga nem írt le semmit. Földi élete befejezése után került az, ami vele történt s az, amit mondott, tehát az, ami szájhagyományban élt, lejegyzésre. A lejegyzésre került szájhagyományok közül idéztem a Hennecke által megadott hét helyből a fenti kettőt. Hamvas, sajnálatosan, nem adja meg forrását: azt, hogy ki jegyezte le Jézus tanítását. A forráshely megjelölése nélkül az olvasó higgye azt, hogy 1963-ban, amikor szerzőnk írta a maga tanulmányát, élt még a jézusi szájhagyomány lejegyzetlenül valakinek az ajkán, aki közölte azt vele? Ennek a nem-idéző idézésnek az a célja, hogy igazolja a 3. szúra megállapítását: Az adrogűnoszról minden hagyomány tud. A Tóra szerint az Úr az embert a maga képére és hasonlatosságára teremtette férfinak és nőnek. Isten tehát hímnö-lény, és az első ember is az volt. Ezután következik a Szánkhja, Konfu-ce, az Úr, a Kabala, a szavak három neve, modern pszichológia s a többi - mint a minden hagyomány illusztráló anyaga. A szerző további e tárgyú megállapításai: 13: Az androgűnosz … a primordiális egységet jelenti. 14: Az alapállás helyreállítása: a hím-nő lény megvalósul. Ez feltétele annak, hogy az ember a szocialitáson belül sikerült életet tudjon élni. 19: Az androgünosz a határtalan osztódásnak ellenmozgása…. A kettőből egy…. reintegráció, az eredeti egybe való visszatérés. 24: Megszabadulni, annyit jelent, mint a testet-öltést felszámolni és a primordiális létezésbe visszatérni. 80: Mindennemű ellentét legelső alapja a mintája a hím és nő ellentéte, mely időben valószínűleg nem volt előbb, de lényegében egészen biztosan. 115: Ebben a konjunkcióban nagy csodák jelennek meg. 117: Androgűnosz: van tudatunk a teljességről. Él bennünk az ösztön az eredeti státusz helyreállítására. 118: Az egymásban való felszabadulásból kell kiindulni. 119: A teremtést meg kell újítani, helyreállítani. Ennek feltétele  a két félnem végleges összekapcsolódása. 120: Az andorgünosz megvalósítása a létezés teljességével azonosodás útján a legfontosabb fokozat.

Mindezeket az állításokat csak tudomásul venni lehetséges. Ez a szerző koncepciója. Magamnak csak annyi lehet a dolgom, hogy megállapítsam, mennyi köze van ennek a koncepciónak a kereszténységhez, Jézus tanításához. Summásan válaszolva: semmi.

De nem summásan is válaszolok. Jézus nem helyettesítette be a különböző mitológiákat új mitológiával. Sem a Tóra, sem Platón mitológiáját. Jézus tudott a szeretet eggyé tevő erejéről. A szeretet eggyé is teszi azt, ami kettő. Az Az Atya és a Fiú kettő is, egy is. A férfi és a nő kettő és egy is. A szerető emberek közössége sok is és egy is. Szerzőnk is tudhatja ezt Jézusról, de meg van győződve a maga hitének egyedül helytálló, a valóságnak egyedül megfelelő voltáról. A létezésbeli azonosságról, arról, hogy Isten és ember és világ - minden csak egyetlenegy. A hittel nem szabad, nem érdemes vitatkozni. Csak tudomásul lehet venni akárkinek a hitét, a szerzőét is. Én sem vitatkozom, csak tudomásul veszem. Pusztán csak megállapítom, hogy Jézus nem azt tanította, amit szerzőnk tanít. Tehát a szerző törekvése arra, hogy Jézussal is alátámassza a maga hitét, elhibázott. Alap nélküli. Valójában nincs is szerzőnknek szüksége Jézusra. Szerzőnk hite: a hagyomány. Ha ezt valami alátámasztja, az jó neki. De megvan az minden alátámasztás nélkül is. A hat és fel milliárd embernek Istentől kapott képessége és méltósága, hogy megrajzolhatja a maga univerzumát - Istenről, világról, emberről. Ez az ő egyéni hite. Mivel ezt tartja egyedül igaznak, érthető a törekvése: tanítványokat akar. Tanítványokat, akik elhiszik az ő hitét. Ha talál tanítványokat, már létre is jött egy új vallás. Csak idő kérdése, hogy mikor folyamodnak bejegyzésre a mindenkor adott hatalomnál. Jézus tanítványai közel három századon keresztül nem folyamodtak. A hatalom első magát felkínálását, sajnos, elfogadták. És bejegyeztették magukat. S utána fellobbantak a máglyák. S az ember a hitéért ölt is, és újra hiába fordult régi sínéről újabbra az emberiség. (Szabó Lőrinc, Isten). Ez a hamvasi hit még mindezek előtt áll. Ráteszi-e valaki az életét e tanításra? Akik ráteszik az életüket, azok bejegyeztetik-e magukat? Elindítják-e a maguk szent dzsihádját a hitetlenek ellen? Vagy marad a jelenlegi állapot: valakik lelkesednek e gondolatokért, mások pedig lesöprik az asztalról, amivel nem érdemes szóba állniok.

 1. A továbbiakban csak azt próbálom megmutatni, ami miatt szerző megkonstruálta - vélhetőleg - ezt az androgünosz-mitológiát. A mitológia mindig olyan létmagyarázat, amely az ember kielégülését, boldogságát kívánja. Ideírom Illyés Gyula. Köszönet c. versét:

 

Kihalna az emberi fajta, / ha hallanák a nők, milyen

Hangon beszél a férfi nem, / milyen trágár röhejre kapva,

 

A percről, mely megadta, mit / oázis-forrásként kerestek

És térden tiszteltek, a testet; mely köpőcsésze lett nekik!

 

Hányan voltunk igazán hívek, / megköszönni nővéreinknek

szövetségüket azután,

 

Hogy kivérezve csak hevertünk, / legázolt küzdők, tul az eltünt

hiten, reményen, vak csatán - ?

 

Ezután következzenek szerzőnk megállapításai. 15: A sexusban a kiegészülés nem teljes. A sexus mindig az abszolútat követeli, ideiglenes vagy álmegoldás elviselhetetlen. 11: A modern pszichológia animáról beszél, aki a minden férfi lényéhez tartozó kiegészítő nő a férfi lényének leghatalmasabb pszichológiai realitása a férfit ez irányítja az édenkert - nőről megőrzött emlék és tudat a korrupt létben eltorzítva. Az anima a férfi-lény romlott létezésének mélyére süllyedt eredeti nő, mint ahogy az animus a női-lény romlott létezésének mélyére süllyedt eredeti férfi. Az anima és az animus… a kezdeti androgűnoszt őrzi és tartja fenn. 37. Az androgűnosznak nincs célja, értelme van… a játék. A játék önmagán belül marad és a létezést maradéktalanul kimeríti. 39: Aki az androgünoszról nem tud, annak a valódi egyesülés lehetetlen.

 2. Szerzőnk Európában tartózkodik, de lelkében Indiában él. Schoppenhauer folytatója. Az indusok vallásából rakta össze a maga létmagyarázatát, amelyről állítja, hogy nem tudomány, nem vallás, nem filozófia, hanem mi? Én azt hiszem, hogy egyetlen szó alkalmas csak ennekl megjelölésére a jelenlegi szótár szerint: mitológia. Lehet, hogy egyszer majd Bővül a szótár és a Hagyomány szó nem tudom hányadik jelentéseként ott lesz majd ez a jelentés is.Hamvas Béla létmagyarázata a hindu metafizika nyomán. S most jöjjenek a szúrák: 44: Az androgűnosznak valamely alakban minden helyen és minden időben nyoma van. Indiában ilyen az atman, az abszolút Én fogalma. 50. Az archaikus görögség az androgűnosz jegyében élt. Igazolja ezt az Egy-metafizika: hím és nő kiegyenlítődött. Ellenkezője a hellénizmusnak. 51. Abból, amit az orfika teremtett, csak egy szót kell kiemelni: a psziché = a legmagasabb rendű hímlény tüzével átvilágított nőiség, olyan androgűnosz, amelyben hím és nő el nem választható… mint a növényben s az abszolútban. 53. A természet (phüsis) az, amin az ember csodálkozik. Ami magától értődő az a láthatatlan szellem (Atman). 59. A keresztes háborúk alatt keletről sok gondolat került Európába. 77. A misztérium a kettő, amely tulajdonképpen egy. 78. Az alkímia követelése: ex duobus unus, vagyis a kettőből egy. 82. Azonosság csak egy van. Az egyetlen azonosság.  84. Az azonosság metafizikai megértése kizárólag a hagyományból lehetséges. Egyetlen azonosság van ez a Brahman-atman-aikjam (azonosság). Tat tvam aszi - ez vagy te. 87. Én Brahma vagyok = a létezésben az istenséggel azonos vagyok. Ez a vallásból nézve káromlás, mert az ember magát Istennel azonosnak mondja. 88. A hindu szó, amely az azonosságot megfogalmazza, az atman. Az én vagyok a te vagyok-kal azonos, Az én és a te és a dolog és a lét és  Isten azonos. Az atman a hindu metafizika középponti szava, és azért az egyetlen metafizika az azonosság metafizikája. 89: Mintha az egy és én felcserélhető fogalmak lennének.

 3. Ez a létmagyarázat nem akar vallás lenni, bár a tudomány nem fogadja el tudománynak, bár a filozófia nem fogadja el filozófiának, bár az ésszel nem igazolt létmagyarázatra szótárainkban nincsen más szó csak ez: mitológia, vallás. Mindaz, amit a fentiekben idéztünk  ezt szerzőnk is tudja - a vallásból nézve káromlás, mert az ember magát Istennel azonosnak mondja. Jöjjenek tehát ismét a szúrák: 86: Ahol az embernek a létezésben Istennel azonosságát felismerik, ott vallás tulajdonképpen nincs. Ahol Istennel azonosságunk homályban marad, ott vallás keletkezik. A vallás nem egyéb, mint Isten és ember nem-azonossága Ebből keletkezik az ember létével nem azonos Isten - távolsága. Mintha kétféle lét lenne: isteni és emberi. Európában  alig volt valaki, aki ezt felismerte. Csupán Scotus Eriugena? „Ha Isten és a teremtmény kétféle lenne, akkor a kettőnek vagy egyetlen előbbi közös alapból kellene származnia vagy pedig a világban két egymással szembenálló alap és ősok van. (De divisione naturae III.22) a teremtmény Istenben van, és Isten a teremtményben… a természetfeletti természetté lesz az itt és most adott időfölötti örökben élő lény” (II.12). 90: A vallás üdvöt keres, a metafizika igazságot és megtalálja a létezésben minden létezőnek, Istennek is azonosságát. Az atman azonos „Istennel, emberrel, hangyával, szúnyoggal, elefánttal”. 91: Cusanus: az istenség ugyanaz, és nem más. 92: A vallásban az ember kisebbrendűségben él, fensőbbrendű  akarat hatalma alá rendelt lény. 93: Az atman pólustalan. Az atman az egyetlen univerzális szó. 94: Az atman a Brahmával azonos Ez a Brahma azonos a bennünk levő atamnal: én Brahma vagyok. 97: Az atman nem filozófiai terminus…Indiában filozófia egyáltalában nincsen.. Az egyetlen azonosságot jelenti. 107. Az azonosság helyreállítása : a kivetítés megszüntetése. 110. Megszabadulni az objektum-világ fogságából. Az azonos létben találkozás. A létben azonosulás. Minden férfi-nő találkozás a lét teljességének jegyében (androgünosz) történik. 111. Hím és nő, mint egymásból kivetített objektum: egymást élvezeti cikknek tekinteni. Az összeömlésből a lét megújul, új lény keletkezik.

 

4. Van még egy szó, amely jelölhetné szerzőnk létmagyarázatának műfaját. A gnózis lenne ez a szó. A gnózis olyan létmagyarázat, amely egyenlőséget  teremt az ismeret és a megoldás között. Ez a kétezer esztendős, a páli kereszténység: ha tudomásul veszed, hogy Jézus a maga golgotai halálával kiengesztelte az Atyát aki haragjában bezárta előttünk az üdvözülés kapuját… mert megharagudott minden emberre, aki Ádám és Éva leszármazottja… mert Ádám és Éva evett annak a fának a gyümölcséből, melyről enni Isten megtiltotta nekik… Ha tudomásul veszed ezt, akkor üdvözülsz. Ugyanilyen gnózis szerzőnk létmagyarázata. Csak tudomásul kell venni, s ezzel megoldódik az emberiség minden gondja. Nem probléma az egyenlőtlen elosztás. Nem gond ennek az oka: a többet birtokolni akarás. Nem gond az osztozás rendjének megteremtése. Mindez csak Jézus, a felvilágosodás és Marxnak a gondja. A kereszténység ugyanolyan zsákutca minta felvilágosodás. Ismét jöhetnek a szúrák: 95: Ha az ember eljut ide, semmi sem történik. Részese a tudásnak, amelynek mindig is részese volt. De lefokozott létében eszébe sem jutott. 98. Az azonosítás nem azonosság. Csupán a maradéktalanul felébredt emberben valósul meg az azonosság. Az ember magát nem az öröktől fogva volt, egész és elmúlhatatlan léttel azonosítja, és így nem az atmant realizálja, hanem általában minden egyébbel, csak éppen az atmannal nem.

 5. Szerzőnk egy nagyon jámbor és mélyen gondolkodó panteista. A nem jámbor, a nem mélyen gondolkodó - az ateista. De a kettő egyhasi testvér. Szemben áll vele a vallásos, aki tudja magáról, hogy nem ő teremtette a világot, és él benne a remény, hogy ebből a világból eljuthat Istenéhez, és része lehet az Isten életének fényében, ragyogásában. A hindu sorsmagyarázatnak más az iránya, mint a tórának, az evangéliumnak és a Koránnak. Más, mint a politeizmusnak. Mindezek reménykednek az apotheózisban. Szerzőnk azonsult a hinduk jövőjével: az elfogyással, s ezt gondolja gazdagodásnak, az ember minden gondja megoldásának. A nirvánát - ha Az androgünosz nem is említi a szót. A Scientia sacra többi tanulmányai annál többet s inkább. S most jöhetnek megint a szúrák: 116: A szubjektum maradéktalan kihelyezése nem lehetséges. Ez a teremtőre és a teremtésre is vonatkozik. A világ csupán részleges projekció. Amikor a teremtő magát a teremtényével azonosítja, ami életre kell, az csupán rész és töredék istenhasonlóságú… de csak egyetlen szikra a napból. A kivetített világszövevény egyetlen módon számolható fel. A lét elfogyása jegyében, amely mint gazdagodás jelentkezik. 101: A kivetítés következtében arról, hogy mi ez a világ, az embernek egyáltalán sejteleme sincs. A zűrzavar abból van, hogy másokat vonunk felelőségre, ahelyett, hogy önmagunkat vennénk komoly revízió alá. 112: Isten - téves létművelet következménye. Isten, mint embertől független lény…despota apa, vagy ledér kurtizán. Ez a külső Isten. Isten a külső világban látható, de nem elérhető. A belső világban elérhető, de nem látható. 113: A lét primordiális alakjában nem volt teremtés. Isten a világot állandóan nemzi és szüli. Ezt összefoglaló szavunk nincs. Sejtelmünk sem lenne róla, ha az androgűnoszt nem ismernénk.

 6. Mindezeknek a megállapításoknak a jegyében még valamit kell mondanom: ezek a szúrák nem hordoznak logoszt. Nem azt akarom állítani vele, hogy szerzőnk nem tudná kifejteni mondatai tartalmát. Csak azt, hogy minden tótágast áll. Az Isten, mint létművelet következménye… Isten látható a külső világban… s a többi. A végső mondat lehetett szerzőnk számára mindezek feloldása: Ha ismernők az androgünoszt, ha el tudná mondani az androgünoszról azt, ami ködként kavarog benne. Mindazonáltal: azt hiszem, hogy Hamvas még is csak valaki. Nem fogadom el, de nem söpröm le az asztalomról.

  Forrás: A Szerző kézírata   |  

Müller Péter: A hatodik faj...
Müller Péter: A hatodik faj...
Egy részlet Hamvas Béla 1943-ban megjelent „A vízöntő” c. esszéjéből: „Uszpenszkij írja, hogy az egész földön, faji, népi, vallási, társadalmi, műveltségi, korbeli, nembeli különbségektől ...

Faragó Feri  ·   4 éve   ·   Hamvas Béla  ·   0  

Dúl Antal: Tiszapalkonya...
Dúl Antal: Tiszapalkonya...
Patmosz kis Égei-tengeri görög sziget, egy a több tucatból. Az aggastyán János apostol száműzetésének helye. Az evangélista itt foglalta írásba az üdvtörténet végidejét, az Apokalipszist, a Jelenések ...

Faragó Feri  ·   4 éve   ·   Hamvas Béla  ·   0  

Farkas Szilárd: Válságból válságba...
Farkas Szilárd: Válságból válságba...
Hamvas Béláról szólni még mindig hálátlan vállalkozás, akár az irodalom, akár a filozófia területén állunk, leginkább elnéző mosolyra számíthatunk. A szerző megítélésében a lehető legtágabb ...

Faragó Feri  ·   4 éve   ·   Hamvas Béla  ·   0  

ANGYAL ISTVÁN FERENC ÖT SZUTRA
ANGYAL ISTVÁN FERENC ÖT SZUTRA
Csak sírások fátyolán át láthatod meg az eget a kar félbetört madár a tekintet leejtett bögre hullámmozgás fajtavédelem elkülönített osztagok a kerítésen átjutott néhány bogár szünet nélküli ...

Faragó Feri  ·   4 éve   ·   Hamvas Béla  ·   0  

Orcsik Roland: A magány politikája...
Orcsik Roland: A magány politikája...
Egy könyv elolvasása után még sokáig élnek bennem azok a gondolatok, képek, mondatritmusok, amelyek megfogtak. Ahogy múlik az idő, kopni kezdenek a fejemben, míg olyanokká nem lesznek, mint egy régi, ...

Faragó Feri  ·   4 éve   ·   Hamvas Béla  ·   0  
  • Bejelentkezés




    Automatikus bejelentkezés


    Regisztráció  |  Elfelejtettem a jelszót
  • Jelszó kérése
    Egy új jelszó lesz generálva és elküldve a beírt e-mail címre,
    amelyet belépés után a saját fiókom menüben bármikor megváltoztathatsz.



    Belépés  |  Regisztráció