Kozma Szilárd: A ritmus és a hierarchia sorstörvénye (A VI. törvény) - 1. rész

    E törvény alapján, minden folyamat ami végbemegy a teremtett létben, minden ami létezik és ami él a fizikailag és a pszichikailag megnyilvánult világban, egy meghatározott fontossági – minőségi - sorrend és egy bizonyos ismétlődési ritmus alapján nyilvánul meg, és jól meghatározott ciklusok alapján ölt fel bizonyos ritmus szerinti tér és idő formát. Ezt a formai és lényegi minőséget az anyagi forma számára mindig a jelenség szellemének a minősége és rendeltetése határozza meg. Az anyagi (tér-idő) ciklusokon belül, annak a segítségével, a teremtési – megváltási (Minőségi kiegyenlítődésen keresztül történő újraegyesülési) folyamatokban, mindig felismerhető egy keletkezés, egy felemelkedés, vagy tágulás. Egy érlelődés és kiteljesedés valamint egy hanyatlás és egy elmúlás. Egy emelkedés és egy ereszkedés, egy kiáramlás – kiáradás és egy beszűkülés, bezuhanás, egy megérkezés és egy eltávozás, egy kiéleződés és egy eltompulás, egy fejlődés és egy hanyatlás, egy, vagy több maximalitás, és, egy vagy több minimalitás. Ez az ismétlődés és ciklikusság, illetve, ez az ismétlődő ciklikusság, a megnyilvánult világ minden létezési formájára érvényes: mind a világegyetem kozmikus elemeire (bolygók, naprendszerek, galaktikák és csillagrendszerek), mind a természetre, az állatokra, gombákra és növényekre, mind az emberre, annak lelki és szellemi folyamataira és általában a szellemre, az energiára és az anyagra egyaránt. Ez az a törvény a Teremtés Könyvében így fogalmazódik meg: "Van ideje mindennek. Van ideje télnek és nyárnak, van vetésnek és van ideje aratásnak, van ideje békének és van ideje hadakozásnak, van ideje örömnek és van ideje bánatnak..., stb.”.

  Ugyan kivel nem történt meg, hogy bizonyos sors-események, vagy sors-helyzetek, de bizonyos embertípusok is, amelyekkel és amikkel találkozik, illetve, amivel és akivel komolyabb dolga van, "kísértetiesen" hasonlítanak egymáshoz, sőt, hogy bizonyos jellegzetes sorshelyzetek, más - más formában és más körülmények között, de majdhogynem azonos módon megismétlődnek az életében? -Főként, a krízis-helyzetek. Ezek addig ismétlődnek, amíg a karmánkat nem ismertük meg és a megismerés következtében gyökeresen belső mentalitást nem változtatunk, annak érdekében, hogy a karmát meghaladhassuk.

    A rendszeres ciklusok és ritmusok formájában jelentkező forma- és helyzet-ismétlődés géniusza, a létben (és persze, az anyagban!), a zavart, és káoszt okozó Lilithnek a hosszú távon káros és romboló –hatásainak, a gyökérben (még csirájában, keletkezésében, az elején, stb.) történő felismerésének és kijavításának – kiküszöbölésének és meghaladásának ad lehetőséget! Az ismétlődés tehát a megváltás egyik legfontosabb eszköze, mivel az a jelenség, ami intenzíven és ismételten eltér a szabályos ismétlődésektől, nyilvánvaló, hogy a Lilith intenzív hatása alatt áll. Következésképpen, a hiba-észleléskor, mindig meg kell keresni, fel kell kutatni és világosan ki kell mutatni azt, hogy az illető lét- vagy életjelenség spirituális gyökerének melyik jellegzetes részében hordozza a Lilith szelleme által indukált, kiegyenlítődés-ellenes öncélúság hatásait, és a gyök-hiba kijavításával, a harmonikus megnyilvánulást, a fejlődést és kiegyenlítődést okozó zavart megszüntetni. - Ez tulajdonképpen a felmérhetetlen értéke és megváltói funkciója a létjelenségek szabályos ismétlődéseinek!

    Persze, ugyanakkor lehetségesek a Fejlődés törvénye szerinti, forma- és ritmusváltások is, de ezek nem okoznak zavart a létrendszerben, hanem a teremtésnek egy –egy új kifejeződési lehetőségét, és a megváltásnak egy - egy új megvalósulási lehetőségét jelentik. Ezek az új formák viszont egyáltalán nem zavarók, hanem inkább kellemesek és harmonikusak. Erről, a harmonikus természetükről lehet felismerni. És éppen ezért áll analógiában az ismétlődés és a ritmus törvénye az értéktudat és az értékítélet szellemével, mert ez, a helyes ítélkezésnek a Jupiteri ősszellemisége az, amely lehetővé teszi a törvény szerinti – harmonikus! - új teremtődési (teremtés - kifejezési) formák felismerését és megkülönböztetését a Lilith által generált zavaroktól, vagyis öncélú és romboló élvezet-kereső szellemiség által létrehozott, diszharmonikus formáktól és ritmusoktól. 

    Az Ismétlődés, a Ciklus és a Ritmus Törvénye a világok keletkezésénél és elmúlásánál, az állatok és az ember fizikai megtestesülésénél és a fizikai világból való távozásánál csakúgy jelentkezik, mint a különböző fajok, civilizációk és nemzetek kialakulásánál, terjeszkedésénél, fejlődésénél, fénykoránál, kiteljesedésénél és hanyatlásánál. Jelentkezik az ember fizikai állapotainak a változásánál, a harmonikus és diszharmonikus lelki és szellemi állapotainak a váltakozásánál, ezek gyengülésnél és az erősödésnél, vagy akár a különböző spirituális képességek és állapotok megszerzésénél és elérésénél. Előbb van az egyéni és a csoportos karma feldolgozásához (megértéséhez és feloldásához) szükséges, jellegzetesen differenciált én- tudat kifejlődését előkészítő gyermekkor, az én- tudat megerősítéséhez és a megfordulást szükségessé tevő, negatív határállapotba juttatását szolgáló, illetve a későbbi átminősülések feltételeit: a tapasztalatszerzést szolgáló, szenvedélyes és mohó fiatalság. Aki ebből az ifjúkori kábult állapotból nem ébred fel harmincöt, de legkésőbb negyven két éves koráig, és a személyi létképzeletében (világlátásában, életszemléletében) az élet megnyerési lehetőségének a téveszméjét továbbra is fenntartja, súlyosbítja a veleszületett karmáját és menthetetlenül a szellemi, a lelki és a fizikai hanyatlás (utóbbi esetében a betegségek) útjára lép. Aki felébred az én-tudat erősítését és a nyers (közvetlen) és szélsőséges tapasztalatok megszerzését szolgáló fiatalság kábulatából, valós fejlődési és kiegyenlítődési képességekkel érkezik az élete érett, ténylegesen kreatív időszakaszához. És amennyiben itt is helytáll és megszeri a szükséges éberséget, akkor az egyetemes léttudat kialakulását biztosító idős korral járó éber felelősség állapotába, az egyetemes teremtő erőkkel való együttműködés és a teremtésben való tudatos részvétel, valamint az egyetemes kiegyenlítődést szolgáló spirituális tudatosság, a maximális szellemi kollaborációs készség kialakulásának a fázisába, nem mint magatehetetlen és beteges öregember érkezik, hanem mint egészséges testtel és rugalmas szellemmel rendelkező bölcs.

    Ezek, az egyetemes létteremtésbe, megismerésbe és kiegyenlítődési folyamatokba a biológiai testükön keresztül is bekapcsolódott, és e minőség-fejlődési létfázisokkal eggyé vált személyek mindössze korlátlan lehetőségeket biztosító tágultabb állapotba kerülnek, amikor a szellem-tudatukkal finoman és drámai megrázkódtatások nélkül elhagyják a fizikai testüket. A fel nem ébredettek haláluk után is tovább tévelyegnek az asztrális és a mentális síkokon, miután különböző fiziológiai folyamatok által kísért, különböző, a korral járó, öregedési, fájdalommal megélt sorvadási jelenségek formájában jelentkező éberség-vesztési (elbutulási) fázisok, vagy különböző drámai és tragikus események (betegségek, balesetek) megélése után kénytelenek elhagyni a fizikai testüket. A Ciklus és a Ritmus törvénye, mint az idő és a tér törvénye, a Jupiter és a Merkúr, valamint a Szaturnusz és az Uránusz által megtestesített princípiumokkal áll analogikus kapcsolatban. A ciklusok határ-állapotának a meghatározhatósága, valamint az anyagi világ természete miatt is, a Szaturnusz (Kronosz) princípiumához is elég szorosan kötődik. Az a személy akinek a horoszkópjában a fent említett bolygóknak az egymás között alkotott (de főként a Szaturnusznak a másik kettővel) diszharmonikus kapcsolatai jelentkeznek (ami arra utal, hogy a személyi felelősségtudat kialakítása az ő számára egy igen nehéz, de létfontosságú életfeladat.) a legkönnyebben az időbe való beilleszkedési törekvéseken keresztül növelheti és fejlesztheti ki a Ciklus és a Ritmus törvényével való harmonikus és egységes kapcsolatba kerülési képességét.  (Szaturnusz - Kronosz a Teremtés határhelyzeteinek számon tartója és a határállapotokban történő események és folyamatok szabályozója, az a teremtési őserő amely vigyáz arra, hogy egyetlen más princípium se emelkedjek ki a többi tíz őserő rovására, azok közül, és hogy egy bizonyos határon túl egyik őserő se érvényesíthesse hatását a többi kilenc princípium valamelyikének a rovására.)

         Nem mindegy ugyanis, hogy hol, mivel és hogyan töltöm az időmet. Ezt mindenki tudja, de mivel elromlott és teljesen elsorvadt az idő-minőség érzékelési képességünk és mindenki csak idő mennyiségekben, illetve eseményekben, esemény-számokban gondolkozik, minél több fontosnak képzelt eseményben és élményben akarván részt venni és hogy az esemény-zabálás megtörténhessen, minél több időt akarván spórolni magának, zűrzavaros nyüzsgésként éli meg az életét. Mindenféle időnyerő és idő-spóroló eszközt, gépet technikát és trükköt találtunk fel, ahhoz hogy végül stresszben éljünk és a lényeges életfolyamatok valóságos megélésére (átélési lehetőségére) semmi időnk és lelki állapotunk ne legyen.

      Aki nem tud pontos lenni, aki nem képes idejében egy számára fontos találkozásra, vagy előadásra (Pl. tudományos konferencia, egyéni előadóest, színház, koncert, tudományos értekezés, stb.) megérkezni és azt nyugodtan, teljes szellemi-lelki átéléssel, jelenlét-tudattal várni a találkozás pillanatára, illetve az előadás, megbeszélés, értekezlet megkezdésére, hanem még mindig a rohanás, a sietség, az utolsó pillanatba való beérkezés stressze, vagy a késés által kiváltott zavart, zaklatott állapotában fog bele a számára fontosnak képzelt munka elvégzésébe, egy előadás meghallgatásába, vagy jegyzetelésébe, az inkább maradjon a korábbi helyén, illetve, maradjon otthon és képzelje el, hogy miképpen zajlott volna le a találkozás, ha idejében oda érkezik, hogy mit hozott volna létre a nyugodt munkájával, miről is szólhat az előadás, vagy csak egyszerűen "büntesse" meg magát figyelmeztetésként a következő alkalmakra nézve, az által, hogy a sietség által keltett alacsony vibrációs állapotában ne üljön be az előadóterembe. Garantált, hogy metafizikai szempontból ezzel a tudatosan átélt és nyugodt távol maradással, vagy a kint maradással sokkal többet fog tanulni, mintha a világ leghíresebb és legrangosabb tudósát, előadóművészét, vagy spirituális tanítómesterét hallgatta volna végig. Mert aki nem tud a fizikai időben élni, az, az öröklétben sem képes létezni és a Mágia Tőrvénye alapján. Személyes megvalósítás nélkül, minden metafizikai jellegű intellektuális ismeretével együtt, csak az emberiség világméretű zaklatottságát fogja növelni mentális szinteken is, ahelyett, hogy tisztánlátását és a fizikai - pszichikai nyugalmához (harmonikus jól létéhez) kapcsolódó szellemi felemelkedését (megszabadulását, megváltását) valaha is elérné.

    Ahhoz hogy a különböző létfolyamatok szinkronicitásában, vagy egymásutániságában - amit konvencionálisan időnek nevezünk! - tényleg a rendeltetésünk szerint, tehát igazából hasznosan és jól élhessünk, szükséges a megváltás elsődlegességének a logikája és az egyetemes törvények szerinti értéktudat kialakítása. Mármint hogy az életünknek és bárminek amit teszünk, vagy átélünk, az adja meg az értékét, hogy a kiegyenlítődési képességünket növeli-e vagy sem, illetve, éppen, hogy hátráltatja azt (Például az alkohol-fogyasztás, vagy bármi, ami kábulatot, vagy hamis éberséget okoz, mint a kávé is például.). Ezért fontos ebből a szempontból az egyéni értéksorrend (hierarchia) kialakítása is, illetve a spirituális fontossági értékskála felállítása és betartása.

    Emberi rendeltetésünk szerint ugyanis, ami gyökeresen különbözik a növények és az állatok rendeltetésétől, vannak általános, az egyetemes törvényekhez, illetve az általános teremtési, tapasztalási - megismerési és kiegyenlítődési életfeladatokhoz kötődő megvalósítási értékek és vannak olyan, a személyi horoszkópokból kiolvasható egyéni, az egyén sajátosan differenciált életfeladataihoz kapcsolódó (és karmájának a meghaladása feltételéhez: egyéni rendeltetéséhez kapcsolódó), abból következő, megszerzendő képességek. Nos, ezek az igazi értékek és nem a tehetségek a velünk született pozitív tulajdonságok és képességek. A modern (és a  posztmodern  - sicc!) ember problémája az, hogy a vele született képességeket és tehetségeket tekinti értéknek, az élet folyamán megszerzendő karma-feloldást és meghaladást lehetővé tevő képességek helyett. És ez azért van, mert az életfeladatok beteljesítésével járó belső elégedettség és nyugalom megszerzése helyett, a élvezet-halmozást és a külső biztonságot tekinti boldogsági célnak, amiért is, nem az egyetemes törvények szerint, nem a természet rendje és nem az ember eredeti rendeltetése szerint, hanem azok ellenében folytatja az életét.

    Az ember értékei tehát hamisak (spirituális szempontból erkölcstelenek), az értékrendje feje tetejére állított, aminek következtében olyan értékek és élmények után rohangászik, amelyek nem hogy megsegítenék az egészsége és az élete harmóniája elérésében, hanem egyre inkább eltávolítják attól. Ezért él folytonos stresszben és zaklatottságban. Vagyis ellentétben az élet minőségével, illetve az Ismétlés, a Ciklus és a Ritmus törvényével. De nem csak a baj, hogy az általános időben él rosszul és olyan értékesnek képzelt, idő-nyerő tárgyak és eszközök és olyan értékesnek képzelt alkotások előállításán fáradozik, amelyek őt és környezetét különös, de olcsó élvezeti élményekben részesítik, aminek következtében lemarad, illetve hozzá sem jut a számára fontos élmények megélési és átélési lehetőségéhez, hanem az is, hogy a saját egyéni struktúrájának és rendeltetésének (karmájának) megfelelő értékekhez – rendeltetése szerinti értéktudat és értékítélet kialakításához - sem juthat hozzá, mivel azok, akik arra lennének hivatottak, hogy e feladat - szüksége felől őt tájékoztassák: a pszichológusok, filozófusok és teológusok, valamint a művészek és más, a rendeltetésről és a megváltás kényszeréről semmit nem tudó, de erős meggyőzőképességgel rendelkező, tehetséges csodabogarak, mint az un. szellem-tudományokban járatos, misztikus tanítók, önjelölt tisztánlátók és jósok valamint a jósolgató asztrológusok is, a közgazdász-jogász népvezérekhez hasonlatosan, teljes értékzavarban szenvednek. Ezek az értelmiségi, vagy misztikus szellemi gondolkozók, akárcsak a pragmatizmusnak a befektetés - hasznosság satu-logikájában gondolkozó világi vezetők és politikusok, önmagukkal együtt a hozzuk segítségért forduló személyeket a metafizikai realitás és a személyi realitás megismertetése helyett, az öncélú világi (gazdasági és politikai) sablon-játszmáknál érdekesebbnek látszó, vallásos, vagy misztikusan egzotikus élményeket kínáló délibáb-kergetési lehetőségek káprázat – világában tartják. A jósok és un. tisztánlátók azért, mert prognózisnak keresztelt, a tudományos látszatok mellett és azok ellenére is primitív jóslásokkal szédítgetik a szellem világában és a saját sors-problémáiban tájékozódni akaró személyt, a papok és a spirituális guruk, mivel a szanszkrit irodalomból és az ősi spirituális hagyományokból kiragadott mitikus részletek és egzotikusan tetszetős mitológikus elemek modernné kalapált változataival, illetve könnyítési technikává misztifikált formáival vezetik be őt a kellemes és erőfeszítés mentes, vagy az érzékeket srófoló, fanatikusan szélsőséges üdvözülés (több esetben a végső kiábrándulás!) útjának az egzotikus és tetszetős rejtelmeibe.

    Annak a személynek tehát, aki törvényessé válva, ténylegesen boldog és egészséges akar lenni, vagyis az egyetemes törvényekkel és ebben az esetben, a Ciklus és a Ritmus törvényével harmonikus kölcsönhatásos kapcsolatba akar kerülni, illetve, aki a saját rendeltetését beteljesítve akar harmonikus kapcsolatot létrehozni az egyetemes sors-erőkkel, és ennek megfelelő érték sorrend szerint akarja folytatni a mindennapi életfeladatait, nem elégséges az egyetemes törvényeknek az itt olvasottak szerinti elméleti ismerete például. Ahhoz, hogy e harmonizációs életminőség-változtatási  törekvései pozitív eredményekkel járjanak, elsősorban az ő sajátos karmájából adódó, a mélytudattalan lelki és szellemi világa rendkívülien összetett háttér-rétegeiben gyökerező - és ezért rejtett: más sors-feltáró módszerek által fel nem ismerhető és ki nem mutatható – un. karmikus, negatív késztetéseit (rejtett személyi sérülékenységét, abból eredő ambícióit, irracionális félelmeit, szorongásait, rejtett agresszivitásának és önkéntelen félrevezetési késztetéseinek a természetét) jelző, valamint a karma-oldást és meghaladást lehetővé tevő, asztrológiai sorsképlete tartalmát kell megismernie!

    Ennek, az ő konkrét egyéni életfeladatait jelző, grafikai életterületekben elhelyeződő, különböző sorselemek asztrológiai szimbólumait tartalmazó, személyi horoszkópjának a megszerzésére és folytonos - hónapokig, sőt: évekig tartó elmélyült tanulmányozására kell különösen nagy hangsúlyt fektetnie. Nem ajánlatos tehát, hogy egy, a jóslási technikákhoz és a jóslás szerinti gondolkozási koncepciókhoz szokott asztrológus készítse el a sorsképlet-értelmezést, mert akárhogy is igyekszik a jósi reflexeit háttérbe szorítani, az életnyerési koncepciók szerinti beidegződései és szóhasználata, könnyen félre érthető karma- és életfeladat- értelmezéshez vezethetik. Pontosan a kreatív sorsfeladat-vállalásra és feldolgozásra semmiképpen nem vezető jóslásnak a kártevő logikája az amiért, a magukat un. ezoterikusnak nevező körökben (amelyeknek egyébként semmi közük nincs az eredeti ezotériához: a pitagorászi belső beavatáshoz) azt tartják és azt hangoztatják, hogy „az asztrológia is csak egy út a többi között és ezért az, hogy mit lehet kiolvasni a horoszkópból nem fontos, mert egy jó olyan beavatási módszer alkalmazásával, mind a joga, vagy a reiki, a sors-problémák mind meghaladhatók”.

     Holott az asztrológia nem egy szellemi beavatási „út”, a sok közül, hanem a legegzaktabb egyéni sors-ismereteket szolgáltatni képes, karma-megismerési tudomány. És csak és csakis egy jól elkészített egyéni horoszkóp birtokában van értelme a régi, megszokott értékszemléletet és minőségi érték-sorrendet gyökeresen megváltoztatni, holmi egzotikus beavatási utak által igényelt életforma bevezetése helyett. Illetve a régi racionális, vagy vallásos létlátomásunkat feladni és kicserélni egy ugyanúgy párkapcsolati és családi kietlenségbe, valamint öregkori erőtlenségbe és betegségbe vezető, természetinek képzelt, vagy a régitől mindössze egzotikumában különböző, irracionális hiedelemrendszerrel.

    - És ez még akkor is így van, ha az új értékrendet hirdető vallásban, vagy misztikus beavatási rendszerben, csupán táplálkozás, illetve az étrend és az étkezési szokások megváltoztatásának, vagy akut párkapcsolati - szexuális problémák feloldásának és meghaladásának az ígéretéről van szó. Mivel a legfontosabb mindig az, hogy az új gondolkozási és életvezetési minőségek a differenciált személyi karma megismeréséhez és annak a gyökeres feloldási és meghaladási lehetőségeit jelentő konkrét életfeladatok megismeréséhez és felvállalásához, illetve ez által, a kiegyenlítődési képességek kialakításának a lehetőségéhez kötődjenek.

    Az Ismétlés és a Ciklus törvénynek a megjelenési formáit tehát nem csak az állatfajok és az emberi alkatok és típusok kialakulásánál, vagy a lineáris idő manifesztációiban ismerhetjük fel a fizikai és a pszichikai síkokon, (habár, mint ahogy azt a fentiekben láttuk, a genetikán kívül, az idővel való kapcsolatunkban a legkönnyebb felismerni e törvény érvényességét és különböző hatásait) és nem csak a különböző, egymást keresztező, egymást fenntartó, aktiváló, vagy feltételező természeti (pszichikai és fizikai) folyamatok lezajlásában, de észlelhetjük és érzékelhetjük a természeti térformák, a különböző élő alakzatok létrejöttében is. Gondoljunk csak az egyes állatok bőrének a mintázatára, amit mintha mikor egy rafinált, mikor egy monomániás formatervező képzőművész rajzolt volna meg sok matematikai tudással és algoritmikus fantáziával.

     Egyébként a természetben végbemenő folyamatoknak és jelenségeknek a formavilágát, a ciklikusságát és a ritmusát a legjobb megközelítéssel az aritmológia és matematika képes leírni. Az aritmológia tudományából létrejött tárgyi matematika és a fizika képes a metafizikai és a fizikai konkrét valósághoz legközelebb álló képleteket felfedezni és a teremtési aktusoknak és létfolyamatoknak legmegfelelőbb, elméleti leírásokat: matematikai műveleteket elvégezni ezen ciklikus törvényszerűségek felismerésének és leírásának (kiszámításának) az alapján. Ám azt is tudnunk kell, hogy mindazok a jelenségek, formák és folyamatok, amelyeket a matematika a számok egzakt és ideális jelrendszere (nyelvezete) segítségével a lehető legpontosabban képes körülírni, még mindig csak a fizikai világban jelentkező, az anyagi létesülés különböző állapotainak megfelelő alacsony vibrációs skáláján történő megnyilvánulási formái, tehát csupán a határ állapotba kerülés miatti határozott megtestesülései az egyetemes törvényeknek.

     A Ciklus és Ritmus törvényének a fent leírt fizikai és pszichikai megnyilvánulási formái, illetve azoknak az analogikus megfelelései a Metafizikai Asztrológia, az Aritmológia és az Alkímia tudományában találhatók.

Kedves olvasó! Szeretnél hozzászólni a cikkhez? Vagy csak egy gondolkodó és kutató közösségre vágysz? Egy olyan portál tagja szeretnél lenni, ahol elmondhatod a véleményed? Csatlakozz, szólj hozzá, olvass, kérdezz. A Csapat erről szól.