(avagy használati utasítás magamnak)
Szerző: Dreher (Garda M. Zsolt)
A Boldogságról
Manapság nagyon sok a depressziós ember. A depresszió levertséget, belső ürességet, reménytelenséget, vagyis a boldogság hiányát jelenti. Tehát aki depressziós az nem boldog, márpedig a boldogság egy olyan dolog ami csak tőlünk függ, nem függ semmilyen külső tényezőtől. Ezt onnan is tudjuk, hogy nagyon sok gazdag, vagy jómódú ember van aki egyáltalán nem boldog, sőt minél gazdagabb, minél nagyobb a vagyon amit karban kell tartani, annál nagyobb a feszültség, a stressz, viszont számtalan emberről hallottunk, vagy hallhattunk a történelem során akinek semmije sem volt vagy mindenét elvesztette de mégis boldog maradt.
Tegnap este számolgattam magamban, hogy hány olyan ember van a környezetemben, aki finoman szólva nem érzi jól magát és arra a következtetésre jutottam, hogy nagyon sok, sőt majdnem mindenki. Utána azon kezdtem gondolkozni, hogy miért vannak, illetve vagyunk ilyen sokan ebben a rossz állapotban, ráadásul ezek nagy részének szerető családjuk van, munkahelyük, igaz, hogy nem túl gazdagok, de a mindennapi betevőért nem kell fájjon a fejük, sőt még időnként ezt-azt, nagyobb dolgokat is megengedhetnek maguknak. Miért van ilyen sok depressziós ember, mikor a mai társadalomban kellene a legboldogabbak legyünk. Ha visszagondolunk, hogy a kommunizmusban, vagy a háborúk idején hogy élt a többség, vagy még azelőtt akkor most a legegyszerűbb lakástól, autótól és a mindennapi legrosszabb ebédektől is boldogok kellene legyünk, mert mind sokkal jobb, mint ezelőtt volt.
Találd meg azt a munkát, aminek az elvégzése boldogsággal tölt el, ne törődj azzal, hogy mennyit fizetnek érte vagy mi az amit megéri csinálni, mert ha becsületesen végzed a dologod akkor nem fogsz éhezni, ami szükséges az mindig ki fog kerülni és amire nem jut az azt is jelenti, hogy igazából nincs is szükséged rá, mert ha szükséged lenne rá akkor tennél annak érdekében hogy megkaphasd. Becsüld meg a családod. Mivel velük töltöd az időd legnagyobb részét, fontos, hogy jól érezzétek magatokat együtt, hogy egyikőtök se azt várja, hogy elmenjen vagy elköltözzön otthonról, hanem mindig egy olyan hely maradjon, ahova jó hazamenni. Pozitívan állj mindenkihez, szeretetet adjál, mert ha kötekedsz, sértegeted, vagy lenézed őket, akkor ugyanazt fogod visszakapni, és ha erre még ráteszel, akkor azt nehéz visszafordítani, főleg ha nem is akarod igazán. Te csak egy kapcsolat vagy, egy tükör a saját belsőd és a külvilág, vagyis a többiek között, mindenkinek más vagy, mert mindenkinek más szerepet játszol és csak tőled függ, hogy kinek esik jól veled lenni és kinek nem. Mindezek csak tőled függnek és ezeken bármikor változtathatsz.
Mivel ilyen sok boldogtalan, vagy depressziós ember van, mindenképp el kell gondolkozni ennek a társadalmi okán. Az a baj, hogy egyfolytában azt sulykolják belénk, hogy, építs nagyobb házat, vegyél bele nagyobb tévét, mert a régit már nem látod rendesen a hatalmas nappali túloldaláról, újabb autót, meg okos hűtőt, ami kaját rendel helyetted, ahelyett, hogy azt mondanák a reklámokban, hogy:
ÁLLJ!
LÉGY BOLDOG!
ADJ HÁLÁT AZÉRT AMID VAN!
De mindig légy tudatában annak, hogy semmi sem a tied, mindent bármikor elveszíthetsz, éppen ezért örülj annak ami van,szánj időt arra, hogy törődj vele, ápold a régi kocsid, a gyerekeidet, a ráncosodó feleséged.